Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Művészettörténet - Romváry Ferenc: A pécsi „Vasvári-telep” története. Vasvári György műgyűjteménye

A PÉCSI „VASVÁRY-TELEP" TÖRTÉNETE 185 dolgozott. Ismert díszedényei, továbbá vázái, tálai, faliképei is az azonosságot sugallják. Kedvelt témái közé tartoztak a lebegő, pufók amorettek. A téma kétségtelen nem véletlen egybeesése, a megoldás egyöntetűsége mindenképpen azonos felfogást, egyetlen kézjegyet, talán egy szerzőt is (?) feltételez. Még akkor is, ha tudjuk, a milleneumra készült négy dombormű jóval Klein halála után kerülhetett kivitelezésre. Nagy a valószínűsége annak is, hogy a figurális jelenetek származhatnak csak tőle, a keretelést, a kiegészítő, dekoratív elemeket pontos részletrajz alapján dolgozó ügyes formakészítő mesteremberek mintázták meg. Az épület szélső négy domborműve álló téglányformában cserfalombos koszorú, benne lebegő puttó, a bécsi Deiningen professzor megrendelésére készültek a kilencvenes évek első felében.

67 Időrendben ezt a középrészen két sorban elhelyezett nagyméretű reliefek, valamint a szárnyrészek belső felén lévő, jobbra fent kartusban Vasváry-címeres, balra fent kartusban hárompajzsos művészcímer, míg lent két oldalt azonos Merkúr-pálcás, ún. arabeszkes trófeák követik.

68 A kilencvenes évek első felében készültek, miként Heinrich Gudenus báró, Bécs, Kärntnerstrasse 19. sz. alatti áruházának főhomJokzati díszei (az épületet Otto Wagner tervezte), továbbá a Mariannengassen lévő palotájának majolika domborművei.

69 A kapcsolatra magyarázatul szolgálhat az a tény, hogy Zsolnay bécsi bizományosának, Wahlissnak az üzlete a szomszédos épületben, a 17. sz. alatt volt. Időben a harmadik az eredeti megrendelés sorrendjében a budapesti új Műcsarnok számára készített négy db csúcsára állított négyzetforma,

70 melyet a millenniumra kellett időzíteni. A kerámia nem tartozik az egyedi művészeti ágak közé. Még az unikális darabnak is kell legyen duplikátuma. Az Erzsébet királyné számára készült remekmívű díszvázának párdarabja is a Zsolnay Múzeum birtokában van.

71 így az is természetes, hogy ilyen nagyszabású munkák sem készülhettek egyetlen példányban, hisz bonyolult műveletek eredményeként jönnek létre és a gyártási folyamatok során bőven adódhatnak hibázási lehetőségek. A kiégetett formáknak össze kell illeszkedniök és színben is egymáshoz kell simulniok. Tehát szinte törvényszerű, hogy nem egy példány készül a még oly munkaigényes és költséges darabokból sem. Ekként kerülhetett sor arra, hogy a Vasváryvilla elkészülte után került sor csak a díszelemek átvételére, bár az sem kizárt, hogy a tervező, Szánthó Antal úgy kapta eredendően a megbízatást, hogy számolnia kellett a már kész, vagy majdan újra gyártásra íi7 5. Terrakotta fazonkönyv: 1515 A-B sz. 1893-94. - Katona Imre: Zsolnay Vilmos. Budapest, 1977. 126. o. - Nikelszky: i. m. 37. o. Bécsben nem sikerült a ház nyomára lelni. • и Zsolnay Teréz és M. Zsolnay Margit: Zsolnay. Budapest, 1974. 133. o. : „A sok díszműáru mellett nagymértékben folyt az épületkerámiák gyártása is. Sokat szállítottunk Bécsbe és más osztrák városokba, mind köz- és magánépületek díszítékerülő, mindenesetre akkor már esetleg nem ismeretlen domborművekre. Feltevésünk szerint 12-15 év telt el a domborművek első szándékú tervezése és a Vasváry-villa pirogránit díszeinek felhelyezése között. Tehát másodlagos előállítás, későbbi gyártás is feltételezhető. „.. . két éven át folyt a . .. Vasváry Ferenc vasnagykereskedő szkókói villájának díszítéséhez rendelt, részben majolizált terrakották gyártása".

72 Mindenesetre az öntőformát évekig megőrizni általánosan bevett szokás, elfogadott gyakorlat volt a gyárban. Az épületen uralkodó, annak minden részletében megnyilvánuló szimmetriát a domborművek is erősítik. Jobb- és balszárny egymásnak pontos tükörképe. Függőleges tengely mentén találhatók az azonos formák, a széleken álló négyzetben kör - négyzetben csúcsra állított négyzet - trófea - végül nyújtott téglányforma. Az eltérő méretek és formák változásai egyfajta lüktetést, ritmikus hullámzást is eredményeznek. Vízszintes tagolásban is eltérés mutatkozik az egyes szintek között. Lent volutás, rozettás feldísz, fent különálló füzérdísz koronáz. A széleken szívsor-díszítésű keretben leveles-gyümölcsös koszorú keretezi a lebegő figurát. A szabadon maradt képmezőt fent hullámzó szalag, lent olajág tölti ki. A homorító amorett balra fent olaj ággal, a bal alsóban virággal és pillangóval, jobbra fent nyíllal, jobbra lent kürttel a kezében jelenítődik meg, hol szárnyasán, hol pedig szárny nélkül. Az épület felső sarkában Vasváry György, a jobb felsőben pedig Vasváryné Rüffer Mária egymás felé forduló medailonszerű portréja, füzérdísszel körülvéve. A két ablak közötti falsíkot teljesen betöltő, gazdag keretezésű, négyzetalakú, kagylódíszes mezőben csúcsára állított, négy csúcsával a széleket érintő újabb négyzetforma, benne két-két pajkosan évődő amorett. Balra lent a Tavasz, fölötte a Nyár, jobbra lent az ösz és fent a Tél allegóriája. A Műcsarnok oldalhomlokzatának klinker-tégla falazatában a nyugati oldalon hat, a keleti oldalon négy látható belőlük. A pécsi négy évszak-allegórián kívül egy ötödik, Triton-motívum is megjelenik itt: Haltörzsű paripa hátán ülő, kendőt lobogtató ifjúval. Egyébként a Műcsarnok falán található tíz dombormű meglehetősen szokatlan rendezetlenségben található: a főbejárattól kiindulva Tavasz-ösz-Nyár-ösz-Tél-Triton a Dózsa György út felőli oldalon, ill. Tél-Nyár-Triton-Tavasz a Városliget felé eső falon. A második és a negyedik falkép világosabb a többinél, ezek a Műcsarnok 196465-ben történt felújításakor kerültek jelenlegi hesére. Ezeket az üzleteket rendkívül ügyes megbízottunk, a bécsi Carl Habenicht közvetítette". 69 5. Terrakotta fazonkönyv: 1610-11-12-13. sz. - Zsolnay Teréz-M. Zsolnay Margit: i. m. 168. o. „Még folytak a csempeszállítások az Equitable-épület belső burkolására és a díszítmények a Gudenus-palotához. - Zs. ad: 61.282. 70 5. Terrakotta fazonkönyv: 1736-37. sz. 1894. 150 cm. 71 JPM ltsz: 51.2664. 72 Zsolnay Teréz-M. Zsolnay Margit: i. m. 133. o.