Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Művészettörténet - Romváry Ferenc: A pécsi „Vasvári-telep” története. Vasvári György műgyűjteménye

A PÉCSI „VASVÁRY-TELEP" TÖRTÉNETE VASVÁRY GYÖRGY MÜGYÜJTEMÉNYE ROMVÁRY Ferenc 1984-ben múlt száz éve^annak, hogy felépült a Mecsek oldalában Pécs legnagyobb szőlőskerti magánvillája, az ún. Vasváry-telep. A 19. század második felében vált általános gyakorlattá, hogy a kis présházak helyébe a tehetős pécsi polgárok kőházat, olykor emeletes nyaralót építettek. Ezek jórésze alpesi jellegű, legtöbbször fűrészmintázatú, faszerkezetű nyitott középrésszel bíró épület volt. Általában a város irányába nézett, délnek tájolva, kitárulkozó panorámát nyújtva. A földszinten volt a présház, rendszerint a középső fogadótérből lehetett a földbe vájt pincét megközelíteni, míg az emeleten az oldalról zárt, elöl nyitott terasz mellett kétoldalt lakószobák is voltak. így lehetővé vált akár tavasztól az őszig való ott-tartózkodás. A város lakói ezáltal mintegy kétlakivá váltak és ezzel a város külterülete is jócskán megnövekedett. A korabeli krónikás így írt erről a jelenségről 1861-ben: „Legszebb panorámát mutat e város az úgynevezett siklósi országútról, ahonnan nézve ... minden, amivel e város csinossal és széppel bír, mutatkozik ... a legfényesebben, kivált ha reggeli nap világítja; szép házai, csinos szőlőházai a hegyen elszórva gyönyörű látványt adnak és sokkal nagyobbnak mutatják a várost, mint amilyen valóban".

1 A „Vasváry-telep" nemcsak méreteivel, hanem különleges építészeti megoldásaival is kiemelkedik környezetéből. Építtetője nem követte a korábbi helyi gyakorlatot, szakított a hagyománnyal, az alpesi stíl átvételétől és a mediterrán Pécs, a Pannon táj szelíd lankáihoz talán jobban simuló itáliai előképet keresett. Az olasz reneszánsz modorban találta meg a céljának és szándékának legmegfelelőbbet és ennek szellemében építette fel és rendezte be helyi mesteremberek hangsúlyozottan kizárólagos közreműködésével a Kis Szkókóban levő villát. Az építtető Vasváry György pécsi vas- és szerszámkereskedő a feltörő és öntudatosodó, nemesi szárma1 Pécsi Lapok, 1861. aug. 1. 2 A magyarországi művészet története 6. kötet, Magyar Művészet 1890-1919. I-II. kötet, Budapest, 1981. 216. 3 Dr. Majorossy Kálmánné tulajdona. Szövege : Vasváry-családfa összeállította Vasváry György 1883. évben. Felséges I. Lipót császár és magyarhon királya által 1688. Május 22én oklevelileg nemesített és I. Ferencz császár és zására és magyarságára egyaránt büszke 19. századi polgár korának jeles képviselője volt. Sokoldalú ember, aki miután üzletét kellően megalapozta és felvirágoztatta, városi házát gazdagon megújította és fényűzően berendezte, minden erejét és energiáját szőlőbéli házába fektette, amelynek építészeti kvalitásait művészi pompával is fokozta. A Magyar Művészet 1890-1919. I. kötetének Historizmus fejezetében ez olvasható az épületről és berendezéséről : „Azt, hogy nem csupán a nagy reprezentatív épületeknél volt kitűnő minőségű a műipari munka, mutatja a historizáló stílusában viszonylag érintetlenül megmaradt pécsi Vasváry-villa, amelyet Szánthó Antal tervezett és kivitelezett 1884-ben. A rendkívül pompázatos belső kerámiaplasztikát Zsolnay Vilmos készítette, az asztalosmunkát Hoffmann Károly, a lakatosmunkát pedig Kindl Ferenc. A berendezés itt is pompázatos, anyagpazarló volt, a késő reneszánsz és a barokk ornamentikából merítették a díszítőmotívumokat, a bútorok valóságos kis épületeknek hatottak, oszlopokkal, cirádákkal, díszes fiókokkal."* Szőlőjét a kényszerű újratelepítés során valóságos „fajtabankká" fejlesztette, az épületben pedig remek gyűjteményt alakított ki, melynek gazdagságával csak sokoldalúsága vetekedhetett. Vasváry György figyelembe méltó életművet hagyott maga után, ezen túlmenően élete követendő példáját. Érdemes hát az eredendőket kutatva e sokrétű gazdagságot részleteiben is feltárni. A Vasváry család A Vasváry György által 1883-ban összeállított és díszesen megfestett családfa,

3 valamint az élő emlékezet révén ma már kerek háromszáz évre visszamenőleg, majd kilenc-tíz emberöltő messzeségébe követhetjük nyomon a család felmenőit. Ugyanis 1688-ban magyarhon királyának 1803. június 14én 13.574. sz. a. kelt elhatározásával nemes előjogaiban megerősített nemes Traiber család leszármazási táblázata. - Ö császári és apóst, királyi felsége I. Ferencz József magyarhon királya 1882. November 29-én kelt elhatározásával megengedte, hogy Traiber György pécsi lakos vaskereskedő és törvényes utódai, fenti magyar nemességüknek épségben tartása mellett családi nevüket „VASVÁRY"-ra átváltoztathassák. Jbl: Rajz Ribmer ]. A Janin Pannonius Múzeum Évkönyv« 32 (1M7) : 163-224. Pia, Hungária, 19M.