Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)
Művészettörténet - Sárkány József: Szobotka Imre (1890–1961): Paul Claudel „L’Annonce faite a Marie” című művének illusztrációja (1916 k)
SZOBOTKA IMRE: P. CLAUDEL ILLUSZTRÁCIÓJA 149 nek „bűnös" voltát - aggódva kérdi, hogy „ugye azért még jó magyar?". Igazuk van tehát a kritikusoknak abban, hogy Szobotka „szelíd" és rendkívül érzékeny ember volt. 15 Akvarell tájképeiről a természetnek az a pantheisztikus szemlélete sugárzik, mely évtized múltával Egry művészetében is jelentkezett. Tudjuk továbbá, hogy vonzódott, érdeklődött - ebben Bossányi hatása figyelhető meg 16 - a keleti kultúrák, a keleti misztikum után. Nem véletlen tehát, hogy Szobotka könyvtárában két korabeli kiadású Claudel-mű is megtalálható - Cinco Grandes Odes (Öt nagy óda, 1908.), L'Annonce faite à Marie 1912., (Az angyali üdvözlet; Kinyilatkoztatás) 17 -, s nem véletlen az sem, hogy a festő e katolicizmussal telt, későszimbolista író drámájának illusztrálásába menekült. Rónai György írja: „... Claudel alighanem az első költő a középkor óta, akinél maga a teremtett világ, a kozmosz „vallásos". Nála a dolgok mind az isteni világterv lendületében mozognak ; s így pusztán azzal, hogy van, hogy létezik, egyúttal minden jelent is, képvisel is valamit, anélkül azonban, hogy a jelentés halványítaná a létet, s hogy az, ami reprezentál, ezzel saját léte hőfokából, értékéből és teljességéből bármit is veszítene." 18 Testi és lelki, szellemi és anyagi szoros egységet képez Claudel műveiben. Állandó harcban állnak, ám e mozgás és feszültség a keresztényi lét alapvető jellemzője. 1909-ben írta Gide-пек Claudel : . . .„Mi tragikusabb, mint a láthatatlan harca az egész látható ellen? A keresztény nem egyensúlyi állapotban él, mint az antik bölcs, hanem konfliktusban. Minden tettének következménye van; az állandó átalakulás állapotában érzi magát... Csak a keresztény ismeri igazában a vágyat." 19 Az 1910-11 között írt „L'Annonce faite à Marie" kiváló illusztrálása a fenti gondolatoknak. E misztériumjáték - melyet már 1912-ben bemutattak Párizsban 20 - lényegében harmadik változata egy témának, annak a „Violaine"-regénynek, mely számos önéletrajzi elemet is hordoz magában. 1900 körül készült a dráma második - kéziratban maradt - változata (La jeune fille Violaine), mely - mint Gyergyai Albert írja: .. .„a nagy Claudel legköltőibb remeke, az ifjúkori szimbolizmus s a későbbi dogmatika természetes határán . . ." 21 Ezt a határt lépi aztán át bizonyos mértékig Claudel, amikor a témát középkori környezetbe ülteti, s gazdagon átszövi liturgikus elemekkel. (A szereplők egyébként azonosak, s a két dráma 1:1 Vö. с a. 1930. i. m., valamint c. a. 1929. i. m., Farkas Zoltán 1930 i. m. 1b Bossányi Ervin művészetérc rendkívüli hatással volt a keleti, elsősorban a hindu művészet. Ez főleg a húszas éveket követő alkotói korszakban jelentkezett, ám Bossányi már a tízes években is inkább a klasszikus művészet iránt vonzódott. Ö nem vált kubistává. Bizonyíték erre az 1980-as emlékkiállítás (MNG, Türr István Múzeum, Baja) anyaga, a Szobotkával párhuzamosan készített Claudcl-illusztrációk mássága, a bajai múzeum tulajdonában lévő „Internáltak játéka" című olajfestménye (1915., ltsz. : 81. 4. 17.), melyet hagyományos kompozíció, látványhűség jellemez. íve is szinte tökéletesen fedi egymást. Meglepő módon, a két mű szövege között is nagyon sok az egyezés, például a „Violaine" I. felvonása és a „L'Annonce faite à Marie" Előjáték párbeszéd részei teljesen egyeznek.) A két mű cselekménye rokon ugyan, ám utóbbi főszereplői árnyaltabban jellemzettek. Mara szörnyű tette, a testvérgyilkosság épp úgy része az isteni világtervnek, mint a gyermek feltámasztása Viola segítségével, illetve Viola üdvözülése. Két nővér, kétféle szerelem, kétféle életfelfogás, lét küzdelme ez. Két világ harcol egymással ; a gyarló, a földön járó, élő, a harcos ember, Mara, és a tiszta, elhivatott, szelíd, vallásos áhítattal telített lény, Viola, mely világok közös tőről fakadnak. Egyik sem fontosabb, igazabb a másiknál. Egyik sem győzheti le a másikat, mert bár meghal Viola, Mara gyermekében ő is tovább él. És „ez mind jól van így" - mondja az apa, Anne Vercors, s égi jóváhagyásként megjelenik fölöttük a szivárvány. 22 Az illusztrált Claudel-mű, a „L'Annonce faite à Marie" Előjátékból és négy felvonásból, összesen 16 jelenetből áll. Az általam ismert Szobotka-művekből 20-at tudtam kapcsolatba hozni az „Angyali üdvözlet"-tel. 23 E 20 mű összesen 12 illusztrált képet jelent, a többi ezek vázlata, variánsa. A legtöbb grafika (6 db) az Előjátékra, és az utolsó képre - a IV. felvonás 5. jelenetére - vonatkozik (4 db). Szobotka valószínűleg 1915 végén kezdett e szimbólumok sokaságával terhelt mű illusztrálásához. A megmaradt lapok is tanúsítják, mily nehezen tudott szabadulni a Claudel által oly gazdagon, részletesen leírt képektől, míg valóban eljutott odáig, hogy „... A részletek különben is csak mint a harmónia specifikus elemei" 27 » érdekeljék, s a tájképeknél már említett, a kubista tanulságokat is felhasználó megoldásra ráleljen. Az „Előjáték" két képből áll. Viola és Craoni Péter éjszakai találkozása, valamint a kapu kinyitása. Mégis, ebből a részből találjuk a legtöbb változatot, mely jelzi az illusztrációt készítő művész bizonytalankodását. Egy későbbi önéletrajzban így vall erről: „... A kubista kép érthetősége csak addig állhat fenn, amíg logikája szigorúan következetes - s ezt a logikát a nézőtől is elvárja. Az expresszionista képen az érzelmi elem túlsúlya tulajdonképpen megnehezíti az érthetőséget, és csak szenzibilitással hozzáférhető. A kuboexpresszionizmus : összefonódása az értelmi és érzelmi elemeknek, hogy együtt hassanak, támogassák 17 Mindkettő a Nouvelle Revue Française 1913-as kiadása. ^ Rónai i. m. 31. o. m Közli Rónai 1982. i. m. 26-27. o. 20 Tudjuk, hogy Szobotka Csákyval együtt rendszeresen járt színházba, s így feltételezhető, hogy e nagy sikerű darabot is látták. Vö. Csáky 1972. i. m. 81. o., ahol Bakszttal, az Orosz Balett díszlettervezőjével való találkozásukról ír. -' Gyergyai 1982. i. m. 18. o. 22 Réti-Szines 1919. i. m. 121, 113. o. 21 Lásd: Katalógus. -'» Szobotka-önéletrajz, in. Sárkány 1981. i. m. 184. o.
