Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)
Néprajztudomány - Mándoki László: Ha eljön, nem jön el ... Adatok egy rejtvénycsalád eredetéhez és elterjedéséhez
„HA ELJÖN, NEM JÖN EL . . ." 135 Mint a fentiekben láttuk, szláv adatot sem Wossidlo, sem Taylor nem talált - úgy tűnik, hogy e rejtvénycsalád a szláv népek körében teljesen ismeretlen, s ezt a megállapítást nem cáfolja az a horvát adat sem, melyet Frankovics György barátunk Dráva menti horvát gyűjtéséből magunk közöltünk : Ako dojde - nece dojt, ako ne dojde - dojt ce! - Vrapci na konopjenem semeni. (Ako dojdo - pojedo seme, konopja nece znici. Ako nem dojdo, onda dojt ce - konopja ce znici.) Ha eljön, - nem jön el, ha nem jön el - eljön! - Verebek a kendermagon. (Ha eljönnek - megeszik a magvakat, a kender nem fog kikelni. Ha nem jönnek el, eljön - a kender ki fog kelni.) Mándoki 1974: 267 (Nr. 237. - Tótújfalu). Nyilvánvalóan helyi magyar hatásra alakult ki e horvát szöveg, melynek délszláv rokonsága nincsen eddigi ismereteink, az igen alapos balkáni gyűjtésekre épülő közlések (szerb - Novakovic 1877, Bovan 1979; bolgár - Sztojkova 1970) szerint, viszont a kendermag, mint fentebb láttuk, Svájcban is szerepel a madarak lehetséges zsákmányaként. 13 In einem Jätaka (J. J. Meyer in der Einleitung zum Das'akumöracarita, 98 ff.) führt Bodhisatta mit einem klugen Bauernmädchen ein ähnliches Gespräch. Unter anderm erhält er auf seine Frage: „Wirst du heute noch kommen?" die Antwort: „Wenn es kommt, komme ich nicht; wenn es nicht kommt, komme ich", d. h. wenn das Wasser kommt (wenn der Flu** anschwilt), komme ich, usw, usw. Wesselski 1909; 236. 14 A szövegnek egyetlen, a múlt század második telében feljegyzett német (erdélyi szász) rokona, melyet Schuster hagyatékából közölt Huß (1928: 53. Nr. 90.), megérdemli, hogy felidézzük: Wo se ku, wird-et net ku, Wenn sie kommen, wird es nicht kommen, Wo se net ku, wird et ku. Wenn sie nicht kommen wird es kommen. A: Der Gebauer, wenn-e set. A: Der Bauer sagt dies sprecht det fu den Meis. von dem Mäusen. » 15 Nemcsak az eredeti közlések elérése jelent gondot, hanem az azokban előforduló helynevek térképezése is - a néha egészen kicsi települések csak igen részletes térképeken lennének megtalálhatók, s ilyenek nem állanak rendelkezésünkre ... Még ezek is csak akkor segítenének, ha a forrásokkal egykorúak lennének, hiszen bizonyára több névváltozás is történt az idők folyamán. Térképünket tehát csak kísérletnek tekinthetjük, amely inkább illusztratív, mint dokumentatív igényű, de itt is fel akarjuk hívni a figyelmet az adatok térképezésének fontosságára - az egyes népek anyagát a körükből kikerülő szerzők, gyűjtők könnyen térképre tudják vinni, s ezzel nagyban megkönnyíthetik a nemzetközi összehasonlító vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen áttekintő ábrázolások összeállítását. Számos meglepő, igen nagy tér- és időbeli távolságot átívelő egyezéssel találkozunk rejtvényünknél, hiszen az egyik magyar szöveg (Jászkisér, 1954) a Tisza áradásának eljöttét, vagy nem jöttét emlegeti. Ennek a szövegnek egyetlen párhuzama Indiából ismeretes! 13 Taylor külön számot adott Beckwith jamaicai adatának az eltérő, sőt, elütő megfejtés miatt (945. - Rat and corn), és itt is más kontinensről jön elő a párhuzam ! M Ha megkíséreljük térképezni a hivatkozott anyagot, 15 meglepő kép tárul elénk, amely okvetlenül további vizsgálódásra kell késztessen, még akkor is, ha nem ábrázoltuk e térképen a táblázatba foglalt adateltéréseket sem. 16 A bizonyos nyelvek határaihoz szigorúan igazodó elterjedési terület, az újvilágban szinte kizárólag négereknél jelentkező előfordulások (ugyanakkor a rejtvénycsalád tökéletes hiánya Néger-Afrika területén) azt jelentik, hogy itt, ezen szövegcsaládnál egy újabb rejtvénnyel van dolgunk, amelynek megoldásához elengedhetetlen az eredeti közlések teljes elemzése 17 , kívánatosak az újabb gyűjtések, amelyek vagy bővítik az elterjedési területet, vagy még élesebben elhatárolják e rejtvénycsaládot, melynek belső tagolódását és lokalizációs problémáit bizonyára nem tanulságok nélkül fogjuk megoldani a következőkben. ,6 Hogy táblázatunk mennyire nem lehet pontos, az alábbi adattal kívánjuk bizonyítani. Joos (1926?; III: 69) az 1236. sorszámú szövegnél nyolc feljegyzésre hivatkozik, de azt már nem adja meg, hogy a nyolc feljegyzés közül melyekben fordul elő az első, a második, avagy a harmadik megfejtés! (A megfejtéseket a 91. lapon találjuk.) Als ze komén, dan komén ze niet; en, als ze niet komén, dan komén ze. Als't komt, dan komt het niet, en, als't niet komt, dan komt het. Csak Joos forrásainak kézbevételével lehetne megállapítani, hogy a két szövegváltozathoz hogy kapcsolódnak az alábbi megfejtések : De mussehen en de erwten of graan en kraai, of hannewuiten en platteboonen. 17 Ismét Wossidlo 27 adatára utalok, s ezek között is lehetnek olyanok, mint a Taylor által hivatkozott dán közlés, amelyről kiderült, hogy tulajdonképpen két szöveg, s ezeket Kongsted v. Fakse, Hessum v. Odense helyén kell(ene) térképeznünk, és a sorszám-megjelölés is helyesen XV/51 . . . Hasonló a 8. jegyzetben felvetett probléma is - bizonyosra vehetjük, hogy van eltérés a két folyóirat közlései közt!
