Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Rövid közlemények

126 RÖVID KÖZLEMÉNYEK kívül 1841 n { > 3336 Be mut. Jul. 21. 841 Szabad Királyi Pécs Várossá Tekentetes Tanácshoz nyújtandó alázatos folyamodása Heilinger Miksának alázattal kérvén a szükséges bizonyítványt kiadatni. Előadja Poszlávszky ügyvéd Melléklet - fogalmazvány 1841 tfi 3336 Pécs Városának bírája, Polgármestere, és tanácsa jelen levelünk által hitelessen bizonyítják, hogy Heilinger Miksa kebelünkbéli polgár, és zon­gora készítő ezen Városban 1832. év olta említett mü­vét nagyobb kiterjedésben mindenhova több legénnyel és olly értelmesen folytatja, hogy közönségnek tellyes megelégedését megnyerte, s á zongorák nagyobb tö­kéletességgel való készítését feltalálta légyen mellynek nagyobb hitelére a folyamodó kérelmére kiadattak a jelen hivatalos pecséttel, és szokott jegy­zői aláírással ellátott Bizonyítványunkat. Költ Pécsett 1841-ben július hó 21-i T. ülésünkön. Heilinger Miksa „zongoragyára" a mai Déryné u. 5. sz. Városi Közgyűlési Iratok 4463! 1841. sz. Heilinger Miksa „zongoragyára a mai Déryné u. 5. sz­ház telkén állt. Az épületet Heilinger Miksa 4.500 f-ér vásárolta meg Bittó Annától és Bittó Borbálától 1845-ben. A dokumentum szerint Heilinger 1832 óta foglalko­zik Pécsett zongorakészítéssel, arról azonban nincs adat, hogy 1832-45-ig hol volt a műhelye. 1849-ben valóban eltávozhatott Pécsről, házát ugyan­is ebben az évben 4.000 ft-ért eladta Graf Jánosnak. (Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Pécs, 1918. 101. p.) 3. A helybeli Igazgató Ur a t.c. Pécsi főgymnasium Igaz­gatóságának f. év febr. 8-án 10-dik szám alatt kül­dött felszóllitását velem közölvén arra vágyom sze­rencsém a következőkben válaszolni: Növénygyűjteményemet éveken át hosszas mun­kám és fáradságom mellett saját magam pénzé­ből gyüjtém, és szerzem, mire a pécsi intézet nem csak pénzbeli segítséget nem, de még növénykét sem adott, és én azt még eddig senkinek ajándé­kul nem adtam, mert gyüjtém és gyűjtöm részént magam kiművelésére, részint az intézet- az ifjú­ság számára annyiban? hogy mint természetrajzi tanár oktatásaimban nézlettárgyul ! - nyilván szemléltetésül) használhassam előbb a pécsi, most a szék'fehérvári gymnásiumban; - én a szabad óráimban - a rovar, és növény gyűjtési fáradal­mas munkám helyett - mint sok mások - olyast is tehettem volna, miből az intézetnek - az ifjú­ságnak semmi haszna sem lett volna, ugy szinte cselekhettem volna azon sem legcsekélyebb pénz­összeggel melyet a gyűjteményembe öltem; azon­ban hogy tanári állásomnak ne csak névszerint, hanem valóban is megfeleljek a szükséges tudo­mány és tanszerek megszerzésében - szerzetem kívül - semmi munkát, semmi költséget nem ké­méltem, így került látre Növénygyűjteményem, melyet mast a pécsi Igazgatóság tőlem elvitázni akar meghagyván nekem egyedül a szerzési di­csőséget.! Mia pro grammokat illeti; azok inkább mellettem mint ellenek bizonyítanak, tessék azo­kat figyelemmel olvasni. Egyébbiránt ha a pécsi Igazgatóság az intézet számadásaiból azt kimu­tatja, hogy nekem a N .gyűjteményemre csak egy krajcárt is adott, nem csak a baranyai - fára­dalommal gyűjtött - növényeimet, hanem azokat is mind, melyeket Aisztria-, Carinthia-, Olasz-, Tirol-, Stájer- Cseh-, Magyarhonban - saját magam pénzéből leginkább csakterményrajzu te­kintetből - tett utazásaimban összegyűjtöttem, azonnal - a nekem kitűzött utón - megküldöm. A relátiok alk. többször mondám, hogy Növény­gyűjteményem megemlítése ne történjék „in com­promissionem prossessoris" ha a relátiokban ezen a sz „sajátom" elmaradt, arról feleljen az író. Zárszóul azt mondom, hogy igen és igenköszö­nöm a pécsi Igazgatóságnak a pécsi Főgymnási­umnak tartózkodási éveim át tett - nyilván is dicsérettel elismert - fáradalmas munkáim e szí­vesség, és köszönetteljes elismerést! Ezeket közölvén maradok egész tisztelettel kelt Székesfehérvárott Febr. 23-kán 856. Májer Móricz s. k. természetrajztanára a bécsi zoolbot. társulat tagja. Majer Móricz pécsi főgimnáziumi tanár és jeles botanikus 1815. július 23-án született a Baranya me­gyei Személy faluban, s 1904. április 9-én halt meg Pécsett. Középiskolai tanulmányait a pécsi főgimnáziumban végezte. 1834-ben tagja lett a ciszteri rendnek, s 1840­ben pappá szentelték már mint tanárt. 1849-ben Pé­csett tanár 1855-ig, amikor is Székesfehérvárra kerül. Haragos levelét ekkor írta. Ez után újból Pécsett, majd Székesfehérvárott tanít. Ezután Polányban lel­kész, Zircen a természetrajz szertár őre. 1855-ben Szentgotthárdon vonul nyugdíjba, s Pécsett telepedik le, s itt él haláláig. A levélben említett gyűjtemény „Baranyai virány" címet viseli. Az I. kötet felirata szerint Majer Móricz 1901 novemberében adományozta azt a pécsi főgim­náziumnak 106 könyv kíséretében. Az anyagot né­hány kivételtől eltekintve az 1850-60-as években gyűjtötte a jeles botanikus. Katalógusa szerint mint­egy 150 növényt gyűjtött a Mecseken.

Next

/
Thumbnails
Contents