Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Zsoldos Benő: A Janus Pannonius Múzeum kártyagyűjteménye

A JANUS PANNONIUS MÚZEUM KÁRTYAGYÜJTEMÉNYE 121 Л. Kártyák Európán kívül A kultúrtörténészek véleménye szerint a kártya ere­detét a Tarim-medence és a Góbi-sivatag peremén, az indiai, perzsa, mohamedán és a kínai kultúra találko­zásánál kell keresni. Szülőhazája Korea, Kína vagy India lehetett. Bár az európai kártyák merőben kü­lönböznek India és Kelet-Ázsia hagyományos kártyái­tól, a játszmák felépítése tekintetében alapvető rokon­vonásaik vannak és ez közös ősre utal. 1. Ázsia hagyományos kártyái Ázsiában az idők folyamán különféle kártyatípusok alakultak ki, az ottani hagyományos kártyák merőben mások, mint az európaiak, nemcsak a kártyaképek té­mája, de a sorozatok és az azokat jelző szimbólumok tekintetében is. a) Indiában a legelterjedtebb kártyafajta a Dazsa­vatara, melynek képei mitológiai vonatkozásúak. A hindu hármas istenség egyikének, Visnunak tíz inkar­nációját (avatara) jeleníti meg a játszma 10 sorozatá­nak egy-egy lapján. A sorozatjelek a tíz avatarával ösz­szefüggő szimbólumok: állatok, tárgyak képei. A kör­alakú lapok kézi festésűek, nyomdai úton elállított ha­gyományos kártyái ma sincsenek Indiának. 120 lapos, 100 mm 0 (329). A Gan jappa az indiai Orissza tar­tomány hagyományos kártyája. A Ramajana szansz­krit eposz katonai hőstetteit idézi. Tizenkét sorozat­ból áll, különféle állatokat és tárgyakat ábrázoló so­rozatjelekkel. Hat sorozat 2-2 alakos lapján Ráma és vezére, a másik hat sorozat 2-2 alakos lapján a ceylo­ni óriás: Ravana és vezére látható. A köralakú lapok kézműipari termékek. 144 lap, 70 mm 0 (321). Az indiai mohamedánok kártyája: a Ganjifah a XVI. századi Mogul-hódítás korából származik. A játszma 8 sorozata a Mogulok udvarának nyolc közigazgatási egységét szimbolizálja. A 12 lapos sorozatok mind­egyike - mint minden indiai kártyánál - alakos. Itt az egyik Mir (király), a másik Vizier (vezér). Ezt a kártyát ismerik Perzsiában, a mai Iránban is. A kör­alakú 96 lap kézműipari termék. 70 mm 0 (270). b) Kínában a kártyák hosszú, keskeny alakúak. A sokféle játékra szolgáló kártyafajták nagyságban és a lapok számában is igen különbözőek. A legősibb kínai kártya a pénz-kártya (Tung Kvan Pai) a kínai papír­pénzből alakult ki a X. század táján. Annak díszítő­elemeit ábrázolja. Tulajdonképp egy 30 lapos játsz­ma négyszeri ismétlődése. Minden játszmában 3 soro­zat van. Ezt a kártyát ismerik Délkelet-Ázsiában és Indonéziában is. 120 lap, 105x18 mm (151). A pénz­kártya egyik változata a Hakka-kártya (Hakka Ti Pai). Négy sorozatban 36 lapja van, 67x20 mm (149). Az ősi dominójáték lapjainak papíron ábrázolt formá­ja a Dominókártya (Tien Csiu Pai). Egyik változata a kantoni típus. Ez 84 lapos, 85x18 mm (150). A Mah­Jongg kártya az ismert társasjáték kártya változata. 144 lapból áll 4 sorozatban, 87x25 mm (363). A négy­oldalas kínai sakk olcsó kivitele a Sakk-kártya (Soo Sik Pai), melynél a sakkfigurákat kínai írásjelek he­lyettesítik. 112 lapja van, 82x20 mm (359). c) Japánban a kártyának két nagy hagyománya van : a tiszta japán tradíció és a XVI. században keletkezett európai behatás. A hagyományos ősi japán kártya a Hana-fuda (virág kártya) a japán virágkultuszból vet­te eredetét. A népszerű virágjátékok (Hanaavasze) a XVII. század elején kártyajátékká alakultak. A Ha­na-fuda lapjai kis alakúak és kemény, lakkozott kar­tonra vannak nyomva. A tizenkét hónapnak megfele­lően 12 négylapos sorozatból áll az egyes hónapokra jellemző virágokkal. 48 lapja van, 54x33 mm (322). Az európai típusú kártyát portugál hajósok vitték be Japánba a XVI. század derekán. Ott gyökeret vert ugyan, de a japán művészeti hagyományok hatása alatt annyira megváltozott, hogy ma már alig lehet felis­merni. Az eredeti latin sorozatjelek annyira átalakul­tak, hogy japán neveiket: mint koppu (serleg), isu (kard), oru (pénz), ho (bot) már csak tradícióból használják. Az ilyen kártyáknak Japánban két nagy csoportja van: a Mekuri-fuda és a Kabu-fuda. A Me­^«ri-kártyáknak, ha alig felismerhetően is - de meg­vannak a latin sorozatjelei. A 48 lapos játszmának 4 sorozata van, egyenként 12 lappal. Egy kiegészítő lap ördögfejet ábrázol. 54x33 mm (145). A Kabu-kát­tyáknak két változata ismeretes. Az egyik a Kinseizan­típus, mely csak egy sorozatból áll és az négyszer is­métlődik. A jele: Ho (bot). 54x33 mm (328). A má­sik típus a Komaru, ennek szintén csak egy sorozata van Oru (pénz) sorozatjellel. A sorozat négyszer is­métlődik. 50x30 mm (327). A spanyol kártyákhoz ha­sonlóan a Kabu-kártyák is 48 laposak. 2. Európai típusú kártyák más földrészeken Felfedezők, gyarmatosítók elvitték az európai kár­tyát távoli földrészekre is. Az amerikai kontinens - a kártyák vonatkozásában szinte európainak számít, annyira domináló a francia színrendszerű kártyák el­terjedése az Egyesült Államokban és Kanadában, a spanyol sorozatjelűeké pedig Latin-Amerikában. Az Egyesült Államokban az angol minta honoso­dott meg és a függetlenségi harcok után az lett vég­legesen az egyetlen hagyományos kártya. A praktikus célokat szolgáló nem hagyományos kártyák annál na­gyobb számban vannak képviselve, különösen a kü­lönféle reklám és propaganda területén. Üzleti pro­paganda céljából a nagy vállalatok újszerű képekkel saját kiadású kártyáikat terjesztik. A Marlboro ciga­retta archaizált stílusú reklámkártyája múlt századi te­lepeseket ábrázol (349). A Tiffany nemzetközi éksze­rész cég a régi egyképes angol kártya 1880-ból szár­mazó humoros változatát adta ki (237). A TWA légi­társaság az utasait saját kiadású kártyáival szórakoz­tatja (235). Politikai propagandára is felhasználták a

Next

/
Thumbnails
Contents