Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)
Történettudomány - Zsoldos Benő: A Janus Pannonius Múzeum kártyagyűjteménye
A JANUS PANNONIUS MÚZEUM KÁRTYAGYÜJTEMÉNYE 121 Л. Kártyák Európán kívül A kultúrtörténészek véleménye szerint a kártya eredetét a Tarim-medence és a Góbi-sivatag peremén, az indiai, perzsa, mohamedán és a kínai kultúra találkozásánál kell keresni. Szülőhazája Korea, Kína vagy India lehetett. Bár az európai kártyák merőben különböznek India és Kelet-Ázsia hagyományos kártyáitól, a játszmák felépítése tekintetében alapvető rokonvonásaik vannak és ez közös ősre utal. 1. Ázsia hagyományos kártyái Ázsiában az idők folyamán különféle kártyatípusok alakultak ki, az ottani hagyományos kártyák merőben mások, mint az európaiak, nemcsak a kártyaképek témája, de a sorozatok és az azokat jelző szimbólumok tekintetében is. a) Indiában a legelterjedtebb kártyafajta a Dazsavatara, melynek képei mitológiai vonatkozásúak. A hindu hármas istenség egyikének, Visnunak tíz inkarnációját (avatara) jeleníti meg a játszma 10 sorozatának egy-egy lapján. A sorozatjelek a tíz avatarával öszszefüggő szimbólumok: állatok, tárgyak képei. A köralakú lapok kézi festésűek, nyomdai úton elállított hagyományos kártyái ma sincsenek Indiának. 120 lapos, 100 mm 0 (329). A Gan jappa az indiai Orissza tartomány hagyományos kártyája. A Ramajana szanszkrit eposz katonai hőstetteit idézi. Tizenkét sorozatból áll, különféle állatokat és tárgyakat ábrázoló sorozatjelekkel. Hat sorozat 2-2 alakos lapján Ráma és vezére, a másik hat sorozat 2-2 alakos lapján a ceyloni óriás: Ravana és vezére látható. A köralakú lapok kézműipari termékek. 144 lap, 70 mm 0 (321). Az indiai mohamedánok kártyája: a Ganjifah a XVI. századi Mogul-hódítás korából származik. A játszma 8 sorozata a Mogulok udvarának nyolc közigazgatási egységét szimbolizálja. A 12 lapos sorozatok mindegyike - mint minden indiai kártyánál - alakos. Itt az egyik Mir (király), a másik Vizier (vezér). Ezt a kártyát ismerik Perzsiában, a mai Iránban is. A köralakú 96 lap kézműipari termék. 70 mm 0 (270). b) Kínában a kártyák hosszú, keskeny alakúak. A sokféle játékra szolgáló kártyafajták nagyságban és a lapok számában is igen különbözőek. A legősibb kínai kártya a pénz-kártya (Tung Kvan Pai) a kínai papírpénzből alakult ki a X. század táján. Annak díszítőelemeit ábrázolja. Tulajdonképp egy 30 lapos játszma négyszeri ismétlődése. Minden játszmában 3 sorozat van. Ezt a kártyát ismerik Délkelet-Ázsiában és Indonéziában is. 120 lap, 105x18 mm (151). A pénzkártya egyik változata a Hakka-kártya (Hakka Ti Pai). Négy sorozatban 36 lapja van, 67x20 mm (149). Az ősi dominójáték lapjainak papíron ábrázolt formája a Dominókártya (Tien Csiu Pai). Egyik változata a kantoni típus. Ez 84 lapos, 85x18 mm (150). A MahJongg kártya az ismert társasjáték kártya változata. 144 lapból áll 4 sorozatban, 87x25 mm (363). A négyoldalas kínai sakk olcsó kivitele a Sakk-kártya (Soo Sik Pai), melynél a sakkfigurákat kínai írásjelek helyettesítik. 112 lapja van, 82x20 mm (359). c) Japánban a kártyának két nagy hagyománya van : a tiszta japán tradíció és a XVI. században keletkezett európai behatás. A hagyományos ősi japán kártya a Hana-fuda (virág kártya) a japán virágkultuszból vette eredetét. A népszerű virágjátékok (Hanaavasze) a XVII. század elején kártyajátékká alakultak. A Hana-fuda lapjai kis alakúak és kemény, lakkozott kartonra vannak nyomva. A tizenkét hónapnak megfelelően 12 négylapos sorozatból áll az egyes hónapokra jellemző virágokkal. 48 lapja van, 54x33 mm (322). Az európai típusú kártyát portugál hajósok vitték be Japánba a XVI. század derekán. Ott gyökeret vert ugyan, de a japán művészeti hagyományok hatása alatt annyira megváltozott, hogy ma már alig lehet felismerni. Az eredeti latin sorozatjelek annyira átalakultak, hogy japán neveiket: mint koppu (serleg), isu (kard), oru (pénz), ho (bot) már csak tradícióból használják. Az ilyen kártyáknak Japánban két nagy csoportja van: a Mekuri-fuda és a Kabu-fuda. A Me^«ri-kártyáknak, ha alig felismerhetően is - de megvannak a latin sorozatjelei. A 48 lapos játszmának 4 sorozata van, egyenként 12 lappal. Egy kiegészítő lap ördögfejet ábrázol. 54x33 mm (145). A Kabu-káttyáknak két változata ismeretes. Az egyik a Kinseizantípus, mely csak egy sorozatból áll és az négyszer ismétlődik. A jele: Ho (bot). 54x33 mm (328). A másik típus a Komaru, ennek szintén csak egy sorozata van Oru (pénz) sorozatjellel. A sorozat négyszer ismétlődik. 50x30 mm (327). A spanyol kártyákhoz hasonlóan a Kabu-kártyák is 48 laposak. 2. Európai típusú kártyák más földrészeken Felfedezők, gyarmatosítók elvitték az európai kártyát távoli földrészekre is. Az amerikai kontinens - a kártyák vonatkozásában szinte európainak számít, annyira domináló a francia színrendszerű kártyák elterjedése az Egyesült Államokban és Kanadában, a spanyol sorozatjelűeké pedig Latin-Amerikában. Az Egyesült Államokban az angol minta honosodott meg és a függetlenségi harcok után az lett véglegesen az egyetlen hagyományos kártya. A praktikus célokat szolgáló nem hagyományos kártyák annál nagyobb számban vannak képviselve, különösen a különféle reklám és propaganda területén. Üzleti propaganda céljából a nagy vállalatok újszerű képekkel saját kiadású kártyáikat terjesztik. A Marlboro cigaretta archaizált stílusú reklámkártyája múlt századi telepeseket ábrázol (349). A Tiffany nemzetközi ékszerész cég a régi egyképes angol kártya 1880-ból származó humoros változatát adta ki (237). A TWA légitársaság az utasait saját kiadású kártyáival szórakoztatja (235). Politikai propagandára is felhasználták a