Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Zsoldos Benő: A Janus Pannonius Múzeum kártyagyűjteménye

120 ZSOLDOS BENŐ modern felfogásban (178). A modern, friss kártyaképek iránti igényt sikeresen elégíti ki Stig Lindberg svéd grafikus játszmája (266). 3. Tarokk és jóskártyák A tarokk játszma a rendes játékkártya 52 lapjának, valamint 21 meghatározott római számmal ellátott tarokk-lapnak és 1 számozatlan tarokk-lapnak (Skiz) egyesítéséből jött létre, kiegészítve sorozatonként egy rangos lappal: a lovaggal. A tarokk-kártyák csak a ma is játszott legrégibb kártyajátékhoz: a tarokkhoz használhatók. A különféle tarokk-játékoktól függően 78, 62, 54 és 42 lapos játszmák készülnek. Egymástól merőben eltérő tarokk-képeik folytán két fajta tarokk-játszmát ismerünk: az ősi olasz tarokkot misztikummal övezett képeivel és a francia sorozatjelű, XVIII. században keletkezett tarokkot derűs családi és vidéki jelenetekkel, tájképekkel. a) Az olasz sorozatjelű tarokk Olasz- és Franciaországban, valamint Svájc olasz részén honos. Előképei a XIV. században tűntek fel. A legrégibb, fennmaradt tarokk kártyák egyike az a kézifestésű játszma, mely Bianca Maria Visconti és férje: Francesco Sforza, Milano hercege részére készült a XV. században. Tarokk-lapjai még számozatlanok. Fakszimiléje a gyűjtemény értékes darabja. 78 lap, 175x87 mm (351). A ma is forgalomban lévő tarokk-játszmák közül tíz regionális típus van a gyűjteményben. A piemonti tarokk lapjai a XIX. század óta tükörképesek. Változatlanul követi a régi tarokk-képeket, de az újabb kiadások rajza már modernebb (128, 303). Az azonos felépítésű milanói tarokk a múlt század vége óta ismeretes (336). A szicíliai tarokk kis alakú, lapjai egyképesek. Régi fametszetű példányát (337) modern rajzú kiadás váltotta fel (242). Csak Szicíliában használják. Jellemzője, hogy sorozatjelei spanyol típusúak még a spanyolországi Bourbonok uralma idejéből. Szokatlan módon az apród-lapok nőket ábrázolnak pajzzsal. A bolognai regionális típus a hagyomány szerint 1419-ben keletkezett. Lapjai hosszúkásak és tükörképesek (261). A XVII. századból származó marseilles-i olasz tarokkon dél-francia hatás látható. A képek tartalom és sorrend tekintetében megegyeznek a piemonti tarokkéval (126). A svájci olasz tarokk az ódon stílus mellőzésével modernizált rajzú és egy XVIII. századi mintát követ (129). Brüsszeli néven tartják nyilván azt a tarokkot, mely 1790-ben a svájci olaszok részére készült Brüsszelben. Sok eredeti vonásán kívül néhány tarokk-lap (IL, V., XVI.) ikonográfiája eltér az ősi olasz tarokk képeitől. Fametszet. 78 egyképes lap, 120x70 mm. Fakszimile (286). Az ott lábrakapott okkultizmus hatására az Egyesült Államokban is elterjedt egy Wait Tarot néven ismert olasz sorozatjelű tarokk a hagyományos allegorikus képekkel. Tarokklapjai számozatlanok (236). b) A XVIII. század közepén olyan francia sorozatjelű tarokk-kártyák jelentek meg, melyek az olasz tarokk szimbolikus képei helyett a mindennapi életből vett jelenetekkel, táj- és városképekkel díszítették a lapokat. Ez a tarokk-fajta német nyelvterületen, Közép-Európában, Franciaországban, Svájc francia részén terjedt el. Az újfajta tarokkot a XIX. században számos magyar kártyafestő is készítette. Franciaországba is nyilvánvalóan Ausztriából származott át. A francia tarokk képei családi jeleneteket, szabadtéri zsánerképeket ábrázolnak különböző korokból. A lapok változóan kétképesek (196). Hasonló jelenetek vannak a svájci (158) és a „Cego" nevű német tarokk (188) lapjain is. Egy másik német tarokk: az „Adler Cego" változóan kétképes lapjai madarakat, házi- és vadállatokat ábrázolnak (234). A ma is használatos hagyományos osztrák tarokk 54 lapos, képei különböző országok népeinek szabadtéri életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Jellemző lapja a tarokkII., mely egy sziklán ülő, kiterjesztett szárnyú koronás sast ábrázol karddal a karmai közt. A sziklán „Industrie und Glück" felirat van (192). Magyar tarokk-kártyánk a bécsi tarokk változata annyiban, hogy képei különböznek attól. A tarokk-II. lap felirata a sziklán: „Szerencse fel" (ill). A játszma 1915. táján más jelenetek illusztrációival jelent meg (290). Az 1972. évi kis alakú kiadása 1975-ben megszűnt (177). A jóskártyák szorosan véve nem tartoznak ugyan a játékkártyák kategóriájába, mégis oda sorolhatók, mert a francia sorozatjelű tarokkot és a rendes kártyákat is még ma is használják jövendőmondásra. Az első, kifejezetten jövendölésre szolgáló jóskártya a XVII. században jelent meg. Az ismert legrégibb ilyen kártyát 1670-ben adták ki Angliában. Egy rézmetszetű másolata maradt fenn s annak alapján 1711ben került ismét forgalomba. Ez a jóskártya a rendes játékkártyától annyiban tér el, hogy az alakos lapok valódi vagy mitikus személyeket ábrázolnak (308). A legtöbb jóskártyát Franciaországban adták ki, máshol kevsébé terjedt el a jövendölés ilyen fajta hóbortja. I. Napóleon jósnőjének: Lenormand asszonynak nagyalakú kombinált jóskártyája máig is használatban van. A lapok bal felső részén miniatűr játékkártya-kép jelzi az értéket, a különféle csillagkonstellációk képei jelzik a jövendőt. Középen a görög-római mitológiából vett jelenetek, lent állatok, virágok, jelképes figurák szintén a sors alakulását mutatják. Lenormand asszony igen népszerű volt Napóleon uralkodása idején. A babonás császár a nagyobb csaták előtt állítólag jósoltatott vele és Josephine is kikérte tanácsait (268). A különböző korok jóskártyái érdekes kultúrtörténeti dokumentumok. A múlt század második felében a jóskártyáknak egy egyszerűbb formája jelent meg. Ezeket a vetőkártyákat régebben nálunk is gyártották.