Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Zsoldos Benő: A Janus Pannonius Múzeum kártyagyűjteménye

A JANUS PANNONIUS MÚZEUM KARTYAGYÜJTEMÉNYE 119 formjának jegyében. A Jénában 1883-ban megjelent játszma Nagy Károlyt, Barbarossa Frigyest, Habsburg Rudolfot mutatja be a király-lapokon (289). Az 1893­ban kiadott angol történelmi kártya négy királyi csa­lád tagjait mutatja be, minden „szín" egy-egy dinasz­tiát képvisel : a kőr-lapok a Stuartházat, a pikk-lapok a Hannover-házat, míg a treff-, illetve káró-lapok a Tudor és Plantagenet családot képviselik (278). A skót történelmi kártya lapjai a skót nemzeti képcsar­nok korabeli festményei után készültek. A kimagasló személyek közt van Orániai Vilmos, Stuart Mária és Macbeth, akinek neve valójában Thane of Moray volt (340). Ausztriában 1952-ben adtak ki egy luxuskár­tyát Maria Antoinette, II. József, Mme Pompadour, Nagy Frigyes és mások portréival (217). Ugyanitt je­lent meg egy játszma II. Erzsébet angol királynő koro­názása alkalmából, angol történelmi alakokkal, mint VIII. Henrik, Boleyn Anna, Disraeli, Drake és má­sok (222). Egy játszmában a francia történelem azon alakjai jelentek meg, akik megfordultak a versailles-i kastélyban, így Medici Katalin, az angol VIII. Hen­rik, a francia II. Henrik és mások (204). Egy 1910. évi lengyel történelmi kártyán Sobieski, Jadwiga, Ponia­tovski, Kosciusko portréi szerepelnek (231). A svéd királyi család tagjainak állít emléket az 1913-ban ki­adott játszma, mely többek közt Vasa Gusztávot, II. Gustaf Adolfot, XII. Károlyt ábrázolja (255). Az 1920-ban megjelent csehszlovák nemzeti kártya alak­jai: II. Ottokár,- IV. Vaclav, Jan Zizka és mások (226). A Belgiumban 1934-ben megjelent luxuskár­tya a belga dinasztia négy nemzedékét mutatja be. A kőr-sorozat III. Lipót királyt és Asztrid királynét ábrázolja (227). Napóleon több francia játszmának volt a témája, az egyik születésének kétszázadik év­fordulójára jelent meg 1969-ben. A kőr-király I. Na­póleon, a többi sorozat királyai a Bonaparte család tagjai, illetve közeli hívei. A kőr-dáma Jozefin. Az ász-lapok a birodalom különböző rendjeleit mutatják be (213). Egy 1973-ban kiadott spanyol kettős játsz­ma államfők és népvezérek, koronás fők és diktátorok humoros portréit ábrázolja. A világ 100 kimagasló személyiségéhez fűződő politikai események folytán ez a kártya maga a legújabbkori történelem (304). f) A háborús kártyák külön csoportba foglalhatók. Az észak-amerikai polgárháború, a dél-afrikai búrok szabadságharca, a napóleoni háborúk és a két világ­háború is emléket kapott a kártyákon. Az első világ­háborúról Belgiumban megjelent kártya az entente­hatalmak vezetőit ábrázolja (272). Az 1793-as fran­cia forradalom allegorizált eszméi is megjelentek a lapokon (313, 343). g) A színpompás népviselet a nem hagyományos kártyák hálás témája. Svájc kártyája az egyes kanto­nok hagyományos viseletét mutatja be. A kantonok neve a lapokat átlósan felező szalagon van feltüntet­ve (230). Hasonló kártya már a múlt században is készült Svájcban. Az Ausztriában 1935-ben megjelent játszma lapjain az egyes országrészek népviselete lát­ható. Tirol, Steiermark, Kärnten, Zillertal, Linz és a többi körzet népi öltözéke tárlatszerűen mutatkozik be (369). A franciaországi breton partvidék kelta ere­detű lakossága ma is ragaszkodik népviseletéhez, me­lyet egy 1968-as játszma lapjairól ismerhetünk meg (314). A régi német népviseletet az NSZK egyik kár­tyája örökítette meg (302). A gazdag spanyol népi viseletet mutatja be egy 1968-ban megjelent játszma Pereilón neves spanyol festő képei nyomán, mind az 52 lapon: E gyűjtemény szinte teljesnek mondható (156). A régi orosz nemesség díszes ruházata a Szov­jetunió egy 1928-as játszmájának színgazdag lapjain van megörökítve (134). h) Irodalom. Sok kísérlet történt arra, hogy a „di­vatjamúlt" kártyalapokat újakkal helyettesítsék. Fel­használták erre a világ drámairodalmát is. Thübin­genben Schiller „Orleansi szűz" с drámája alapján készült egy játszma 1805-ben (257). A magyar Teli kártya Schiller „Teli Vilmos" с színművére van ala­pozva, azt Schneider József pesti kártyafestő készí­tette (102). A Wagner-operák alakjait a svájci kártya­gyár vitte a lapokra 1968-ban. A játszma sorozatai egy-egy operát képviselnek (209). A Shakespeare-drá­mák hőseit 1975-ben egy angol kártyagyár választotta kártyaképül (339). j) Az alkalmi, emlék- és í«x«í-kártyák-nagy száma az újdonságot kereső kártyagyárak találékonyságá­nak az eredménye. Egy Lipcsében megjelent kártyán az „udvar" megszokott alakjai helyett az Érchegység bányászait és kohászait ábrázolták a lapok, korabeli díszegyenruháikban (334). Csehszlovákiában egy újabbkori játszmában a „felső" lapok az ipart, az „al­só" lapok a kisipart, mezőgazdságot jelképezik (161). ötletesek az ún. „transzformációs" kártyák, melyek­nél a „számos" lapok is illusztráltak oly módon, hogy a sorozat jelek a lapok rajzába vannak foglalva s an­nak alkotórészeit képezik (257, 309). Az ún. vadász­kártyák közül kimagasló egy francia kártya, mely a Szent Hubertus ünnepére rendezett vadászat alkal­mára készült (310). Az 1957-es londoni nemzetközi kártyakiállításra Picart le Doux francia grafikus fes­tett egy kártyát újszerű felfogásban (277), Sok játsz­ma jelent meg a múlt századok művészeti stílusaiban is, mint a reneszánsz (342), a barokk (101), a rokokó (357), az empire (293), a biedermeier (139), vagy a Jugend-stílus (132). k) A modern kártyák csoportjában kiemelkedőek a neves művészek által festett játszmák. Az orosz szár­mazású párizsi festőnő: Sonja Delaunay-Terk kitűnik azzal, hogy elvet minden konvenciót, kártyaalakjai le­egyszerűsítettek, elvontak (280). Salvador Dali neves spanyol festő Párizsban készült kártyája a szürrealista irányzatot képviseli (275). Arthur Aeschbacher német grafikus geometriai formákkal kísérletezett (281). A modern kártyagrafika érdekes példája az a játszma, mely a XX. század lényegre törő művészeti irányát képviseli (284). Gönczy Tibor Munkácsy-díjas grafi­kusunk pedig a magyar Teli-kártyánkat festette újjá

Next

/
Thumbnails
Contents