Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Zsoldos Benő: A Janus Pannonius Múzeum kártyagyűjteménye

118 ZSOLDOS BENŐ rodalmi adóbélyeg. Betű- és számindexek nincsenek. 32 tükörképes lap, 90x61 mm (248). Wiener Bild (bécsi minta) a XIX. század közepe óta ismeretes. Két fajtája van: az „A" típus, vagy nagykoronás és a „B" típus vagy kiskoronás. Az „A" típus jellegzetessége, hogy a királyok koronája a sze­gélyvonallal érintkezik, mely a koronát egyenesre metszi. A kőr-király okmány-teker eset tart a bal ke­zében. Régi kiadású játszmáknál a tekercsen 1885. évszám van feltüntetve. A treff-dáma ruhája herme­linprémes. Osztrák kiadás. 52 tükörképes lap, +3 Joker, 92x63 mm (263). Az 1920. körüli magyar ki­adás egyező az osztrákéval, de a lapokon nincsenek betű- és számindexek és a kőr-bubi zászlaján „Bu­dapest" felirat van. (332). A „B" típus jellegzetes lapjai: a királyok koronája nem érinti a szegélyvo­nalat; a pikk- és kőr-dámáknak lapos tetejű fejdísze van; a treff-dáma virág helyett tükröt tart; a kőr­királynak irattekercs helyett jogar van a kezében. 1900. évi magyar kiadás. 52 tükörképes lap + 3 Joker, 92x64 mm (249). A lengyel (121) és a cseh­szlovák (147) kiadás rajza azonos. Hollandia hagyományos kártyája Belgiumban ké­szült holland kártyagyár hiányában. Hasonlít' némi­képp a berlini mintához. Jellemzői: a kőr-királynő ujján kis madár ül. Virág csak a treff-királynő kezé­ben van. Az apródok alabárdosak. Az ász-lapok mind­egyikén városképek vannak. 52 tükörképes lap, + 2 Joker, 87x57 mm (246). Portugália kártyája a párizsi minta egy változata. A pikk-király kardot és országalmát tart, a káró­királynőnek virágon kívül tükör is van a kezében. A kőr-apród jobb kezén sólyom ül, az ászok sorozatjelei virág- és szalagdíszes keretben vannak. 52 tükörképes lap + 2 Joker, 102x70 mm (176). Az angol kártya a XVI. századi roueni kártya volt, ez a francia minta azonban Angliában a sokszori új­rametszés folytán eltorzult, stilizált lett. Egy 1840­ből származó játszma lapjai egyképesek (326), de egy 1890-es kártya már tükörképes, piros és fekete szín­ben nyomták (182). Ugyanez a játszma később 4 szín­nyomásban jelent meg (198). Egyező, de egyszerűbb ruházatú alakokkal is kiadták 1910-ben (195). A rajz jellegzetessége, hogy az alakok egyik keze hiányzik, a meglévő pedig természetellenes tartásban van. Az angol kártya az idők folyamán egyre modernebb meg­jelenésű lett és a XIX. század óta máig is tükörképes változatban forog közkézen, több országban, így ná­lunk és az Egyesült Államokban is. A jelképes ala­kok elvontsága jó alapul szolgált arra, hogy nemzet­közivé váljék (103). A hagyományos orosz kártya a párizsi minta válto­zata, néhány lapon Rajna vidéki stílusban. Jellemzői a szakállas királyok, a káró-király turbánban. A dá­mák is koronát viselnek és sorozatjelük ruhadíszül is szolgál. Sorozatjel van az apródok alabárdjain is. Cirillbetús indexek. A káró-ászon cirillbetűs felirat: „Atlasnije". 52 tükörkepes lap +• 2 Joker. 90x58 mm (127). Svédország kártyája skandináv stílusú párizsi min­ta. Némileg emlékeztet a Berlin-Rajna vidéki típus­ra. Skandináv betűindexei vannak. Az átlós felező­vonal a díszes ruházat redőiből van kialakítva. A ko­ronás királyok és a fej díszes királynők ruhadíszéül a megfelelő sorozatjelek szolgálnak. A treff-apródnak lándzsája van. 52 tükörképes lap + 2 Joker, 80x57 mm (205). 2. Ne/n hagyományos kártyák Európában Minden olyan kártyát, mely nem tekinthető hagyo­mányos játszmának, nem hagyományos (non-standard) néven foglalnak össze. Ezek a kártyák képezik a kár­tya világának túlnyomó többségét. Változatosak, szé­pek, művészi kivitelük is van, de nem hosszú életűek, mert nem gyökereznek népi tradícióban. Az ilyen kár­tyáknak csak másodlagos szerepük a játék, mert ere­detileg más célokra adták ki azokat, mint pl. ismeret­terjesztés, reklám, üzleti és politikai propaganda és hasonlók. Rendszerbe foglalásuk ennek megfelelően történt. a) Ismeretterjesztő kártyák Európában a XVII. szá­zadban jelentek meg először. Ilyen volt az angliai ki­adású térképes földrajzi kártya (260), de kiadtak csil­lagászati, matematikai, mértani, irodalmi kártyákat is, melyek a tudomány ábécéi voltak. b) Reklám céljára is alkalmasnak bizonyult a nép­szerű kártya s erre leginkább a hátoldalt használják ma is. Az igazi reklámkártyák azonban az előoldalon hozzák a hirdetés szövegét a szokásos kártyaképekkel együtt, vagy pedig külön grafikájuk van. Ilyen a cseh­szlovák szállodaipar (173), vagy a Berliner Morgen­post (346) reklámkártyája is. c) Üzleti propaganda céljából a nagy vállalatok sa­ját kiadású kártyáikat hozzák forgalomba újszerű ké­pekkel. A légiforgalmi társaságok utasaikat szórakoz­tatják velük, mint az NDK-beli Interflug (252), vagy a holland KLM (253). Hajóstársaságok is kiadtak ilyen kártyákat, így a holland Nederland Line (264), vagy a lengyel Gdynia America Line (264). Az uta­zási irodák a turizmus fellendítését a kártya útján is elősegítik, mint a csehszlovák CEDOK derűs pasz­sziansz kártyával (172), vagy a francia idegenforgal­mi bizottság Párizs nevezetességeinek bemutatásával (320). A fogyasztási cikkek gyártói is jó propaganda­eszközt látnak a kártyában. Egy belga sajtgyár pl. stíl­szerűen köralakú játszmával propagálta készítmé­nyeit (183). d) Politikai propagandára szintén felhasználták a kártya népszerűségét. Az NSZK-ban megjelent egy választási propagandakártya 1975-ben, ismert német politikusok karikatúráival. Köztük Brandt mint kőr­bubi szerepelt (347). e) Történelmi személyek már a XIX. század ele­jén megjelentek a kártyalapokon a kártyaképek re-

Next

/
Thumbnails
Contents