Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Zsoldos Benő: A Janus Pannonius Múzeum kártyagyűjteménye

110 ZSOLDOS BENŐ határozott számú és megkülönböztető jellel ellátott lapok sorozatokat képeznek. A megkülönböztető jele­ket sorozatjeleknek, vagy „színeknek" mondják. Az európai csomagokban négy sorozat van, vagyis az alapkártyák négyszer ismétlődnek, akárcsak Kínában. Azonban Indiában a hagyományos kártyák 8, 10, 12 sorozatból állnak. A „színeket" (sorozatjeleket) tekintve Európában három színrendszer alakult ki: a latin (olasz-spanyol), mely Latin-Amerikában is honos ; a német, mely Kö­zép-Európában terjedt el és a francia, mely egysze­rűsége folytán nemzetközivé vált. A sorozatjelek a régi társadalmi rétegződést : a papságot, a nemességet, a kereskedő középosztályt és a jobbágyságot, illetve parasztságot szimbolizálják. A bárom európai színrendszer Az európai eredetű játékkártyák sorozat jelei : 1. Latin (olasz-spanyol), 2. Nemet és közép-európai, 3. Francia (nem­zetközi). A játszmákon belüli sorozatok (színek) azok, ame­lyek megkülönböztetik az igazi játékkártyát az egyéb kártyáktól, mint amilyenek a gyermekkártyák is. A kártyáknak rokonvonása az is, hogy a sorozatok ­Kína kivételével - „alakos" és „számos" lapokból állnak. A fentiek tekintetében a kártyák az egész világon megegyeznek, közös vonásaik évszázadokon át máig is fennmaradtak. Az európai kártyalapok értékjelzésére kezdetben csak a hagyományos „udvari" alakok (király, király­nő, apród vagy lovag) szolgáltak, a XIX. század végétől azonban betű- és szám-indexek (mutatók) is. A betűindexek a kártyalap nevének kezdőbetűi a kü­lönböző nyelveken. Az olasz kártyalapokon - rend­hagyó módon - nem alkalmaznak betűindexeket. A kártyák azonosítása és korának meghatározása szempontjából lényeges, hogy milyen a sokszorosítási eljárás, milyen a lapok rajza, stílusa. Jó tájékoztató az, hogy egyképes, vagyis nem tükörképes lapokat kb. 1850. előtt, szegletes sarkokat kb. 1890 előtt készí­tettek. A hátoldalak díszítése is lehet adalék egy játszma korának megállapításánál. A kezdeti pont-, majd csillagmintás, később vonalrácsos minták után, a XIX. század elejétől márványerezésű mintát is hasz­náltak. A század második felétől ornamentális min­tákkal, majd stilizált virágokkal díszítették a hátol­dalakat, és lassan áttértek a képillusztrációra. Rendszerezettség nélkül nem lehet egy kártyagyűj­teményt áttekinteni. Ezért a kártyafajták kialakult centrumai: Európa, India és Kelet-Ázsia, külön-kü­lön tanulmány tárgyát képezik. A hagyományos kínai és japán kártyák ugyanis merőben eltérnek az euró­paitól és India hagyományos kártyáihoz hasonló nem található egyetlen más. országban sem. 3. táblázat Rendszer a kártya világában I. Európai kártyák 1. Hagyományos (standard) kártyák a) Latin (olasz, spanyol), b) német, c) francia sorozat­jelekkel 2. Nem hagyományos (non-standard) kártyák a) ismeretterjesztők, b) reklám, c) üzleti propaganda, d) politikai propaganda, e) történelem, f) háborúk, g) népviselet, h) irodalom, )) alkalmi és luxuskártyák, k) modern művészet 3. Tarokk és jóskártyák a) olasz, b) francia sorozatjclckkel. //. Kártyák Európán kívül 1. Ázsia hagyományos kártyái a) India, b) Kína, c) Japán 2. Európai típusú kártyák más földrészeken. /. Európai kártyák A legnagyobb számban és változatosságban Euró­pában jelennek meg a kártyák, ezért e tanulmány fő­leg ezekkel foglalkozik. Rendszerbe foglalásuk vé­gett különbséget kell tenni a hagyományos (standard) és a nem-hagyományos (non-standard) kártyák kö­zött. Ugyanis egy-egy országban, vagy földrajzi egy­ségen, nyelvterületen belül kialakultak olyan kártya­fajták, amelyek nemzedékeken keresztül fennmarad­tak s a játékosok konzervativizmusa szinte törvénye­sítette azokat. Eredetük többnyire századokra nyú­lik vissza s a történelem levegője veszi őket körül. Ezeket nevezik hagyományos (standard) kártyáknak. Legtöbbjüket népművészek készítették eredetileg a kártyagrafika „nemes" eljárásaival (fametszet, fém­metszet, kőnyomat). Minden egyéb, nem ebbe a kate­góriába tartozó kártyát nem-hagyományos (non-stan­dard) néven foglalnak össze. 1. Hagyományos kártyák Európában Mindössze negyven és egynéhány hagyományos kár­tyafajta létezik Európában, melyek bővebb ismerte­tést igényelnek a feltehető azonosítás végett is. Ezek képezik tulajdonképp a gyűjtemény magvát.

Next

/
Thumbnails
Contents