Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 30-31 (1985-1986) (Pécs, 1987)

Régészet - Maráz Borbála: Későbronzkori magaslati település Pécs-Jakabhegyen (Előzetes közlemény az 1976–83. évi ásatásokról)

46 MARÁZ BORBÁLA seben kevés patics és cserép volt; a cserepek alapján egy edényt is sikerült rekonstruálni: 1. Vörösesszürke, porózus, vékonyfalú, csonkakúpos aljú mély tál. Gömbölyű hasvonalán girlandformán el­helyezett, kettős bordákból álló díszítés megy körbe. Hengeres nyaka rövid, pereme ívelten kihajlik. Alja egyenes. M: 11,4 cm, Szá: 21,4 cm, Fá: 6,4 cm (I. t. 6). A 2. sz. hulladékgödör nagyjából kerek, 3,2—3,5 m átmérőjű és mélysége (az egykori járószinttől mérve) 50—60 cm között váltakozott. Kitöltésében igen sok paticsot és salakot találtunk; cserép szinte egyáltalán nem volt benne. A két hulladékgödörtől északra is és délre is egy-egy, egymástól 5,5 m távolságra levő tűzhely került elő. Az I. tűzhely 80 cm átmérőjű, kör alaprajzú, a II. tűz­hely hozzá hasonló, de átmérője 70 cm volt. Az /. tűzhely tapasztásában nagymennyiségű cserép volt; ezekből a következő edényt lehetett összeállítani: 1. Vörös színű, durva, vastagfalú kisebb fazék. Alja egyenesre vágott; rövid nyaka hengeres, pereme tölcsé­resen kifelé ívelt. Hasán hullámvonalban körbefutó, benyomásokkal tagolt bordadísz látható. M: 13,1 cm, Szá: 17 cm, Fá: 9,5 cm (I. t. 5). Az ismertetett kerámiaanyagon kívül kevés töredékes és jellegtelen bronztárgy került még elő, továbbá fel­tűnően nagyszámú salak és bronzöntésből származó kisebb öntvényrögök. Mindez, valamint a későbronz­kori telep szélén megtalált bronz kincslelet (amelyben bronz nyersanyag, öntési rögök, beolvasztásra való The remains of the earliest settlement of the well­known site can be found in the western part of the plateau divided by the later earth-work of the Early Iron Age hill-fort. Thus the area of the Late Bronze Age settlement was disturbed in various ways: in the course of the Early Iron Abe build up inside and by the building 7 Patek E.: Arch. Hung. 44 (1968) 17. 8 Dombay J. : Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Aranyhegyen. JPMÉ (1958) 53- 102. 9 Kőszegi F. : Beiträge zur Geschichte der ungarischen Urnen­felderzeit. Acta Arch. Hung. 12 (1960) 137- 167. 10 К. Vinski-Gasparini : Die Urnenfelderkultur in Nordkroatien, (zadar 1973) 196- 198., 7- 11., 17- 16. tábla. 11 Kőszegi F. : Beiträge zur Geschichte der ungarischen Urnen­felder zeit (HAB). Acta Arch. Hung. 9 (1959) 289-298. 12 F. Petres É- : Früheisenzeitliche Funde in Komitat Fejér. Acta Arch. Hung. 9 (1959) 299-314. 13 Patek E. : Arch. Hung. 44 (1968) 58- 60. hibás vagy törött bronztárgyak és ötvösszerszámok is voltak az ép ékszerek, sarlók, eszközök mellett) azt bizonyítja, hogy a településen bronzöntés is folyt. 3. A leletanyag időrendi helyzete A kerámiaanyag a későbronzkori település összes, mindezideig megszondázott pontján azonos sajátosságo­kat, típusokat és formákat tartalmaz, ami arra mutat, hogy ez a magaslati település az urnamezős kultúra életének egyetlen korszakában állt fenn. Emlékanvaga egyben a Jakabhegy legrégebbi régészeti hagyatékát is jelenti. E település pusztulása után jóval később, а На С periódus kezdetén létesült területén a korai Hallstatt-kultúra tumulus-temetője és földvára. A Jakab-hegyi későbronzkori telep, mint a régibb urnamezős kultúrához tartozó magaslati telepek több­sége, 7 a BD periódusban keletkezett, és létezése a Ha A időszak végén meg is szűnt, amit a leletanyag tipológiai összetétele egyértelműen bizonyítani látszik. A Jakabhegyi emlékanyaghoz leginkább a Pécsvárad — Aranyhegyen 8 feltárt település és a Mohács — Csele patak lelőhelyről ismert kerámiaanyag 9 hasonlít. A Drá­vától délre eső területeken Virovitica, Sirova Katalena, 10 a Dunántúl északabbi vidékéről pedig Érdliget, 11 Magyaralmás, 12 Lengyel és Nagyberki — Szálacska 13 lelőhelyek kapcsolhatók az általunk a Jakabhegyről­ismertetett leletekhez. Ilyenformán a Jakabhegy leg­korábbi, erődítés nélküli települése a dunántúli urna­mezős kultúra régebbi szakaszához (Velatice — Vál I) köthető és időrendileg a Ha A periódus első felébe sorolható. 14 of the tumuli of the cemetery outside of the earth-work let alone the erosion of the plateau. The finds belonging to the Urn-field settlement were found mostly in the mounds of the barrows in secondary position since the Early Iron Age tumuli were filled up by scraping the earth of the surface-layer i.e. the LBA settlement-layer A dunántúli korai urnamezős kultúrára vonatkozó fontosabb irodalom: F. Petres É.: Acta Arch. Hung. 9 (1959) 299-314.; Ua.: Früheisenzeitliches Gräberfeld in Vál. Alba Regia 1 (1960) 17-42.; Kőszegi F.: Acta Arch. Hung. 9 (1959) 289­298.; Ua.: Acta Arch. Hung. 12 (1960) 137- 167.; Ua.: Bei­träge zu der Geschte der älteren Urnenfelderkultur Trans­danubiens. Alba Regia 2-3 (1961-62) 25-31.; Ua.: Későbronzkori kutatások a főváros térségében. Bp. Rég. 22 (1971) 62—73.; Patek E.: A tököli koravaskori urnatemető. Bp. Rég. 18 (1958) 414-418.; Ua.: Arch. Hung. 44 (1968) 76-77. Excavations on Pécs-Jakabhegy 1976—1983. The Late Bronze Age Settlement (Preliminary Report) BORBÁLA MARÁZ

Next

/
Thumbnails
Contents