Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 30-31 (1985-1986) (Pécs, 1987)

Régészet - Maráz Borbála: Későbronzkori magaslati település Pécs-Jakabhegyen (Előzetes közlemény az 1976–83. évi ásatásokról)

KÉSŐBFONZKORI MAGASLATI TELEPÜLÉS PÉCS-JAKABHEGYEN 45 17. Durva, hordó-formájú fazekak ívelten kihajló peremeinek töredékei (IX. t. 1, X. t. 18). 18. Durván iszapolt anyagú, vékonyfalú fazekak oldaltöredékei, oldalukon tagolt lécdísszel (VIII. t. 3, X. t. 7, 9, 11, 15); 19. Hasonló fazekak töredékei; oldaluk függőleges fésűzésű (X. t. 17); 20. Durva kidolgozású, vastagfalú oldaltöredékek, vízszintesen elhelyezkedő lapos bütyökkel (IX. t. 7, 9, X. t. 14); 21. Háromszög keresztmetszetű fazékfülek (X. t. 2, 5). A halomfeltöltés alatti későbronzkori járószintről és települési rétegből való kerámiaanyag: 1. Sima, díszítetlen behúzott tálperemek; vörös vagy szürkésbarna színűek és porózus anyagúak, vagy feketén fényezett felületűek (XI. t. 2, 4-5); 2. Finom, vékonyfalú, ívelten kihajló nyakú és peremű éles hasvonalú kis csészék töredékei (XI. t. 3); 3. Durva, vastagfalú, porózus felületű nagy fazekak laposan kihajló perem-töredékei (XI. t. 1, 8—10); a perem alatt néha fogófül töredékével (XI. t. 6); 4. Barnásszürke, durva anyagú, hordó formájú fazekak töredékei; hasukon rövid szalagfüllel (XI. t. 7); A 20. tumulus alatti későbronzkori gödör jellemző kerámiaanyaga : 1. Fekete színű, belül fényezett, sima, behúzott tálperem-töredékek (XIII. t. 7); 2. Vörös vagy szürkésbarna, kívül fényezett felületű, turbántekercses tálperemek (XII. t. 4, 7, XIII. t. 6, XIV. t. 2, 5-6, 8, 18); 3. Vörösesbarna, simított felületű (vagy néha belül feketén fényezett), vékonyfalú, lapos, gömbös formájú kis csészék töredékei. Egyenesre vágott peremükön finom turbántekercs-dísz XIV. t. 3, 7, 13); 4. Vékonyfalú, enyhe S-profilú kis bögrék töredékei (XII. t. 1, XIII. t. 8); 5. ívelten kihajló nyakú és peremű, éles hasvonalú, vékonyfalú kis csészék töredékei. A hasvonalon induló és a perem fölé emelkedő szalagfül indulása alatt vagy mellett függőleges ill. ferde kannelura-köteg (XIII. t. 1, 3, 4); 6. Vékonyfalú, gömböshasú kis csészék töredékei; hasuk függőlegesen kannelurázott (XIII. t. 5); 7. Durva anyagú, vékonyfalú, enyhén kihajló peremű kis poharak töredékei; oldalukon tagolt lécdiszítéssel (XII. t. 3, 5 — 6), függőlegesen átfúrt kis bütyökkel (XII. t. 8) vagy vízszintesen elhelyezkedő lapos bütyökkel XIV. t. 10); 8. Hasonló, de nagyobb, vastagfalú fazekak oldaltöredékei (XIV. t. 16-17); 9. Durva, porózus anyagú, laposan kihajló peremű fazekak töredékei; peremük a belső oldalon néha síkozott (XIV. t. 9, 14-15); 10. Seprűs vagy fésűs díszű edényoldalak (XII. t. 9, XIII. t. 9); 11. Háromszög keresztmetszetű bögrefülek töredékei (XII. t. 2, XIII. t. 2); 12. Lapos szalagfülek töredékei; néha fényezettek és függőlegesen sűrűn kannelurázottak (XIV. t. 1, 4); 13. Vékonyfalú kisebb edény omphalosos alj-töredéke (XIV. t. 12); 14. Durva, egyenesre vágott aljú fazéktöredékek (XIV. t. 11); 15. Vörösesbarna színű, fényezett felületű, csonkakúp formájú kis orsógomb. M: 2,1 cm, Sz: 1,8 ill. 3,6 cm (5. kép 2); 16. Feketén fényezett felületű, világosbarna foltos kétfülű edény. Hasán turbántekercses dísz van. Nyaka hengeres, enyhén kifelé ívelt pereme a két fül felett kissé felhúzott és benyomott. Rövid, széles szalagfülei háromszög keresztmetszetűek, a hasvonalról indulnak és a nyak közepénél támaszkodnak. M: 10,9 cm, Szá: 13 cm, Fá: kb. 8,1 cm (I. t. 2); 17. Vörösesbarna színű, urnaformájú nagy edény, sötétszürke foltokkal. Felülete simított. Lapított tojásformájú teste, rövid hengeres nyaka és vízszintesen kihajló széles pereme van. Kissé deformálódott. M: 27,5 cm, Szá: 24,2 cm, Fá: 10 cm (I. t. 4). 99. tumulus^: A halomsírmező és az urnamezős település területének északi harmadában levő, 17 m átmérőjű tumulus feltöltésében rendkívül nagy mennyiségű későbronzkori cserép, patics és salak került elő. A halom alatt az egykori járószintet megkeresve a halomhoz tartozó sírgödrön kívül a későbronzkori járószintbe taposott cserepeket és paticsokat találtuk meg, valamint két szemétgödröt és két tapasztott aljú tűzhelyet. A halom felhordott földjében talált edénytöredékek zöme hasonló vagy csaknem azonos az előzőekben ismertetett kerámiaanyaggal (XV—XVII. tábla). A későbronzkori járószíntbe taposódott edénytöredékekből két jellegzetes edény rekonstruálható: 1. Világosbarna — szürke foltos, enyhén fényezett felületű, mély, csonkakúpos aljú tál. Hasvonalát sűrűn elhelyezett ferde kannelurák borítják. Rövid, hengeres nyaka van; széles és vízszintesen kihajló pereme síkozott. Alja egyenesre vágott. M: 21,4 cm, Szá: 33,2 cm, Fá: 8,5 cm (I. t. 1); 2. Vörösesszürke, durva kidolgozású, kétfülű fazék. Hordószerű teste, kissé kifelé ívelődő pereme és egyenesre vágott alja van. Nyakvonala alatt két rövid szalagfül. M: 19,4 cm, Szá: 17 cm, 9,2 cm (I. t. 3). A halomfeltöltés alatt két későbronzkori hulladékgödör is előkerült. Az 1. sz. gödör vese alakú; hossza 3,6 m, szélessége 1,2—1,7 m között váltakozik. Kitölté6 Mivel feltárására még a halomsírmező feltérképezése és a tumulusok végleges beszámozása előtt került sor, ideiglenesen a feltáráskor az 1/C. jelzést kapta. így szerepel az ásatási naplóban is és az első előzetes közlésben is {Maráz B. : Arch. Ért. 106 (1979) 78., 2. kép 3).