Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 30-31 (1985-1986) (Pécs, 1987)

Muzeológia - Ujváry Jenő: A Baranya megyei múzeumok öt éve

384 ÚJVÁRI JENŐ Pannonius Múzeum kutatásai már az előző tervidőszakban sem csak a megyére, hanem az egész régióra kiterjedtek, tehát gyakorlatilag a Dél-Dunántúl kutatását tekintettük feladatunknak. A múzeum 3, majd 4 természettudományos muzeológusa (1 botanikus, 3 zoológus) mellett mintegy 30 külső munkatárs — szakterületük legkiválóbb hazai kutatói — tevékenykedett az általunk szervezett munkaközösség keretein belül, és a tervidőszak folyamán hatalmas mennyiségű anyagot gyűjtött illetve ennek tudományos feldolgozását és publikálását is elvégezte jórészt. A szakág gyűjteményeit vásárlás útján nem gyarapítottuk, valamennyi anyagunkat az osztály dolgozói és külső munkatársaink gyűjtötték. Az anyag gyarapodása a következő volt. Gomba minta: 2500 kapszula, virágos növény: 340 lap, rovar: 25 000 példány, (ebből: lepke 6000 pld., bogár 2000 pld, tegzes 6700 pld., zengőlégy 1500 pld., hártyásszárnyú 2500 pld.) más gerinctelen állat (csigák, kagylók): kb. 500 példány. Gerinces gyűjtemény (hüllő és kétéltű anyag) gyarapodása 20 példány. Madárgyűjteményünket természetvédelmi okok miatt már nem fejlesztjük. A tudományos feldolgozásban a megjelent tanulmányok magukban foglalják az alábbi témákat: A Dél-Dunántúl mikroszkopikus gombái, a NyugatDunántúl mikroszkopikus gombái, a Dél-Dunántúl Rubus flórája, a Barcsi Borókás vegetációja és flórája, a Dél-Dunántúl nagylepkefaunája, a Nyugat-Dunántúl nagylepkefaunája, Magyarország tegzesfaunája, a DélDunántúl bogárfaunája, Természetvédelmi területek állatvilága a Dél-Dunántúlon. A tervidőszakra kért segéderői fejlesztés nem valósult meg, ugyanakkor U. Nógrádi Sára személyében terven felül egy fő szakmuzeológus került az osztályra. Horvatovich Sándor gyakorlatilag az egész tervidőszakban Algériában dolgozott TESCO kiküldetésben. Vass Anna osztályvezető 1985-ben elérte a nyugdíj-korhatárt, de tudományos főmunkatársként továbbra is az osztályon dolgozik. 1986. január 1-től Uherkovich Ákost neveztük ki osztályvezetőnek. Az osztály közművelődési munkájának fő formái a tárlatvezetések és a bekapcsolódás az iskolai oktatásba. Továbbképzést, szaktanácsadást (gombaszakértőknek) is végeztek, és különböző keretekben ismeretterjesztő előadásokat tartottak. 2) A régészeti muzeológiában : a munkavégzés feltételei (teljes belső felújítás, fűtéskorszerűsítés, raktárak alapterületének növelése) jelentősen javultak. Ennek, s a céltudatos irányítói tevékenységnek köszönhető, hogy a raktári anyag tisztított, rendezett, részben revíziózott állapotban végleges helyére került, a segédgyűjtemények is rendezettek. A teljes régészeti gyűjtemény a kutatás számára hozzáférhető. Ásatási tevékenység a középtávú tudományos témáknak megfelelően folyt. Tervásatások: Zók-Várhegy, réz- és korabronzkori telep; Pécs-Jakabhegy, koravaskori földvár és halomsírok; Pécs-Jakabhegy, pálos kolostor. Leletmentések: Pécs-belváros; Pécs-Hőerőmű, késővaskori temető; Komló-Mecsekfalu, római villa; PécsKertváros, avar temető; Bakony-Kereki-dülő, koraárpádkori település, népvándorlás- és koraárpádkori lelőhelyek felkutatása voltak. A tudományos feldolgozás az alábbi területeket öleli fel: Békés megyei újkőkori és rézkori leleteinek feldolgozása, A Dunántúl későrézkorának és korabronzkorának történeti kérdései, Kelta leletek korpusza, a Dél-Dunántúl vaskora, „Fécs-baranya a középkorban, Baranya és Pécs római kora, Dél-Dunántúl népvándorlás- és korai Árpád-kora. 3) Az új- és legújabbkori történeti muzeológiában a tevékenység a Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeum, az új állandó kiállítás forgatókönyvének elkészítésére, a kiállítás megvalósítására, a műtárgyanyag rendezésére, az önálló múzeumi lét szakmai, tárgyi, személyi feltételeinek megteremtésére, a gyűjtemények költöztetésére összpontosult. Az új múzeum folyamatos működésének tárgyi és személyi feltételei adottak; lényegesen javult a raktárhelyzet s a restaurálás körülményei. A tervidőszakban az osztály főfoglalkozású muzeológusainak létszáma kettőről négyre, mellékfoglalkozású muzeológusainak száma egyről négyre, restaurátoraink száma ugyancsak egyről négyre emelkedett. A múzeum működéséhez szükséges teremőri és takarító létszámot is sikerült biztosítanunk. A megszokott gyűjtőtevékenység mellett hangsúlyos gyűjtést folytattunk a tervidőszak első felében az új állandó kiállítás anyagának minél teljesebb összegyűjtése céljából. Emellett jelentősen gyarapodott az iskolatörténeti anyag, amely alapjait képezi a jövőben megnyíló iskolatörténeti állandó kiállításnak. Megkezdődött a hangarchívum kialakítása. Elkezdődött Baranya és Pécs sporttörténeti dokumentumainak gyűjtése is. A tudományos feldolgozásban az alábbi témákban jelentek meg tanulmányok: Város- és munkásmozgalom-történeti állandó kiállítás forgatókönyve; Pécs ipara és kisipara a XVIII—XIX. században; Komló helytörténete; Pécs és Baranya irodalmi élete; Batthyány Kázmér és tevékenysége; Baranya nemzetiségi-története ; Baranya pecsétkatasztere. 4) A néprajzi muzeológiában: a központi épület felújítása, az ehhez kapcsolódó raktárrendezés, a (részben) új állandó kiállítás megrendezése, a nyilvántartási elmaradás felszámolása jelentették a tervidőszakban a leghatékonyabb irányítást, belső szervezést igénylő feladatokat. Múzeumon belül személyi átcsoportosítással 2 fő asztalos-restaurátorral gyarapodott az osztály. A tervidőszak végén Andrásfalvy Bertalan megvált a múzeumtól, az osztály vezetésére Begovácz Rózsa kapott megbízatást. A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, délszláv nemzetiségi bázismúzeum tervezett személy fejlesztését nem tudtuk a tervidőszakban megvalósítani. Gyarapodás zömében a tervnek megfelelően (Zengő-