Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 30-31 (1985-1986) (Pécs, 1987)

Néprajztudomány - Andrásfalvy Bertalan: Népballadáink szerepéről

312 ANDRÁSFALVY BERTALAN sekre és jobbágyokra, szegényekre való szétesés problémájával. Kiegészítve Vargyas Lajos megállapításait hozzáteszem; a ballada a vészharang, mely az eddig egyenjogú tagokból álló közösség felbomlásának veszélyére hívja föl a figyelmet. Megjelent a pénz, a vagyoni rétegződés veszélye, mely sok esetben hatalmasabbnak bizonyul minden emberi, emberközti kapcsolat erejénél. Aki piacról szerzi meg már ruháit, ékszereit, mesteremberekkel építteti föl hajlékát, cselédet, szolgát tart, — a pénz erejével; pénzért vásárol és kap tekintélyt, hatalmat, megkülönböztető helyzetet és ezért mindezt a pénzen szerezhető minőséget minden más fölé helyezi. Emberi, közösségi értékek védelmében szól a ballada. Itt, ezen a ponton némiképp eltérő véleményen vagyok Vargyas Lajos által elfogadott és kidolgozott állásponttól, amikor azt írja: a balladák nagy részében „a szerelem, a szabad párválasztás jogainak költészetéről van szó, amit szembeszegeznek a nagycsalád, a családfő rideg, többnyire anyagi érdekeivel". Valóban, — amint ezt Belényessy Márta történész megállapította, ,,a 14. század kezdetén a nagyobb telkek és a hozzátartozó földek földarabolódtak, a kisebb nagycsaládok szétesésének folyamatában a nagyobb gazdasági önállóságra törekvő kiscsaládok igényeinek megfelelően... "

2 Mit jelent ez? Egyes kiscsaládok jobb munkaerővel, lehetőséggel a megszerzett többletet nem akarták már megosztani az egész nagycsaláddal, — és éppen ezért váltak ki belőle. A kiemelkedés tehát anyagi. Létrejönnek a vagyoni, s aztán az osztálykülönbségek, melyeket a szülők konzerválni akarnak, meg akarnak őriztetni utódaikkal is, természetesen abban a meggyőződésben, hogy ez az utódok javát szolgálja, azok érdekében van. Ezért nem vehetik el a gazdagok, a nemesek a Kádár Katákat, a szegény, jobbágy-leányokat.

3 Az apai, anyai zsarnokság mögött tehát éppen a korábban egységesebb, egyöntetűbb társadalom szétesése, tagolódása, vagyoni rétegekre való bomlása tűnik fel. A ballada nem a korábbi, egységesebb közösség és a nagycsalád ellen lázad fel, hanem az új, a vagyont minden fölé helyező, a közösséget semmibevevő, azt szétrobbantó új osztályszempont ellen tiltakozik. A moldvai csángóknál, ahol ennek a közösségnek a szétbomlása legtovább késett, eddig csak két változatát találták ennek a balladának, a többi 29 változat mind azoktól a népcsoportoktól való, melyeknél ez a rétegeződés és a pénzgazdálkodás jóval korábban megindult. Ugyanez a kérdés vetődik föl a Töröknek eladott leány, a férjhez-kényszerítés balladájában.

4 A moldvai csángó változatok ellenségről szólnak, aki rabolva köze2 Vargyas i. m. I. 98. 3 Kádár Kata (Két kápolnavirág) balladatípus rövid tartalma: A nemes v. gazdag legény, jobbágy, szegény leányt szeret. A házasságot a legény anyja csak a leány megölésével tudja megakadályozni. A leegény szerelmese után hal. A gonosz anya a sírból kinövő, összeölelkező virágokat is elpusztítja. 4 Halálra hurcolt menyasszony; Nászmenetben haldokló menyasszony: A leányt akarata ellenére adják férjhez, s ezért nem hajlandó elfogadni férjéül a gazdag és előkelő legényt, inkább meghal, leg. A tragédia abban van, hogy az anyát addig kínozzák, hogy végül e kínzatásra kiadja a leányát, elárulja rejtekhelyét, s a leányt a törökök elhurcolják. Végül a leány a halált választja inkább, mint azt, hogy török felesége legyen. Ez így nem is ballada egészen, mert az ellenség, a hősdalok fő szereplője okozza a tragédiát, ezt csak némiképpen módosítja azt hogy az anya nem bírván a kínzást, engedve az erőszaknak adja ki a leányát; a tragédiát nem az úrhatnámság, vagyon és rang-éhség, az áthághatatlanná tett társadalmi gát okozza, mint például a csángó változattal szemben az erdélyi és dunántúli változatokban, melyekben az anya pénzért, esetleg egy icce borért adja el a leányát. Eladja, de nem csak a pénzért teszi, hanem az előkelő vő személyéért is. A pénzért eladott menyasszony pedig nem akarja elismerni urának a történetesen Rákóczinak nevezett kis úrfit, aki aztán addig hurcolja, kínozza, — ezzel akarja kikényszeríteni beleegyezését, hogy mátkájának nevezze, — míg végül az belehal. A 19 halálra hurcolt menyasszonyról szóló változat közt egy csángó sincsen. Hasonló témájú a Halva talált menyasszony ballada is. A menyasszony, akit férjhez kényszerítettek vagy eladtak, inkább meghal, mint hogy férjéhez menjen. 29 változatból egy csángó csak. Vannak román és bolgár balladák is, melyekben a menyasszony haláláról van szó, de a menyasszony nem azért hal meg, mert házasságra kényszerítették, hanem — véletlen. A tragédia az, hogy egy fiatal éppen életének legszebbik pillanatában hal meg. Halálának nincsen indoka. Ismét más, hasonló balladában, a nászmenetben haldokló menyasszonyról szólóban, a kényszerítés a baj okozója. 10 változatot ismerünk ebből, de egy sincs a csángóktól. Vagyis már a magyar anyagban levő ballada-variánsok is sejtetik, hogy vannak területek, népcsoportok, ahol bizonyos problémák még hiányoznak és ezért hiányzik annak balladai megfogalmazása. Illetve olyan későn alakulhattak csak ki ezek a problémák, hogy már arra nem alakult ki művészi válasz, tükör. Moldvában még nem bomlott föl ez a közösség úgy vagyon szerint mint nyugatabbra, itt még a leány nem pénzért öltözködik. Az a szép leány, aki ügyes fonó-szövő, szépen tud varrni, hímezni és tiszta. Szorgalmától függ hozományának szépsége és nagysága. Ugyanaz a ballada, — történet, — egy népen belül is meglevő táji-történeti és társadalmi eltérésekre hívja föl a figyelmet, mert a változatok mögött különböző néprajzi csoportok egymástól különböző társadalmi fejlődése és értékrendje rejtezik. Még megdöbbentőbb lesz a kép, ha átlépjük a nyelvi határokat s mondjuk a dán balladákból idézünk, az ott fennmaradt változatokat hasonlítjuk össze a magyarral.

5 Vegyük egyik legismertebb balladánkat, a Molnár Annát és a vele rokon Barcsai szeretője címűt, a hűtlenségéért megégetett asszony történetét.

6 Az ezzel rokon dán balladának rövid tartalma a következő: A vő5 Az összehasonlítást Vargyas Lajos idézett művéből vettük. 6 Molnár Anna (Elcsalt menyecske): Egy katona elcsalja urától feleségét, aki gyermekét is otthonhagyja. Útközben rájön arra,