Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 30-31 (1985-1986) (Pécs, 1987)

Történettudományok - Nádor Tamás: Pécs a rádióban. Dokumentumgyűjtemény a Magyar Rádióban elhangzott pécsi vonatkozású műsorokról, 1929–1953

296 NÁDOR TAMÁS bestyén Lajos tanácsnokkal is. Ennek során egészen határozottan kifejezésre jutott, hogy a budapesti adást úgyszólván alig lehet élvezni, ezért a tanácsnok hálás szavakkal jelentette be: közvetítő adóállomás épül, amely lehetővé teszi, hogy „Pécs város és Baranyamegye közönsége élvezhesse a rádió áldásos munkásságát... Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy Pécs minden kulturális jelentősége és felkészültsége mellett is nem tudna önálló műsort adni. Mi csak azt szeretnők, hogyha kulturális értékeinket a magyar rádió segítségével megismertetnők az egész országban és e törekvésünk iránt a magyar rádió vezetősége eddig is a legnagyobb megértést és előzékenységet tanúsította. A jövőben is arra fogunk törekedni, hogy egy-egy pécsi közvetítés alkalmával újabb és újabb tanúbizonyságát adjuk annak, hogy ez az ezeréves kultúrával átitatott föld ma is termel és alkot."

26 Sajnos az október 2Л „Népünnepély a Mecsekalján" című helyszíni közvetítés csaknem botrányba fulladt. „10.000 főnyi tömeg lepte el a tettyei fennsíkot — számolt be az eseményről a Dunántúl —, a tömeg áttörte a kordont, az összezúzás veszélyével fenyegetve nemcsak a mikrofont és a szpíkert, de a rekedten kiabáló főrendezőt, Paulini Bélát is. A rend végül is nagy nehezen helyreállott. Három óra 45 perckor a stúdió megkezdte a helyszíni közvetítést."

27 Az izgalmakról a Rádióélet is beszámolt: „Ez a helyszíni közvetítés jó példája annak, hogy a tömegek nagyarányú helyszíni érdeklődése mennyire megzavarhatja a rádió munkáját. Az a négy szál rendező, aki ott a Tettyén rendet akart tartani a mikrofon és annak emberei körül, bizony elsöprődött és a népünnepély derekán népzűrzavart kapott ország-világ. Amit meg lehetett menteni a felsereglett faluk dalaiból, azt Paulini Béla jóízű mentegetőzéssel hozta elénk. Ha a Mecsekalján az új rádióállomás körül is ekkora lesz a tömegérdeklődés, mint most e mikrofon tájékán, az állomás vezetni fog a megnyíló adók között."

28 Az egyre többet emlegetett közvetítő állomásra valóban nagy szükség volt. Az 1928 novemberében üzembehelyezett Lakihegyi 20 kW-os nagyadó (amely akkor a legerősebb európai adóállomások közé számított és azt a célt szolgálta, hogy az ország legnagyobb részében az olcsó, ún. kristály detektoros készülékekkel is lehetővé tegye a jó vételt), nem váltotta be teljesen a hozzá fűzött reményeket. Maradtak az országban ún. árnyékolt helyek, amelyeken a nagyadó csak a drágább, lámpás készülékekkel volt élvezhető. Ezért a kormány kötelességének tartotta olyan reléállomások felállítását, amelyek révén a vétel az egész országban lehetőleg egyforma legyen. Az újpesti Standard RT által gyártott adóállomások közül elsőnek a pécsit helyezték üzembe 1933. május 14-én. Az adóállomást a város keleti szélén, az ún. meszesi területen építették fel. Az ünnepélyes megnyitót a Pannónia szálló nagytermében tartották, és arra a posta 200 meghívót bocsátott ki. „Fabinyi 26 „Pécs, a magyar Heidelberg." Rádióélet, IV. évf. 40. sz. 27 Dunántúl, 1932. okt. 4. *

s Rádióélet, IV. évf. 42. sz. Tihamér kereskedelmi miniszter kíséretével 12 óra előtt néhány perccel érkezett a Pannónia szálló dísztermébe. 1/4 1-kor a budapesti stúdió telefonon jelentette, hogy a megnyitó ünnepséget meg lehet kezdeni."

29 A pécsi rádióközvetítő állomás ünnepélyes megnyitását a rádió 1933. május 14-én 12.15-kor egyenes, élő adásban közvetítette. A Himnuszt a pécsi dalegyesületek kara a pécsi filharmonikusok zenekarának kíséretével énekelte, majd az ünnepi beszédekre került sor. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter beszédéből: „A pusztító világháborút követő első béke évek termelték ki a legcsodálatosabb emberi találmányt, a rádiót. Lehet-e elképzelni a hírszolgálat, a népnevelés, a művészet, műveltség és nemzeti kultúra szolgálatában átfogóbb, általánosabb és emellett egyszerűbb eszközt, mint a rádiót, amely leküzdve minden akadályt, távolságot, időt, hegyóriásokat, völgyeket és vízi akadályokat, az emberi szót egyszerre viszi a milliós városok lakásaiba, falvak, puszták hajlékaiba és bányák, ipartelepek kicsiny munkásházaiba. Legyen az zene, irodalom, tudomány, hasznos tudnivaló, napihír, a nemzet minden rétege és annak minden tagja megtalálja egyikben vagy másikban azt, ami gyönyörködteti, szórakoztatja vagy oktatja." Nendtvich Andor polgármester: „Az éter hullámain meleg üdvözletem száll e percben sok millió magyarhoz, akiket ezen ünnepélyes aktus alatt a rádió hullámainak szerteáradó és mégis csodálatosan összefogó láthatatlan ereje velünk lélekben összekovácsol." A hivatalos üdvözlő beszédek után a Pécsi Postatisztviselők Dalárdája, a Pécsi Polgári Daloskör és a Király-díjas Pécsi Dalárda énekelt. Majd Gálos László dr. teológiai tanár, zeneesztétikus „Pécs zeneváros" címmel olvasta fel a város zenetörténeti múltját ismertető értekezését. Az avatóünnep befejezéséül a Pécsi Zenekedvelők zenekara Weber: Oberon-nyitányát és Weiner: Farsangját adta elő. „A Pécsi Filharmonikusok és dalárdák pompás művészi teljesítménye meggyőzően igazolta Pécs zeneváros jellegét. Kár, hogy éppen a Filharmonikusok hangversenye idején hirtelen májusi zivatar keletkezett, ami zavarta a rádió vételi lehetőségeit" — fejeződik be a Rádióélet képes tudósítása a közvetítő állomás ünnepélyes felavatásáról.

30 1933-ban a rádió több helyszíni közvetítést adott Pécsről, illetve pécsi előadó szerepelt a stúdióban. Május 10-én Budapest II.: 19.15-kor „Pécs régészeti és művészeti emlékei." Szőnyi Ottó dr. előadása. Június 5-én Budapest II. 20.30: „Pannónia zenéje" Schaurek Rafael dr. előadása. Június 6-án 18 órakor egyházzenei 29 Pécsi Napló, 1933. máj. 16. 30 Rádióélet. 1933. V. évf. 21. sz. - Fabinyi Tihamér (1890- 1953) ügyvéd, miniszter, Pécs azidőtájt országgyűlési képviselője. — Nendtvich Andor (1867—1951) Pécs város polgármestere. — Gálos László dr. (1899— 1968) teológiai tanár, számos zenei cikke, kritikája jelent meg a korabeli újságokban. — Mint a Dunántúl hírüladta, júl. 9-én a Magyar Mérnök és Építész Egylet pécsi osztálya kirándulást szervezett a pécsi rádió reléállomáshoz.. A pécsi közvetítő állomásról lásd: Sugár Gusztáv: A magyar rádiózás története a felszabadulásig. Kiadja a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság. Budapest, 1985. 120. és köv. p.