Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 30-31 (1985-1986) (Pécs, 1987)

Természettudományok - Kevey Balázs: A Villányi-hegység bükkösei

A VILLÁNYI-HEGYSÉG BÜKKÖSEI 9 bulbifera, Galium odoratum, Hedera helix, Lamium galeobdolon, Mercurialis perennis, Ruscus aculeatus, Vinca minor. A fenti fácieszeken kívül megemlítendő még a nudum bükkös, mely a hegység területén elég gyakori. A Mecsek bükköseivel szemben a Villányi-hegység állományaiból hiányzik négy fáciesz: Dentaria enneaphyllos, Oxalis acetosella, Festuca drymeia, Melica uniflora. Előző két faj a Villányi-hegységből nem került elő, míg utóbbi kettő előfordul ugyan, csak nem játszik fácieszképző szerepet. IRODALOM Borhidi, A. 1958: Belső-Somogy növényföldrajzi tagolódása és homokpusztai vegetációja. — MTA Biol. Csop. Közlem. 1: 343-378. Borhidi, A. 1960: Fagion-Gesellschaften und Waldtypen im Hügelland von Zselic. — Ann. Univ. Bpest., S. Biol. 3: 75-88. Borhidi, A. 1961: Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. - Ann. Univ. Bpest., S. Biol. 4: 21-50. Borhidi, A. 1963a: A Zselic erdei és kapcsolatuk a nyugatbalkáni bükkösökkel. — Kandidátusi értekezés (kézirat). Borhidi, A. 1963b: Die Zönologie des Verbandes Fagion illyricum. I. Allgemeiner Teil. — Acta Bot. Hung. 9: 259-298. Borhidi, A. 1965: Die Zönologie des Verbandes Fagion illyricum. II. Systematischer Teil. — Acta Bot. Hung. 11: 53-102. Borhidi, A. 1984: A Zselic erdei. — Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 4: 1 — 145. Horvát, A. O. 1940: A Mecsek-hegység és déli síkjának növényföldrajzi tájegységei. — Pécsi Ciszterci Gimn. Évk. (1939-1940): 1-16. Horvát, A. O. 1942: A Mecsek-hegység és déli síkjának növényzete. — Pécs. Horvát, A.O. 1946: A pécsi Mecsek (Misina) természetes növényszövetkezetei. — Pécs. Horvát, A.O. 1959: A mecseki bükkösök erdőtípusai. — Janus Pannonius Múz. Évk. (1958): 31-48. Horvát, A. O. 1972: Die Vegetation des Mecsekgebirges und seiner Umgebung. — Budapest. Horvát, I. 1938: Biljnosocioloska istrazivanja suma u Hrvatskoj. — Ann. pro Experim. Forest. Zagreb 6: 127 — 279. Horvát, I.-Glavac, V. -Ellenberg, H. 197'4: Vegetation Südosteuropas. — Stuttgart. The Villány Mountains lying in the southwestern part of Hungary are characteristic areas of the floral district of the Mecsek, known as Sopianicum. Owing to the comparatively small area and low mountains this region is included in the closed oak climatic zone, this is why the beech-woods — which lie on the northern side in the lower third and in the deeper valleys — may be considered to be extrazonal in nature. In these biotopes the Jurassic lime basic rock is covered by a comparatively thick layer of loess, on which the Ramantype of brown forest soil developed. The beech-woods (Helleboro odoro-Fagetum) covers only a small surface area of the mountains. In spite of this, the species Jankovic, M. — Misic, V. 1954: Sumske fitocenose Fruske Gore. — Arhiv Bioloskih Nauka 5: 1 — 13. Kevey, B. 1985: Fragmentális szurdokerdők a Villányi-hegységben. - Janus Pannonius Múz. Évk. 29 (1984): 23-28. Lehmann, A. 1979: A Villányi-hegység földrajzi jellemzői. — Földr. Közlem. (1979): 276-281. Pöcs, T. 1960: Die zonalen Waldgesellschaften Südwestungarns. — Acta Bot. Hung. 6: 75 — 105. Soó, R. 1960: Magyarország erdőtársulásainak és erdőtípusainak áttekintése. - Az Erdő (1960): 321-340. Soó, R. 1962: Systematische Übersicht der pannonischen Pflanzengesellschaften V. Die Gebirgswälder I. — Acta Bot. Hung. 8: 335-366. Soó, R. 1964: Die regionalen Fagion-Verbände und Gesellschaften Südosteuropas. — Studia Biol. Hung. 1: 1 —104. Soó, R. 1964—1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I—

VI. — Budapest. RÖVIDÍTÉSEK A

x = felső lombkoronaszint A

2 = alsó lombkoronaszint Ac = Acerion pseudo-platani A-P = Alno-Padion В = cserjeszint Bs

1 = Bisse „Remete" Bs* = Bisse „Poszhagymás" Bs

:i = Bisse „Pécs-lapis" С = gyepszint Cp = Carpinion betuli Ct = ceteri (egyéb) F = Fagetalia et Carpino-Fagetea Fi = Fagioin illyricum Fn = Fagion (= Eu-Fagion) ined. = ineditum (kiadatlan közlés) Kh = Kisharsány „Siklósi-völgy" Kt

1 = Kistótfalu „Átai-hegy" Kt

2 — Kistótfalu „Csicsó-hegy" Nh = Nagyharsány „Szársomlyó" p.maj.p= pro major parte (nagyobb részben) p.p. = pro parte (részben) Q = Quercetea pubescenti-petraeae Qf = Quercion farnetto Q-F = Querco-Fagea S = summa (összeg) syn. = synonymon (társnév) Vk = Villánykövesd „Fekete-hegy" composition of these associations rather deserves attention, and may best be compared with the beech-woods of the near-by Mecsek Mountains. They clearly differ by the Atlanto-sub-Mediterranean (Polystichum setiferum, Ruscus aculeatus,Tamus communis), the Ponto-sub-Mediterranean (Lathyrus venetus, Scutellaria altissima), the sub-Mediterranean (Asperula taurina, Lonicera caprifolium, Ruscus hypoglossum) and the Balkan (Helleborus odorus, Tilia argentea) floral elements from those of the Transdanubian Central Mountains (LaureolaeFagetum, Melitti-Fagetum), however, the mass occurrence of these species vouch for the ranking of this association into the West Balkan (Illyrian) beech-woods, The beech-woods of the Villány Mountains BALÁZS KEVEY