Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Régészet - Ecsedy István: Őskori leletek Dunaszekcső-Várhegyről

96 ECSEDY ISTVÁN 11. kép. Dunaszekcső - Várhegy. Kovapengék és csont­eszközök (Cs. Gy. В.). Fig. 11. Dunaszekcső - Várhegy. Bone-tools and ílint­blades (írom dr. Csanády's collection). työk van. A ház omladékrétegében feltárt kismé­retű hamuzóködörből került elő (22. t. 7). 4. Többé-kevésbé lekerekített hasvonalú, egyfü­lű bögrék részben kiegészített töredékei. Részben a ház járószintjén (22. t. 3), részben az említett ha­muzógödörben (22. t. 1, 6) kerültek elő. 5. Nagyméretű, enyhén kihajló peremű, részben simított, részben durvított, seprőzött felületű faze­kak töredékei. Részben a ház omladékrétegéből, részben a járószintről kerültek elő (22. t. 5; 23. t. 10; 24. t. 1-5). 6. Enyhén behúzott peremű, ovális szájnyílású mély tál (16. kép 1) és hasonló edény peremtöredé­ke (24. t. 5). Mindkettő az omladékrétegből került elő. 7. Kettőskúpos testű, bordadíszes korsó töredéke a hasvonal feletti részére támaszkodó szalagfül ma­radványával (23. t. 13). 8. Edényfedők. Egy kisméretű fedő a Csanádi­féle gyűjtésből (18. t. 1), egy nagyobb edényfedő töredéke a korabronzkori ház omladékrétegéből (24. t. 8) származik. 9. Orsógombok. A ház omladékrétegéből került elő egy kettőskúpos (22. t. 2) és a két lapos, eny­hén domború felszínű orsógomb töredéke (24. t. 6-7). 10. Nehezékek. A ház járószintjéről több, sza­bálytalan gúla formájú szövőszéknehezék töredéke (23. t. 11-12) került elő. A feltárás helyszínétől tá­volabb, földmunka során korabronzkori cserepek­kel együtt találtak egy nagyméretű, hengeres, hosz­szában átfúrt nehezéket, ennek a nagyrévi kultúrá­hoz való tartozása nem bizonyos (16. kép 2). 11. Agancseszközök. A ház omladékrétegéből származik egy átfúrt agancstő és egy agancsból csi­szolt kalapács töredéke (22. t. 8-9). A további esz­közmaradványok között igen sok csontár, kovapen­ge (11. kép) és orsógomb van, de ezek kulturális összefüggései ismeretlenek. KÖZÉPSŐ BRONZKOR Dunántúli mészbetétes kerámia kultúrája és Sze­retnie csoport A lelőhelyen előkerült szórványleletek nem te­szik lehetővé, hogy az elméletileg azonos időszakra datálható, típusaik szerint esetleg elkülöníthető le­leteket külön egységekben közöljük. A leletanyag nagy része nem választható el a mészbetétes kerá­mia kultúrájának dél-dunántúli csoportjától (13., 14. kép, 19. tábla), más része (12. kép, 20. t. 7-9, 12-14; 21. t. 23-30) a Szeremle csoport néven ösz­szefoglalt anyaghoz kapcsolható. 6 Az eddig közölt állásfoglalások alapján arra gondolhatunk, hogy a késői mészbetétes korszakban a Várhegyen élő né­pesség anyagi kultúráját már a kialakuló Szeremle - Bóna szerint Proto-Szeremle 7 - csoport hatásá­ra átformálta. Valószínűnek látszik, hogy a Vár­hegy elnéptelenedése a halomsíros kultúra előnyo­mulása miatt, a koszideri korszak kezdetén követ­kezett be. A rézkori és korabronzkori leletek értékelése A megtelepedést éppen csak bizonyító badeni anyag mellett rendkívül fontosnak látszik a válto­zatos díszítésű és nagy mennyiségű kosztoláció tí­pusú kerámia a késői rézkor kulturális - krono­lógiai viszonyai szempontjából. A leletanyag egyér­telműen „tiszta" kosztoláci településre mutat, ha­zánk területén egy lényegében előzmény nélküli, déli eredetű etnikus infiltrációt reprezentál, akár­6 Bandi—Kovács (1970) 25—39; U.ők (1974) 97—111. (lelőhelyünkről közölnek egy, az MNM-be került bög­rét is). 7 Bóna—Nováki (1982) 69, 21. jegyzet. 8 Hasonló helyzetet tükröz a Lánycsók-Égetthalom lelőhelyről közölt anyag is: Ecsedy (1980) 98. 9 Korek (1984) ...

Next

/
Thumbnails
Contents