Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Természettudományok - Majer József: Adatok Pécs, Éger-völgy Tabanidae (Diptera) faunájához

50 MAJER JÓZSEF 4. Philipomyia graeca (Fabricius, 1794) Tabanus graecus Fabricius, 1794 Tabanus ferrugineus Meigen, 1820 Tabattus infusus Walker, 1851 Tabanus segtnentatius Brullé, 1832 Tabanus ptopinquus Palm, 1875 Gyűjtési adatok: 1978. IX. 15. / 2 9; - 1980. VI. 18. / 1 9; - 1981. VI. 28. / 1 ? ; - 1983. VI. 1. / 1 ?. Haematopota Meigen, 1803 Típusfaj : Tabanus pluvialis Linnaeus, 1761 Synonimok: Chtysozona Meigen, 1800 Holcocetia Grünberg, 1906 Patheamatopota Grünberg, 1906 Austenia Surcouf, 1909 Potisa Surcouf, 1909 Stetthocera Enderlein, 1922 Tylopelma Enderlein, 1922 Chtysopota Travassos S. Dias et Sousa Junior, 1958 Ricatdomisa Travassos S. Dias et Sousa Junior, 1959 5. Haematopota italica Meigen, 1804 Haematopota elongata Le Peletier et Serville, 1827 Haematopota gymnonota Brullé, 1832 Haematopota longicotnis Macquart, 1834 Haematopota tenuicotnis Macquart, 1834 Gyűjtési adatok: 1981. VI. 3. / 1 9; - VI. 21. / 1 9 ; - VI. 30. / 1 9; VII. 1. / 1 ? ; VII. 17. / 1 9 ; - VII. 18. /29;- VIII. 9. / 1 9 VIII. 10. / 2 9; - VIII. 13. /1 ; - VIII. 14. / 4 9 ; - VIII. 18. / 1 9; - VIII. 27. /1? ; VIII. 30. / 1 9; - 1982. VII. 12. / 1? ; VIII. 24. / 1 9; - VIII. 28. / 1 9. 6. Haematopota pluvialis (Linnaeus, 1758) Tabanus pluvialis Linnaeus, 1758 Tábanus equotum Fabricius, 1794 Tabanus hyetomantis Schrank, 1803 Haematopota setpentia Wiedemann, 1828 Chtysozona pluvialis minima Ghidini, 1936 Gyűjtési adatok: 1979. V. 31. / 1 9; - 1981. VIL 11. / 1 9; - VIL 14. / 1 9 ; - VIL 15. / 1 9 ; - VIL 17. / 1 9; - VIL 18. / 1 ? ; VIL 23. / 1 9; - 1982. VI. 20. / 1 ? ; - 1983. V. 31. / 2 9 ; - VI. 2. / ?; - VI. 17. / 9 ; VI. 21. / 2 S ; - VIL 1. / 1 ?; - VIL 3. / 1 9 . 7. Haematopota subcilindtica Pandellé, 1883 Haematopota pluvialis var. Subcilindtica Pandellé, 1883 Haematopota hispanica Szilády, 1923 Haematopota elbtusiensis Abbassian-Lintzen, 1960 Gyűjtési adat: 1981. VIII. 8. / 1 9Az Éger-völgy Atylotus, Hybomitra és Tabanus genusait tartalmazó korábbi dolgozathoz l-l újabban megtalált fajt kell felvenni, kiegészítésképpen, amelyek a Mecsek faunájára nézve is újak. Eddig csak az Éger-völgyből kerültek elő. 8. Atylotus loewianus (Villeneuve, 1920) Ez a faj nem tekinthető egyértelműen újnak a Mecsek faunájára nézve. Thalhammer gyűjteményében valószínűleg megvolt. Korábban Atadi (1956) az A. íulvus (Meigen, 1820) és az A. loewianus között a nyilvánvaló és a könnyen felismerhető faji bélyegek ellenére nem tett különbséget, az A. loewianus-t mint az A. íulvus alfaját (vagy változatát) közli. A legtöbb régebben határozott gyűjtemény újrafeldolgozásakor az A. íulvus-dk egy része (kb. harmada) A. loewianus-пак bizonyult. Nincs okunk feltételezni azt, hogy a Thalhammer gyűjteménye ezektől az arányoktól lényegesen eltért volna. Gyűjtési adat: 1978. VII. 17. / 1 9. 9. Tabanus spectabilis Loew, 1858 Tabanus latetalis Brullé, 1832 (nomen oblitum) Tabanus albivittatus Macquart, 1834 Tabanus ispahanicus Rondani, 1873 A Mecsek faunájára nézve új faj. Hazánkban csak ritkán, szórványosan fordul elő. Európában, a mediterrán partvidékek és a Balkán-félsziget országaiban, valamint Magyarországon gyűjtötték. Országunk lehet a földrészünkön ezen faj északi elterjedési határa. Megtalálták még Dél-Ukrajnában, a trans-kaukázusi területeken, Szovjet-Közép-Ázsiában, Irakban, Iránban és Afganisztánban. Többnyire hegyvidéki réteken, legelőkön foghatjuk. Gyűjtési adatok: 1978. IX. 15. / 9; - 1980. VI. 18. / 1 ? ; - VII. 11. / 1 9; - 1981. VI. 28. /1 ?• 10. Hybomitta solstitialis (Meigen, 1820) Tábanus solstitialis Meigen, 1820 Tabanus ttopicus Panzer, 1794, nee Linnaeus, 1758 Tabanus bimacülatus Macquart, 1826 Tabanus coníinis Zetterstedt, 1840 Tabanus bisignatus Jaennicke, 1866 Thetioplectes ttopicus bisignatus Surcouf, 1924 Tylostypia ttopica ob scuta Olsufjev, 1937 Hybomitta collini Lyneborg, 1959 Hybomitta collini bimaculata Leclercq, 1961 Hybomitta collini bisignata Leclercq, 1961 Hybomitta ttopica bimaculata Leclercq, 1964 A hazai és a külföldi irodalomban ez a faj gyakran a fent felsorolt számos synonim valamelyikén, sőt gyakran ugyanazon dolgozton belül akár 3-4 féle néven is szerepelhet. Az Éger-völgyi példány nemcsak a Mecsek faunájára nézve új faj, hanem a hazai előfordulás egyetlen hiteles bizonyítéka. Korábban a H. solstitialis (Meigen, 1820)-t a H. ciuteai-vál tévesztették össze és H. solstitialis Schiner,