Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalis Mihály készítette első apostolszobrai

A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ ELSŐ APOSTOLSZOBRAI 287 élénk művészeti élettel bíró központban Bartalits többre jutott volna. Mindazonáltal Pécsett is meg­őrizte és továbbadta a fiatal korában, tanulmányút­ján szerzett értékeket, s nem süllyedt le a kőfaragók szintjére. Mint sírfelirata 1914 mondja „... jeles szob­rász ..." volt. Nem több, de nem is kevesebb. III. Az apostolszobrok sorsa 1882 után Az 1882-ben megindult, Schmidt-féle átépítés so­rán, 1884 őszén 192 leemelték a hivatalos szakértők által kevésre becsült Bartalits-féle apostolokat, s he­lyettük, 1885 szeptemberében Kiss György műveit tették az újjáépített déli homlokzatra. 193 A régi szobrokat átvitték a Papnöveldébe (Kulich Gy. u. 1.), ahol éppen 100 éve, 1884 végén-1885 legelején felállították őket az udvar két részét elválasztó, É-D-i támfalra. 194 Az új helyükön arccal Ny-felé néző apostolok az eredetihez képest jóval alacso­nyabbra kerültek, s a viszonylag kicsi, alsó udvarról nézve már hiányzik az együttesnek a székesegyház homlokzatán nyújtott, monumentális hatása (16-17. képek). Arról, hogy milyen volt a szobrok állapota a le­emeléskor, csak az 1882 előtt készült fotók tanús­kodnak, mivel a Kirstein-féle felmérési rajz (IX. t, 1.) stilizál, nem megbízható, a vázlatlap (IX. t, 2.) pedig a fényképekhez képest nem hoz újat. Az apos­tolok a legélesebben azon az 1863-1878/79 közötti időben készített felvételen látszanak, amelynek ere­deti fotóját a pécsi múzeum őrzi (VI. t.). 195 A nagy távolság miatt nem megállapítható, hogy az ezüst színű olajfesték réteg milyen állapotban van, de a hasonló kőanyagból készült falaktól eltérő, sötétebb szín - amely a Zelesny-féle fotón (VII. t.) jól lát­ható - a meglétét bizonyítja. A kő esetleges felületi pusztulásának megfigyeléséhez szintén nem elégsé­gesek e fényképek. Az eredeti attribútumok a le­emelés előtt még mindegyik szobornál megvannak. Aranyozott részeik az 1882-es felvételen csillognak. 16. Az apostolok a Pécs, Kulich Gy. u. 1. sz. ház udvarán (DNy-ról) 191a szövegét hozza: Szőnyi (1911), 84. 192 A Schmidt-féle átépítés során vezetett (Bau-)jour­nal 1. kötetében (1882-1884), (SzL, fasc. 788.): 1884. nov. 22. : a D-i homlokzat bontását megkezdik, leemelik az első apostolszobrot; nov. 24.: leeresztik a másodi­kat; dec. 12.: az utolsó apostolt is leemelik. 193 Gerecze (1888), 37. 194 A Papnöveldében éppen 1883/84-ben fejeződött be az új, Ny-i szárny felépítése és az udvar É-i oldalán ál­ló melléképületek átalakítása. Ezeket a munkákat mint­egy lezárta a szobrok felállítása a támfalra, amelyet 1884 szeptemberében készítettek elő „a fölálitandó 12 apóstolók" számára. (Pécs, Szemináriumi Levéltár, fasc. 204./134. sz.: Körösztös Imre építési vállalkozó szám­lája a támfal falazásáról.) A felállítás - az előzetes áll­ványozással együtt - 1884 késő őszétől 1885 elejéig tar­tott. (Szemináriumi Levéltár, fasc. 205./98. sz. : Kléber József ácsmester számlája 766 ft. 23 kr.-ról.) A SchmidtHféle (Bau-) journal (lásd: 192. j.)nban: 1884. dec. 13.: a gépezetet, amellyel az apostolszobrokat le­emelték, átviszik a Szemináriumba, ahol fel fogják ál­lítani őket. 195 Lásd 107. j.

Next

/
Thumbnails
Contents