Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalis Mihály készítette első apostolszobrai

280 SONKOLY KÁROLY chenben tanult.. .",

148 vagyis Németföldön nyerte a magasabb szobrászati képzést. Életrajzának ismert dátumai alapján - valamikor az 1830-as évek elejére esik tanulmányútja. Ez az időszak a német szobrászatban a kései klasszicizmus kora, de az évtized közepére már bekövetkezik a fordulat, a romantikus stílus minden műfajban előretör.

149 Az újságcikk által említett két város ekkoriban fontos művészeti központ. München majd a negyvenes-ötvenes években hat erősen - az itt tanuló magyarokon keresztül - a hazai plasztika romantikus stílusú megújulására. Egyelőre még csak a kezdeti, de jelentős lépéseket figyelhetjük meg a bajor főváros szobrászatéban. A klasszicizmus egyik óriását, Berthel Thorvaldsent I. Lajos király 1830-ban felkéri Miksa bajor választó lovasszobrának elkészítésére, s felajánlják neki a Képzőművészeti Akadémia tanári állását is. A dán mester a harmincas évek elején Münchenben tartózkodik, s nagy port felvert látogatása kapcsán az esetleg éppen ott tanuló Bartalitsra is hatással lehetett művészete.

150 Thorvaldsen munkásságának éppen az 1830-as évek elején kezdődik az a kései periódusa, amikor művein feltűnnek a historizáló elemek (Gutenberg-, Konradinemlékek stb.). Ennek a stílusfejlődésnek a legpregnánsabb példája az említett I. Miksa lovasszobor, amelyet 1839-ben lepleztek le, de első vázlatai még az évtized elejéről valók. Mindezt azért mondtam el, hogy érzékeltessem, milyen ponton állt a szobrászat a bajor fővárosban Bartalits ottjárta idején, mit láthatott, milyen benyomások érhették. Egy XIX. sz.-i apostolsorozatról írva nem hagyhatom említés nélkül Thorvaldsen nagyhatású, Krisztust és a 12 apostolt ábrázoló, a koppenhágai Frauenkirche belsejét díszítő márványszobrait, bár a pécsi sorozattal nem mutatható ki semmi konkrét kapcsolatuk.

151 148 Jószerével csak a Religio, III. évf., I. félév/36, sz. (1851. III. 25.), 287. közléseire támaszkodhatunk. (Ennek alapján Szőnyi [1911]; stb.) 149 A korszak német szobrászaténak jó, rövid összefoglalása Zádor Anna: „Klasszicizmus és romantika" (Bp., 1976) с könyvében. 150 A korstílus általános egyezéseit leszámítva, csak е

9У olyan pontot találtam, ahol esetleg Thorvaldsen közvetlen hatásával számolhatunk Bartalitsnál. Az egyik síremlékén volt relief témájával a dán mester két gipsz dombormű-vázlatához kapcsolódik. A kérdés tisztázása még további kutatásokat kíván. A korszak müncheni szobrászatárói: A. Heilmeyer: „Die Plastik des 19. Jahrhundert in München" (München, 1931). A korabeli müncheni akadémiáról, az ott tanuló magyarokról Lyka K. : „A táblabíró.. ." (Bp., 3. kiad. 1981), 189-196. (a szobrászokról: 194-195.). 151 Könnyen hozzáférhető fotója: Zádor (1976), 109. kép. Külön-külön az apostolokról: A. Rosenberg: „Thorwaldsen" (Leipzig, 1901), Abb. 78—89. Thorvaldsen és kora szobrászatárói: „Bertel Thorvaldsen", (Kiáll. Kat.) (Köln, 1977) ; valamint az ehhez kapcsolódva kiadott tanulmánygyűjtemény: „B. Thorvaldsen, Untersuchungen zu seinem Werk und zur Kunst seiner Zeit" (Köln, 1977). 13. Bartalits M.: „Feltámadt Krisztus" faszobor (185253). Boly, r. k. pl. tp. Nincs rá adatunk, hogy Bartalits akár Münchenben, akár tanulmányútja másik ismert állomásán akadémiai képzést nyert volna.

152 Drezdai működéséről is csak a „Religio" néhány sora tudósít. Ezekből megtudjuk, hogy' valamely művével elnyerte a szász király díját, s templomi szobrokat is készített.

153 Valószínűnek tartom, hogy egy, főleg egyházi megrendelésekre dolgozó képfaragó műhely152 Egyetlen korabeli forrást ismerek (egy újsághírt), amelyben „akadémiai szobrász"-nak nevezik (lásd 283. o. és 170. j.). Neve nem szerepel Somogyi Miklós listáján, amelyet a müncheni akadémia matrikulái alapján állított össze („Magyarok a müncheni Képzőművészeti Akadémián, 1824-1890", Művészet, XI. [1912], 178.-). Lásd még : Lyka K. : „A táblabíró ..." (Bp., 3. kiad. 1981), 196. 153 Lásd a 46. jegyzetben szereplő újságcikket „a drezdai kath. templomnak gyönyörű szobrai"-ról. A Religio cikkének szövegét félreértve - Szőnyi (1911), 78.-nál azt írja ,hogy róluk „... Ferenczy beható méltatás után azt az ítéletet mondotta, hogy a magyar szobrászat minden nemzeti vonása és jellege szemlélhető rajtuk." A Religio-ban ez a mondat a pécsi székesegyházra vonatkozik, idézve Scitovszky János püspöknek, A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete 1845-ös, pécsi vándorgyűlése résztvevőit köszöntő beszédét, amelyben Ferenczy nyilatkozata is szerepel.