Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: A pécsi székesegyház Bartalis Mihály készítette első apostolszobrai

A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ ELSŐ APOSTOLSZOBRAI 277 lí. Fametszetes illusztráció a „Szentek élete" c. műből (1859—1878) dítva van. Nézzük az attribútumokat, az egyszerűbbel, az id. Jakabbal kezdve. Öt mint zarándokot ábrázolják a leggyakrabban, megfelelő öltözetben, kobakkal, bottal. A Bartalits-szobrok antikizáló viselete esetében ez legfeljebb a kobakra és a botra szorítkozhatott volna, ahogy a Kiss György-féle id. Jakab apostolnál is látható.

141 A mi két szobrunk közül az 5.-nek van botja. Eredetileg alja a plinthoszig ért, felső végén pedig a zarándokbotnál szokásos gomb helyett bádogból kivágott és (egykor) aranyozott levelek képeznek záródíszt. Jóakarattal kinevezhetjük zarándokbotnak, de egyéb jel nem utal az id. Jakab apostolra. A 4. szobor baljával egy szekercét fog(ott). Ez a jelvény több apostol ábrázolásain előfordul, köztük Máténál is, de az id. Jakabnál nem. Ez a Vörös-féle listát igazolja, miszerint a 4. helyen Máté ev. áll szekercéjével, s így azt is el kell fogadnunk, hogy az 5. szobor az id. Jakab, akinek zarándoköltözetéből csak a bot maradt meg Bartalits interpretációjában. Szőnyi és az 1916-os publikációját forrásként felhasználó munkák tévedései az apostolok azonosítását illetően három dologra vezethetők vissza. Az egyik a szobrok attribútumainak fel nem ismerése, 141 Fotója: Gerecze (1893), VI. t, 5.; v. Romváry (1982), 235. о., 189./5. ill. az egyes apostolokhoz kapcsolható, v. kizárólagosan kapcsolódó jelvényekre vonatkozó hiányos ismeretek. A másik a forráskutatások nem megfelelő volta, hiszen a régi ábrázolások, fényképek komoly bizonyítékokat jelentenek, a Vörös őrkanonokféle lista pedig szembeszökően eltér a Szőnyi hozta sorrendtől. Szőnyit végül a szobrokon 1882 után végrehajtott változtatások (feliratozás, attribútumok) is megtévesztették. Hogy ez utóbbi változtatások pontosan mikor történtek - forrás híján - nem tudom, de feltételezem, hogy a szobroknak az új helyen való felállításával egyidőben. Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy ehhez Szőnyinek - aki a jelen század első évtizedében kezdett tanítani a pécsi joglyceumban - még nem volt köze. Meglepő, hogy nem egészen harminc évvel a szobrok elkészülte után már feledésbe merült, hogy melyik kit ábrázol. 12. Bartalits M. : Schack-síremlék {1876). Egykor a pécs -budai külvárosi temetőben A szobrok leírása - a helyes nevekkel A szobrok azonosítása után következzék leírásuk - most már a helyes nevekkel. Jelenlegi állapotukról, az esetleg megváltoztatott, az idők folyamán elpusztult részekről majd később lesz szó. Itt abban a formában szerepelnek, ahogy újonnan, a székesegyház déli homlokzatán láthatók voltak. A felsorolás Ny-ról K-felé (ill. É-ról D-felé) halad. Először néhány általános jellemzőjüket említeném meg. Az