Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Művészettörténet - Láncz Sándor: Az Elvont Művészetek Csoportja

254 LÄNCZ SÁNDOR Martyn Ferenc: „4735", 1946. vászon, olaj, 50X60 cm, JPM 74.118 ZEMPLÊNYI MAGDA 1899-ben született, festő, szobrász és költő. Aba Nóvák Vilmos magániskolájában tanult 1936­ban. Műveivel rendszeresen szerepelt a Szi­nyei Társaság tárlatain. 1945-ben a Városház u. 14. sz. MKP szervezetben volt gyűjtemé­nyes kiállítása, majd férjével. Marosán Gyulá­val közösen rajzaiból rendezett bemutatót. Kor­szakunkban az Összes jelentős kiállításon sze­repelt. 1949 után naturalista felfogásban ké­szült rajzokkal vett részt a tárlatokon. 1957-ben a Tavaszi Tárlat „D" csoportjában szerepelt. 1966-ban hunyt el. Irodalom: Pán Imre és Bálint Endre: Élőszó a gyűjtemé­nyes kiállításhoz. Katalógus, é. n. sz. s.: Két világ határmesgyéjén. Népszava, 1945. 10. 23. Kállai Ernő : Az elvont művészet 1. magyar cso­portkiállítása. Bp. 1946. Korszakunkban tért át az elvont képalkotásra; korábban posztnagybányai felfogásban alkotta mű­veit. Művészete Vajda Lajos szürrealizmusából táp­lálkozott, de nem Vajda látnoki világát építette ki, hanem inkább annak formai elemeire épített - fér­jéhez hasonlóan - egy hieroglifákra épülő művé­szetet. Az ornamentikát színekbe ágyazta s így épí­tette fel képeit. Ismételten visszatér rajtuk az ellip­tikus forma, a vese-alak: ezeket szertelenül röpkö­dő, csapongó alakzatok kísérik. A kép felületét vagy vertikális vonalrend szövi át, vagy vízszintes hul­lámvonal zárja le (Kompozíció, 1947). Egy másik művén (Kompozíció, 1949) nagyvárosi élményeit írta át a felülről nézett házrengeteg, a főváros tetői nyújtotta látvány változott át piros-sárga-kék szí­nekben előadott párhuzamos, cikcakkban villódzó és átlós irányú vonalak képi rendjével.

Next

/
Thumbnails
Contents