Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Művészettörténet - Láncz Sándor: Az Elvont Művészetek Csoportja

248 LÄNCZ SÁNDOR Lossonczy Tamás: Eszmélés, 1946. vászon, olaj, 109,5X86 cm, JPM 79.312 arra a megállapításra jutott, hogy a képek „a természet rejtett arcának és a korra zúdult válság gyilkos örvényeinek" költői ihletésű tükröződései.

16 Erre utalnak a képcímek is : Derű, Csírázás, Világégés, Tüzek és örvények stb. A felszabadulást követő években Lossonczy Tamás művészete is kivirágzott. Mint írta, „jelenleg minden pszichologikumtól, mesétől, álomtól megtisztult művek alkotására törekszem, mert meggyőződésem: a kép valósága éppen olyan valóság, mint akár az emberi test, a szobor, a tenger, egy gyárépület, valamelyik műszaki termék vagy zenemű valósága".

17 Ebben az időben egész korábbi jelrendszere átstrukturálódott. A kiindulás alapja az ikerháromszög forma, mely erotikumot fejez ki. A fejlődés két irányban ment végbe: egyrészt elemeire bontotta és megsokszorozta ezt az elemet, másrészt pedig körformákba fejlesztette át. Az első irányzatot a legpregnánsabban a Galéria a Négy Világtájhoz kiállítóhelyiségében bemutatott tíz fatáblára 16 Előszó Lossonczy Tamás festőművész gyűjteményes kiállításának képes katalógusához. Alkotás Művészház. 17 Az új magyar művészet önarcképe. 27. 1. festett kisméretű olajképe jelzi, amelyeken Kandinszkij késői korszakának képeihez hasonló módon komponált. Ezeket a képeit Hamvas Béla Bartók Mikrokozmoszával hozta kapcsolatba, „végső festői struktúráknak" nevezte őket. Az egyszerű és végtelenül szűkszavú geometriai formák egyrészt szinte a végletes tisztaság kifejezői, másrészt a technika világának áthumanizálását célozzák {Értünk való technika, Szerkezet születése, 1947). Ebből a két dimenzióban kibontott pre-konstruktív világából lépett ki a térbe, hogy Arp konstrukcióihoz hasonlatosan, aki zsinegformákat ragasztott vagy varrt vászonlapra, létrehozza a spárgareliefeket, ezeket az ovális vagy háromszög alakú, festett alapra párhuzamosan vagy keresztbe feszített húrrendszereket, a természet genetikus erőivel és a kozmikus létezéssel való mind teljesebb azonosulás jelképeit. A „körkörös képek" (Mezei Ottó) fejlődési vonala még változatosabb. A semleges színekben megjelenített elemek közül a kék háttér előtt rajzolódik ki az ikerháromszög, s ívelt sorba rendeződve, a rózsaszín kör bűvkörébe kerül (Új világ születése, Vonzás, 1947). Majd az ikerháromszög beleolvad