Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)
Néprajztudomány - Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház
234 ZENTAI TÜNDE vette a 15 éves Hencz Király Erzsébetet, az esküvőt a lány lakhelyén. Pécsváradon tartották. Két gyermekük született, 1937-ben Irén és 1942-ben Anna. Ekkor a földet már főként napszámosokkal műveltetik, ifjabb Hosszú János inkább fuvarozással foglalkozik, nem szeret a földben dolgozni. A háztartást Dékány Erzsébet vezeti egészen haláláig, 1952-ig. A negyvenes évektől ház és család egyaránt hanyatlóban van. 1943-ban Hencz Király Erzsébet 23 évesen tragikus körülmények között meghal. Árváit a nagyszülők és az agg szüle, Joó Sára gondozzák. 1944-ben azonban Joó Sára is meghal, majd 1948-ban hirtelen halállal követi őt idősebb Hosszú János, aki egy tüske szúrástól vérmérgezést kap. Dékány Erzsébetet 1952-ben a rák viszi sírba. Ezután a ház hamarosan végleg elnéptelenedik. Egyedül ifjabb Hosszú János marad benne. Lányai Budapestre mennek, Anna ott is marad, és férjhez megy Kovács Jánoshoz, akitől 1966-ban megszületik Zsolt nevű fiuk, a legifjabb generáció egyetlen képviselője. Irén, az idősebb Cegléden él. Férje Ecser Károly, az 1960-as évek többszörös magyar és európai súlyemelő bajnoka ólomsúlyban, a tokiói olimpia ötödik helyezettje. A házon az utolsó változtatást 1939-ben végzik, mikor idősebb Hosszú János saját maga beépíti a hármas ablakot a hátsó szobába. Ha ekkor, a harmincas évek végén, negyvenes évek elején vetünk egy pillantást a házra, Dékány Erzsébet gondos keze nyomán szép rendben találjuk. A ház előtt a kiskertben kedvelt virágai, orgona, kékliliom (nőszirom), fehér- és vörös liliom, jázmin, bazsarózsa nyílik, a tornác előtt leanderek, bazsalikom, a gang párkányán muskátli. Az udvar házzal szemközti oldalán a veteményes kert megtermi a konyhai zöldségeket, az ólak tele vannak állattal, de ökrök már nincsenek. Ha kiragadjuk az 1943-as évet, akkor egy szűk létszámú nagycsaládot találunk itt hagyományos polgárias ízlésű paraszti miliőben. Él még a dédanya, Joó Sára, a nagyapa, L. Hosszú János és felesége, Dékány Erzsébet, az apa, L. Hosszú János, asszonya, Hencz Király Erzsébet, gyermekeik Hoszszu Irén és az újszülött Hosszú Anna. A ház berendezése az asztalosbútor legkésőbbi, kisiparosok által készített vagy összeállított darabjaiból áll. Az első ház és az előszoba vendégváró. Az utcai szobában áll Hencz Király Erzsébet egyenes vonalú, akkor itt modern, polgárias hálószoba bútora, ami 1936-ban készült Pécsváradon, egy évvel az esküvő után. Az ikerágyak középen helyezkednek el, fejjel az északi falnak tolva, oldalain egy-egy éjjeliszekrénnyel. A hozzájuk tartozó két szekrény az egykori kályha fala melletti részt foglalja el. Az ágyak végénél kerek asztal két kerek ülőkéjű Thonet-székkel. Az ablakok közt tükörállvány, tőle jobbra és balra е 9У _е 9У virágtartó. Az udvari falnál az ablak alatt plüss dívány van, mögötte a dédanya, Joó Sára sublódja, az első sarokban pedig még elfért az öreg Hosszú János vőlegényi bútorának egyik szekrénye (29. kép). A választékosan előszobának nevezett helyiséget maguk között csak első konyhának hívták. Ebben két ágy van, nagyapáé az utcai szoba felől hátul, nagyanyáé a hátsó falnál. Az ágyak előtt két-két lécvázas, sötétkékre és sárgára színezett gyékényfonatú szék, köztük hajlított asztal. Nagyapa ágyával szemközt található idős Hosszú János stafírungjának másik szekrénye, az ajtótól innen pedig nagyanya szekrénye. A tükör az ablak és az első szoba ajtaja által határolt falon függ. Az ajtó másik oldalához egy fekete fakeretbe foglalt, 30x40 cm nagyságú képórát akasztottak, ami „Mese a csodaszarvasról" témájú, színes, aranyozott erdei jelenetet ábrázolt. A két első helyiséget teljesen beborították háziszőttes rongyszőnyeggel, a falakat piktorolták. Mind a heten a két hátsó helyiségben laknak. A második szobában az ajtótól jobbkézre találjuk a cserépkályhát, mögötte, a hjátsó fal mentén két ágyat egyvégtében. Közülük a kisebb, a kályha melletti gyermekágy, ebben alszik a hatéves Irén, a nagyobb (festett-virágozott) a dédmama ágya, Joó szüléé. Ez egyben a halottas ágy is. Benne szenderült el Joó Sára, idősebb Hosszú János, majd Dékány Erzsébet. Az ágy és az ajtó közötti részt egy festett láda foglalja el. Az ajtótól balra e közfal mellett van nagyanya ágya, Dékány Erzsébeté, de ez volt a gyerek- vagy szülőágy is. Ebben látott napvilágot Irén és Anna. Ez az előbbi tulipános ágy párja. A gang felől az ágy vége és az ablak között tükör lóg. Az ablak melletti másik szögletben helyezték el a nagy asztalt. A szalmafonatú székek az ágyak előtt állnak, mindegyiknél kettő-kettő. A fiatalok a hátsó konyhában alszanak közös ágyban, amely a padlásföljáró és a ház végfalának szögletében húzódik meg. Korábban ez a nagyszülők ágya volt, mikor a gyermekek megszületnek, az idősebb házaspár megint visszaköltözik bele. Az ágy oldalán található a konyhaszekrény, vele szemközt az asztali tűzhely, köztük a falhoz tolva asztal két székkel. Ezen költötték el tartalmas, nehéz, disznóságokból álló, fröccsel kísért reggelijüket és vacsorájukat. Tejet csak a kisgyermekek ittak. 3-4 disznót vágtak, október végén-november elején, karácsonyra és húsvét előtt, így, tartósított készítményeik egész évben kitartottak. Általában ebédre főztek, ezt együtt fogyasztották el a hátsó szoba nagyasztalán. A tűzhely mögötti sarok a vizespad helye. Az ajtók felőli sarokban a válaszfalnál kétajtós szekrény áll. Mint látjuk, már szinte tobzódnak a szekrényekben, ez a hetedik a lakásban, és egyben ez a legrégebbi, amit Joó Sára hozott. A berendezést még két szék egészíti ki, az ágyak előtt. Mindkét lakóhelyiség falát fehérre meszelték. A földpadlót is meszelték, sárga földdel, mégpedig
