Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház

226 ZENTAI TÜNDE sóépülettel szemközt álltak, az utca felől az egyes ól, mögötte a kettes ól. Ekkor még az egyes ól a leííentős oldalával nézett előre, mikor átrakták, po­zícióját megváltoztatták, ennek következtében a két ól közötti fedett részben igen praktikusan egyszerre tudták a két vályúba az eleséget beönteni. Az egyes ólnak padozott akó ja (kifutója) volt, „Mint a kijá­rás, egy szintérön." Egy-egy fiókban három hízó fért el. „A válura is ráférnek szépen. ... ha malac van, akkor elfér benne hét, nyolc, tíz is, attu függ, mekkorák." A porta legnagyobb gazdasági épülete az udvar végén keresztben elhelyezkedő istállós pajta (21. kép). Falát vegyesen kőből és vályogból rakták, sok kővel. Istálló-kocsiszín-pajta beosztású. Tetőszerke­zete megegyezik a lakóházéval, azzal az eltéréssel, hogy itt a szaruvégek túlnyúlnak a falgerendán. Az istálló bejáratától a hátsó falig téglajárda vezet, két oldalán trágyáié elvezető csatornával. A baloldali csatorna régiesebb megoldású, U-alakú téglák al­kotják. Az egész padozat élére állított téglából ké­szült (22. kép). Az északi fal és a vele átellenben lévő harántfal mellett beton jászlak húzódnak, fö­löttük sarágldk. A beton jászlakat 1919-ben építet­ték kőművessel a tönkrement íajászók helyére. Ak­kor csinálták az istállóra a mostani nagy ablakot is. Egy­e gy eredeti ablaka 30 centi széles, alacsony ablak volt üveggel és vasráccsal. Az ajtónak csak a szárfája a régi, a szárnya a nedvességtől elrehült, helyette ide került az első konyha két fél ajtószár­nya. Az istálló hátsó (nyugati) főfalában két álló, résnyi szellőző nyílás van. Ugyanezen a falon lát­ható egy befalazott felület a baloldali jászol végé­nél, a föld színétől mintegy 80-100 cm magasságig. 1919 előtt itt trágyakidobó lyuk volt (23. kép). Az istálló bal oldali válaszfalában elöl pedig egy befa­lazott átjárót fedeztünk föl. Téglaboltozattal zárult, rajta keresztül lehetett átjárni a pajtába. Hasonló istállót, melynek bejárata van a pajta kocsiszínéből vagy a pajtából, ismerünk Zengővárkonyból is. Nagy paliról is 28 . Az istállóval egybeépült pajta jelenleg kétfiókos, kocsiszínből és szénáspa;£ából áll. A szín udvari oldalát elfoglalja a nagy deszkakapu, amibe bele­vágták a kiskaput. Hátsó falán kocsitengely ma­gasságban kisméretű kerekded - már berakott ­rúdalólyük található. Ezen a hosszúkocsi rúdját át­dugták s így a kert felől könnyebben be tudták húz­ni a kocsit a keskeny, hátrafelé emelkedő fészerbe. A pajta déli végfalán három keskeny lőrés szerű nyílás biztosítja a szellőzést (24. kép). Az építmény eredetileg rövidebb volt. Falazatán pontosan látszik, hogy pajtarészét megnagyobbították (25. kép). Hogy ez pontosan mikor történt, a családi emléke­zet nem tartja számon, Hosszú János úgy tudja, hogy az istálló a legrégibb épület a telken, és úgy véli, hogy akkortájt hosszabbíthatták meg, amikor 28 Zengővárkony, Kossuth u. 2. Ropó József tulaj­dona, Nagypall, Petőfi u. 45. 21. kép. Istállós pajta (SZNMF 27571, 1975)

Next

/
Thumbnails
Contents