Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Néprajztudomány - Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház

A ZENGŐVARKONYI HÄZ 219 10. kép. A ház alakulásának alaprajzi vázlata 1858-1982-ig jelenlegi csikó sparhelt helyén. Föltételezzük, hogy a helyiséget az 1860-80-as évek táján már fűtötték, a család ugyanis nagyon kiterjedt. A lakószobában három ágy fért el, ezért belakták a kamrát is. Az egész hagyományos tüzelőszisztémát egyszerre számolták föl (10. kép). Hogy ez mikor történt, arra Hosszú János így emlékszik vissza: „Öregapám (Dékány János) nem élt má, húszban halt meg, huszonegybe, mer akkó möntem iskolába..." (1920 a halál éve, 1921 az átalakításé.) Az elmondottak alapján kirajzolódik előttünk a ház legkorábbi megismerhető állapota. Egy szobakonyha-szoba-kamra beosztású lakásé, melynek konyhájában szabadkémény, alatta a bal sarokban kemence van, szobáiban kívülfűtős kályha, a kályhák szája a kémény alatti részre nyílik. Minden valószínűség szerint kellett lennie tüzelőpadkának is konyhában. Lehetett továbbá katlan, kiskemence a jobb hátsó sarokban. Meglétüket azonban csak padló- és falkutatás segítségével deríthettük volna ki.