Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében, II.

172 CSERDI a birtokában. Ugyanebben a 10 évben Bek Kasper - Gáspár is gyűjtött földet a házához, hisz 1864-ben már 11-12 holdas kisparaszti gazdasága volt. Az 1854-ben nincstelenek azonban zömükben megmaradtak a törpebirtokos kategóriában. Pintér Johan - János 4-5 holdas földje is éppen csak a kategória felső határához közelített, Schaffer Friedrich - István és Hirth Johan - János 3-4 holdas gazdasága pedig e kategória középső részét jelentette. A birtokkategória alsó határát jelölő 2-3 holdas gazdaságok száma viszonylag magas volt. Hat gazdaság tartozott ide. így Fuchs István gazdasága is a kategórián belül való megmaradást példázza. Zak András ház nélküli zsellér volt és maradt 1864-ben is, földjének mérete 1-2 hold között mozgott. összegzésként elmondhatjuk erről a rétegről, hogyha volt is közöttük néhány személy, akinek sikerült kiemelkednie 10 év alatt a nincstelenek táborából, zömük megmaradt törpebirtokosnak, a saját és a családja ellátására is csak szűkösen termelő birtoknagysággal. Az azonosítható birtokú negyedtelkesek száma 1854-ben kettő volt. Ifjú Czukor György - György és öreg Czukor György - József birtoka. Mindkettő birtok tíz év alatt elég jelentős mértékben növekedett. Az előzőé 10-11 hold, az utóbbié 9-10 hold nagyságok között mozgott, mindkettő a kisparaszti kisárutermelő gazdaságok közé tartozott, azok középső rétegéhez. Az azonosítható 7 fő 3

/

8 tekles gazda közül 1864ben 3-nak csak annyi birtoka volt, mint az előző kategóriánál bemutatott *Д telkes gazdáknak. így Kis Tóth János - János és Kis Tóth Ferenc - Ferenc, Kis Máté - József egyaránt 10-11 holdas kisparaszti, az önellátáson túl már valami kevés árutermelési lehetőséggel is rendelkező gazdaságok tulajdonosai voltak. Ez a gazdaságnagyság pár holddal nagyobb, mint a tabellán feltüntetett mennyiség. Ezek a gazdák is tehát azok közé tartoztak, akik növelni voltak képesek földjeik nagyságát. A kisárutermelő kisparaszti réteg felső részéhez tartozott már a volt 3

/

8 telkesek közül Czukor Ferenc - József, Czukor János - Gáspár 13-14 hold közti gazdaságaikkal. Czukor József - István gazdasága 16-17 hold közötti középparaszti gazdaság volt. Ez utóbbi gazdák lényegében már jelentősebb területtel tudták növelni birtokukat, létviszonyaik ezek alapján határozottan javultak. Az 1854-ben féltelkes azonosítható és vizsgálható gazdaságok útja igen változatos képet tár elénk. Az 1854-ben féltelkes Czukor Johan valószínűsíthető utóda Czukor István 1864-re 0-0,5 holdas nincstelen lett. Ropoli Jánosnak 2-3 holdas törpegazdasága maradt a birtokában, amit 1890-re teljesen elvesztett. Nagy László - István birtoka lényegében nem ANDRÄS változott, ő a 11-12 holdjával a kisparaszti szint középső rétegéhez tartozott továbbra is. Az átalakult birtokstruktúrát véve figyelembe azonban, gazdaságának jelentősége megcsappant. Ezekkel a süllyedő, illetve területüket megőrző gazdaságokkal állnak szemben azok, amelyeknek sikerült növelni a területüket 1854-1864 között. Czukor János és Tóth János 15-16 holdas, Zak Ferenc, Kis Imre, Notheisz Miklós, ifjú Czukor (Kis) József, Böröcz József 17-18 holdas középparaszti gazdasága már néhány holdnyi területnövekedés eredményeképpen alakult ki. A féltelkesek rétegéből került ki a 28-29 holdas Herbert János is, azon kevesek közé tartozva, akiknek jelentősen növekedett a földjük 10 év alatt. A bemutatott adatok elsősorban a paraszti differenciálódás mértékére utalnak, pl. arra, hogy a korábban fél telekkel jelölt gazdaságok hány ágra bomlottak 10 év alatt. Az azonosítható anyag alapján azt láthattuk, hogy a paraszti birtokok növekedtek a korábbi állapotukhoz képest. Az ilyen vonatkozású adat volt a több. Az azonosítható neveknél ez el is fogadható, kivéve a 0-5 holdas törpegazdaságok esetét, ahol a birtokmozgások, lesüllyedések tényét nehezebb bemutatni, mert pár hold elvesztése ebben a kategóriában már azt eredményezi, hogy a volt tulajdonos a birtoktalan nincstelenek közé csúszik le. Mi tényként azt rögzíthetjük legfeljebb, hogy az adott gazda nem szerepel a birtokosok között, de azt, hogy birtokát elvesztette teljesen, nem állíthatjuk, hisz öröklés, elköltözés stb. is előidézhette az állapotot. így összegezve a képet, a felfelé irányuló birtokmozgást a falu egészére már nem lehet elmondani. A be nem azonosítható gazdaságok, a falu akkori gazdaságainak ty

3 része a képet ugyanis módosítaná. A családi birtoklás köréből végezetül a Czukor család példáját említenénk! A korábbi adatok alapján láthattuk, hogy a család egyes tagjai birtokában milyen változások történtek. Nézzük most az összképet ! A család a falu legkiterjedtebb famíliája révén 1854-ben és 1864-ben is a település birtokosainak közel 10%-át tette ki. 1854-ben a telekarányok számításával 4 egész telek, kb. 92 hold volt a család tulajdonában. 1864-ben a család birtoka, amit nem, vagy csak részben használtak együtt, 153 hold volt. Ez a 10 ágra bomló családnál átlagosan 6 hold növekedést jelentett, ami elég jelentős terület. A már bemutatott, családra vonatkozó adatok is igazolják, hogy a növekedés nem így elosztva, nem ilyen arányosan történt. Mégis összegző képről lévén szó, mondhatjuk, hogy a Czukor család birtoka növekedett a jelzett időben. Ez nem zárja ki, hogy a család tagjainak esetleg többsége is kerülhetett kedvezőtlenebb körülmények közé.