Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Régészet - Tóth István: Magna Mater és Attis kultuszának emlékei Pannoniában (Emklékkatalógus)

MAGNA MATER ÉS ATTIS KULTUSZA PANNÓNIÁBAN 145 Eredetileg nagyméretű sírkő töredéke. Faragása, kivitele szempontjából az előző számmal áll szoros kapcsolatban (Nagy T., ih.) Az oszlopokkal határolt képmezőben három alak, fejük hiányzik. Alatta keskeny fríz állatküzdelmi jelenettel. - Ez alatt áldozati jelenet: középen tripus két oldalán egy-egy tunicát viselő alak (a jobb oldali camila? Burger), valószínűleg mindkettő férfi (Kuzsinszky). Jobb oldalon a camülus mellett egy további tunicát viselő férfialak, jobb lábát egy kőre támasztja. - A képsáv két oldalán egy-egy Attis-figura, antithetikus beállításban. A hal oldali lábát egy sziklára támasztja (vö. fent: 66. sz.) Öltözéke tunica manicata, rövid köpeny és magas tetejű phrygiai sapka. Teste előtt átnyúló jobb kezében lógatja a pedumot, bal kezével a térdére könyökölve a fejét támasztja. Az alak szemben áll, de fejét kifelé (balra) fordítja. A jobb oldali Attis figura hagyományos beállításban, lábait keresztezve, pedumra könyökölve áll. Teste erős S alakba görbül, ruházata erőteljesen faragott redőkkel követi a test vonalát. A két figura eltérő beállítása erősen fokozza a jelenet mozgalmasságát. A sírkő keltezése Nagy T., elemzése alapján a 2. sz. közepére tehető (im. 120). 74. Töredékes sírkő. Mészkő. M 125, Sz 95 cm. Lh..- Margitsziget. - Magyar Nemzeti Múzeum, Inv. Nr. R-D 128. írod.: Römer R., Arch. Közi. 1( ) 223., - CIL III. 3566. Romer - Desjardins 128. - Sz. Burger A., Áldozati jelenet Pannónia kőemlékein. (Rég. Füz. 11:5) Bp. 1959. 21 f. Nr. 8. Taf. XV. Felső része, a mellképes mezővel letörött. A középső mezőben áldozati jelenet: tripus egy camillusszal és egy camillá-val. Két szélen, külön mezőben, befelé fordulva egy-egy Attis-figura, hagyományos beállításban. Fejükön magas phrygiai sapka, lábak keresztezve, a földre támasztott pedumra könyökölő pózban. Öltözékük tunica és köpeny. A felirat levéldíszes keretben: D(is) M(anibus) / T(itus) Tor(ius) Gem / ellian(us) quon/dam [??] c(ollegii) íabr(um) / leg(ionis) II A[di](utricis) Torijáé Geminae ma/

tri et Aureliae I Serenae Con(iugi) et / Tor /iae Gemellinae 75. Töredékes sírkő. M 151, Sz 102 cm. - Lh.: Óbuda, Duna-part. - Aquincumi Múzeum. {Régi Inv. Nr. 345.) írod. : Sz. Burger A., Áldozati jelenet ... (Rég. Füz. 11:5.) Bp. 1959. 22. Nr. 9. Felső része letörött. A középső sávban áldozati jelenet: tripus, camillus és Camilla. Két oldalt külön fűkében Attis figurák (a jobb oldali letörött). A felirat erősen töredékes: D(is) M(anibus) / Fl(avius) Tutor vet(eranus) leg(ionis) / Ad(iutricis) h(ic) s(itus) [e(st)J Ael(ius) I Atius vet(eranus) leg(ionis) eifusde(m) h(eres) í(aciendum) c(uravit). Az Atius = Attius cognomen theophor vonatkozása kelta alaprétegű területeken (így Aquincum környékén is) erősen kétes, tekintve, hogy ezek a nevek „sind im Westen wegen der Verwandschaft mit der keltischen Wurzel Att- verbreitet". A. Möcsy. Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen. Bp. 1959. 165. s.v. Attius. Ennek ellenére, az adott esetben egy ilyen kapcsolat nem zárható ki teljesen. A kérdéshez vö.: R. Turcan, Les religions de l'Asie dans la Vallée du Rhône. (EPRO 30.) Leiden 1972. 53 f. 76. Síremlék töredéke, Attis lejével. - Lh. : ismeretlen, valószínűleg Aquincum, vagy környéke. - Dani Géza gyűjteményéből, a Nagytétényi Múzeumban. Inv. - Nr. 52. 43. írod.: Nagy L., 42(1928) 70. Nr. 5. Abb. 21. - Erdélyi G., A római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon. Bp. 1974. 92. 77-79. Három kődúc, Attis alakkal. - Aquincumi Múzeum. írod.: Kuzsinszky В., BpR 7(1900) 45. - Graillot 486. CONTRA-AQVINCVM (Pest, Budapest V. kerület, korábban: Eskü tér, ma: Március 15. tér) A Contra-Aquincumi római ellenerőd feltárásáról és történetéről összefoglalóan 1.: Nagy L., Az Eskütéri római erőd, Pest város őse. (Budapest székesfőváros várostörténeti monográfiái 17.) Bp. 1946. 113 p. A 4. században épült erőd falába számos korábbi faragott és feliratos kőemléket építettek be, valószínűleg valamennyi aquincumi eredetű volt. 80. Aedicula-íal töredéke. M: 52, Sz. 62, V: 24 cm. - Lh.: Eskü téri erőd, másodlagos felhasználásból. - Budapesti Történeti Múzeum (másolata kiállítva a lelőhelyen). írod.: Kuzsinszky В., BpR 9(1906) 39 ff. - Nagy L., Az Eskü téri ... 19. Abb. 12. - Uő., Bp. Tört. 1/2. Bp. 1942. 474. - Erdélyi G., A római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon. Bp. 1974. 91 f. A kődúc jobb oldalán pillérfő töredéke, közepén Attis feje phrygiai sapkában; látszik a fejet támasztó bal kézfeje is. 81. Sírkert sarokpillére. M 127, Sz 55, V 44 cm. Lh.: mint a 80. számnál. - Aquincumi Múzeum, Inv.Nr. 64. 11. 31. (másolata kiállítva a lelőhelyen.) írod.: Kuzsinszky В., BpR 7(1900) 46 f. Nr. 39. - Kuzsinszky, Ausgr. 178. Nr. 180., - Nagy L., Az Eskü