Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Régészet - Tóth István: Magna Mater és Attis kultuszának emlékei Pannoniában (Emklékkatalógus)

142 TÓTH ISTVÁN A felirat egyszerű keretben: D(is) M(anibus) / Aelius Domitius vet(eranus) / leg(ionis) II Adi(utricis) domo Etapuli / cives Surus vivos sibi /

5 íecit o(ptamus) s(it) t(ibi) t(erra) l(evis). - Utólag eltérő véséssel: Itero(!) / D(o)mit(i)us vet(eranus) leg(ionis) II Ad(iutricis) qui super vixit / annis LXXXX. 3. sor: Erapuli = Hierapoli, 4-5. sor: O.s.t.t.l. in Monogramm, 6. sor: AE, ET, AD ligatura, 7. sor: NN ligatura. A bizonyára Brigetióból elhurcolt tatai oszlopon Graillot, ih. Attis alakját is felismerni vélte. E Pannóniában egyedülálló emléken a szóban forgó helyen azonban Silvanus alakja van kifaragva Dianával és Apollóval egy sorban, vö.: A. Schober, in: Belvedere 6(1924) 177 ff. CELAMANTIA (Iza, Izsa - Leányvár - Csehszlovákia) 59. Mészkő tábla felső része. Két darabra törve. M 43, Sz 81, V 22, Вт 5,8-4,4 cm. - A brigetiói ellenerőd ásatásából, másodlagos beépítésből (1908). - Podunajské Múzeum, Komarno. írod.: Tóth-Kuritcz ].. A Komáromvármegyei és Komárom Városi Múzeum Egyesület Értesítője 14(1908) 52, - An. ép. 1929. 176. - V.. Ondrouch, Limes Romanus na Slovensku. Bratislava 1938. 34. - Veidinger Nr. 217. - Barkóczi L., Brigetio. (Diss, Pann. II : 22.) Bp, 1951. Nr. 203. Taf. XXXI, 2. - Kádár 44. - /. Ce'skaR. Hősek, Inscriptiones Pannóniáé Superioris in Slovacia Transdanubiana Asservatae. Brno 1967. 21. A felirat egyszerű kerettel körülvett mélyített mezőben: M(atri) d(eum) M(agnae) / Val(er(ia)] Marina J [pro sajlute / [? sua et Ma]rini / 4, sor: lehet pl. [sua et? Val(erii)Ma)rini, vagy hasonló is. A tábla, amely a későrómai erőd falába volt építve, bizonyosan Brigetióból származik, nagy valószínűséggel ugyanabból a szentélyből, amelynek helyreállítására az 52. sz. felirat vonatkozik. - Egy M.Val(erius) Marinus nevű vet(eranus) leg(ionis) l Ad(iutricis) p. f. ex sign(iíero), dec(urio) Bri(getionis) qui magistrat oltára Mercurius tiszteletére : CIL III 4298 = 442. Ez a férfi azonos lehet az itt szereplő Valeria Marina férjével. (Katonák esetében általános jelenség volt a rabszolganők feleségül vétele, akik felszabadításuk után férjükkel azonos noment viseltek.) Tata (Totis) 60. Nagy sírkő. Kristályos mészkő. M 325, Sz 123, V 33, Вт 7,7-4,7 cm. - Lh.: Látóhegy, 1797. Кипу Domokos Múzeum, Tata. írod.: CIL III 4278. - Arch. Ер. Mitt. 1(1877) 159. Graillot 486. - Dornyay В., Tata-Tóvárosi Híradó 34 (1913) Nr. 38. S. 7 f. - A. Schober, Die röm. Grabsteine von Noricum u. Pannonién. Wien 1923. 91. Nr. 192. Abb. 100. - Barkóczi L., Brigetio. (Diss. Pann. II: 22.) Bp. 1951. Nr. 27. Taf. X, 1. - RIU 694. Háromszögletű oromzata két oldalán oroszlán, barkafejjel a mancsa alatt. A timpanonban Selene és Endymion alakja (vö. E. Diez, JÖAI 46. 1961-63. 50 ff.) A képmező oszlopokkal határolt, íves lezárású. Az ív fölötti háromszögekben egy-egy Eros és egy-egy delfin. A képmezőben három felnőtt és egy kisgyermek alakja. A képmező és a felirat közötti képsávban bal oldalt Attis, kifelé forduló testtel, fejét válla fölött hátrafordítva. Egyik lábát feltámasztja. Hosszú nyelű pedumra könyököl. Tőle jobbra két egymás kezét fogó, hosszú ruhás nőalak, tánclépésben, a jobb oldali kezében kosár (esetleg: cista mystica?). Középen tripus egy szolgálólánnyal. A képsáv jobb oldalán magashátú székben ülő, jobbra forduló nőalak, mellette álló aszszony gyermekkel. A képsáv alatt egymást kergető állatok sora. - A csavart törzsű oszlopokkal keretezett felirat alatt hármas osztású relief: középen Calo és ló, két oldalt egy-egy pedumra támaszkodó síri Attis, keresztbetett lábakkal. D(is) M(anibus) / Val(erio) Saturnino vet(erano) / ex dup(licario) aleae / Ulp(iae) / cont(ariorum) qui vixit an(nos) L et /

5 Val(erio) Sabino mil(iti) leg(ionis) I Ad(iutricis) / stip(endiorum) III vixit an(nos) XXV íilio / Caes(ia) Digna marito et filio I í(aciendum) c(uravit). 7. sor: AE, RI, ET, FI ligatura. A középső fríz jelenete lényeges elemeiben különbözik a Pannóniában elterjedt áldozati jelenet (vö.: Burger A., Áldozati jelenet Pannónia kőemlékein. Bp. 1959.) megszokott képétől. Arra csupán a középen álló tripus és a szolgálólány utal. A jelenet további részeinek kapcsolatát a Kybele-Attis kultuszhoz félreérthetetlenné teszi a képsáv bal szélén álló Attis-figura. Bizonyára a kultusszal összefüggő halotti szertartás részletének ábrázolásáról van szó. (Vö. még alább: 104. számnál is.) S О L V A (Esztergom, Gran) 61. Sír-aedicula fal. M 137, Sz 104, V 20 ст. - Balassa Bálint Múzeum, Esztergom. írod.: Balogh A., Vezető az esztergomi régészeti múzeumban. Esztergom 1941. 7. - Nagy L., in: Budapest Története. 1/2. Bp. 1942. 483. Anm. 34. - Erdélyi G., A római kőfaragás ... 92. Abb. 121. Profilalt, félköríves fülkében, két lapos oszlop között, egyszerű oltár tetején álló Attis. Lábai keresztbe téve, bal oldalt a földre támasztott pedumra könyököl. Fején phrygiai sapka, vállán köpeny, öltözéke egyébként tunica és nadrág(?). - Három öszszeillő darabba törve.