Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Régészet - Tóth István: Magna Mater és Attis kultuszának emlékei Pannoniában (Emklékkatalógus)

138 TÓTH ISTVÄN Kaisersteinbruch (Neusiedl am See) 33. Sírkő töredéke. Homokkő. M. 56, Sz. 40, V. 12 cm. - König shot, Gärtnerei. (Bezirk: Neusiedl am See) Irod.: M. Groller, RLiÖ 6(1905) 51. Abb. 25. - G. Pascher, uo. 19(1949) 58. - £. B. Thomas, Die römischen Villen in Pannonién. Bp. 1964. 168. Abb. 93. - M. L. Krüger, CSIR Österreich 1/3. Nr. 307. A csaknem teljesen lekopott felületű kő csak Groller rajza alapján azonosítható. A keresztbetett lábakkal álló, tunicába öltözött alak. Behajlított bal keze a dereka előtt keresztbetéve: hiányzó jobb kezével bizonyára könyökölve támaszkodott rá. Síri Attis. Putschenerlucke (Baden közelében) 34. Valutás mécses. Sárgásbarna. H. 9, átm. 6,7, M. 6,2 cm. - Museum Baden. írod. : Iványi 4388. Taf. LXVI, 7. Balra néző maszk. Előtte bőségszaru szőlőfürttel, mögötte tympanum. Azonos példány: fent 30. szám. VINDOBONA (Wien. Bécs) 35. Homokkő relieí: síri Attis. M. 130, Sz. 90, V. 45. cm. - Lh.: Wien, Karlsplatz 6. (1865) - Historisches Museum der Stadt Wien, Inv. - Nr. DN 619. Irod.: A. Neumann, CSIR Österreich 1/1. Nr. 22. (vö: Nr. 23 is) - Uő„ Vindobona. Die Römer in wiener Raum. Wien 196 ... 98. Keresztbe tett lábbal álló Attis tristis, pedumra támaszkodik, fejét jobb kezébe támasztja. Fején phrygiai sapka, ruházata rövid tunica. - Egy nagyméretű síremlékhez tartozhatott a CSIR 1/3. 23. számú Perseus-relieffel együtt. CARNUNTUM (Bad Deustsch Altenburg, Petronell) 36. Kisméretű, oltár. - Museum Carnuntinum. írod.: Részletes publikációját nem ismerem. Említi: E. Swoboda, Carnuntum. Seine Gesch. und seine Denkmäler.

4 Graz-Köln 1964. 294. Anm. 6. - vö. még: A. Mócsy, RE Suppl. 9(1962) 736. M(atri) d(eum) M(agnae) safcrum) Mausueta p(osuit). 37. Reliei-töredék. Márvány. M. 35, Sz. 45, V. 5 cm. - Lh.: bizonytalan, Carnuntum? - Museum Carnuntinum, Inv. - Nr. 4219. írod.: M.-L. Krüger, CSIR Österreich 1/3. Nr. 376. „In einer Nische mit Doppelbogen rechts ein Kopf mit phrygischer Mütze, links eine weibliche Gottheit mit Diadem, mittelscheitel und leichtgewellten Haaren. In der oberen Nische, die von je zwei Halbpalmetten eingerahmt wird, die Halbbüste eines Loricatus, links Schulterbausch des Paludamentum. - Bei den zwei Köpfen könnte es sich um Attis und Kybele oder Adonis und Venus Handeln." (Krüger) - Az ábrázolás kielégítő analógiáját nem ismerem. 38. Kybele szobrának letörött íeje. Bronz. M. 2,7 cm. - Schloßmuseum Petronell. írod.: R. Fleischer, Antike bronze Statuetten aus Carnuntum. Graz-Köln 1966. Nr. 45. mit Abb. Enyhén rongált arcvonások. A haj hullámosan keretezi az arcot, hátul sima kontyba fut össze. A fejen ötormú falkorona, pont díszítéssel. Tömör öntvény, sötétzöld patina. 39. Márvány tej tálkoronával. Kybele? M. 11 cm. - Lh. bizonytalan: Carnuntum? - Museum Carnuntinum, Inv. - Nr. 3994. írod. : M.-L. Krüger, CSIR Österreich 1/2. Nr. 73. Krüger szerint Genius-fej. Az arcvonások és a csigás hajviselet azonban inkább női vonásokat mutat. A szemek lefelé pillantanak, ez, valamint a fej beállítása egyértelműen ülő szoborra vall. 40. Attis (?) szobra mészkőből. M. 36 cm, a plinthos: 20x20x7 cm. - Lh.-. Piaiienberg, ásatás 1898. - Museum Carnuntinum, Inv. - Nr. 3899. írod.: RLiÖ 1(1900) 80. Abb. 3. - Bericht des Vereines Carnuntum 1897-98. 66. Abb. 1. - Gra'illot 487. - M.-L. Krüger, CSIR Österreich 1/2. Nr. 81. Az álló alak rövid, derékon felkötött chitont visel, lábain hosszú nadrág és cipő. Fürtös haján phrygiai sapka. Bal kezében egy állat lába, amely a vállára volt vetve. Jobb keze letörött, talán magasba volt emelve. Hátán szárnyak (?) nyomai. A lábak nem érintik a bázist, mintha az alak repülne. 41. Attis bronz szobra. M. 16,8 cm. - Lh.: Carnuntum, tábor (1905). - Museum Carnuntinum, Inv. Nr. 11936. írod.: M. v. Groller, RLiÖ 8(1907) 13 ff. Abb. 6. S. Reinach, Répertoire IV. 260, 6. - Kostbarkeiten aus Carnuntum. Wien 1953. Taf. 44. - R. Fleischer, Antike bronze Statuetten aus Carnuntum. Graz-Köln 1966. Nr. 32. mit Abb. A figura jobb lábára nehezedik, bal lába enyhén behajtva, hátrahúzva, lábfeje eredetileg nem érte a földet. (A jobb láb bokától letörött.) Jobb karját magasba emeli, bal karját leengedi. Eredetileg mindkét kezében valamilyen hosszúkás, függőleges attribútum volt, talán fáklya. (Esetleg: pánsíp és pedum, vö. Vermaseren, CCCA III 453.) - Jobb vállán átvetett köpeny fedi a felsőkart is, egyéb-