Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Régészet - Tóth István: Magna Mater és Attis kultuszának emlékei Pannoniában (Emklékkatalógus)

132 TÓTH ISTVÁN elfogadhatatlan javaslatán kívül nem értünk egyet a továbbiak dativus olvasatával sem: a szöveg itt mind tartalmi, mind grammatikai alapon genitivus olvasását indokolja. -A4, sor három betűje esetében pedig vagy a dedikáló nevének kezdőbetűit, vagy egy nehezebben feloldható kifejezést sejtünk. A görög nyelvű, az istennőnek a nyugati területeken ismeretlen aspektusát invokáló dedikáció alapján az oltár állítójában feltétlenül keleti, közelebbről kisázsiai számazású személyt kell látnunk. - Az igen szép, szabályos betűformák alapján az 1-2. század fordulója körüli időre keltezzük a feliratot. 6. Feliratos kőemlék. - Elveszett. írod.-. CIL III 6474. - Veidinger Nr. 210. - Alj p. 68. M(atrí?) d(eum?) s(acrum?) T(ito) Aurelio ( A dedikáció analógiáját 1. pl. CCCA III 290, 342, etc. 7. Mészkőtábla töredéke. M. 14 Sz. 14 V. 13. Lh.: Ljubljana, „na Mirju" Haus VIII. W. Schmid ásatása (1911). - Elveszett. írod. : O. Cuntz, Jb. f. Altertumskunde 7(1913) 209. Nr. 15. - Alj 167. mit Abb. (Zeichnung) - R. M. Swoboda, BJ 169 (1969) 198. Nr. 5. - Vermaseren, CIMRM II. 1462. í ] M / [ Q]uartus / [ 1. Sor: [Invicto] M(ithrae) vagy (M(atri)) M(agnae) Cuntz, (Alj), Vermaseren. E kiegészítés indoklása: „da der Raum für eine Formel von drei Buchstaben nicht ausreicht" (AIJ) teljességgel elfogadhatatlan, tekintve, hogy a 2. sorban álló cognomen előtt még egy nomen gentile, illetve egy teljes tria nomina is állhatott. Ez esetben pedig az 1. sor - ritkított elosztásban is - tartalmazhatott hárombetűs rövidítést. Az így szóba jöhető kiegészítési variációk: [I(ovi) o(ptimo)] m(aximo), [D(eo) i(nvicto)] M(ithrae), [M(atri) d(eum)] M(agnae), etc. 4. kép. Töredék Emonából (7. szám) Abb. 4. Bruchstück aus Emona (Kat.-Nr. 7.) 8. Mészkő oltár töredéke. M. 68, Sz. 46,5, V. 33, Вт. 4,5 cm. - Lh.: Ljubljana, „na Mirju", W. Schmid ásatása (1911). - Národni Muzej, Ljubljana. írod.: O. Cuntz, Jb. f. Altertumskunde 7(1913) 202 f. Nr. 8. - AIJ 165. cf. Sasel, IL Jug. 1, 316. - /. Klemenc, Zgodvine Ljubljana 1(1955) Nr. 68. Vi[ribus] I L(ucius) Barbius / v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito). 1. sor: Vi[ris] Cuntz, Vi( ; AIJ - A közölt fotó (AIJ, Klemenc) azonban meggyőz arról, hogy a felirat betűinek elosztása nem volt sem szimmetrikus, sem kiegyensúlyozott. A kérdéses sor végén (a Barbius szó S betűje fölött) világosan látszik egy ívelt betűszár, legvalószínűbben egy S nyoma. A törött felületen a javasolt kiegészítés minden nehézség nélkül elhelyezhető. - Viribus dedikációra cf. M. J. Vermaseren, CCCA III 313, IV 271, 272. A fogalom vallástörténeti hátterére 1. R. Duthoy, The Taurobolium. Its Evolution and Terminology (EPRO 10.) Leiden 1969. 72 ff. uo. további feliratos példák és irod. A Barbius család aquileiai eredetű volt, vö.: H. С Pflaum, Rev. Arch. 1953. 72 ff.: /. Sasel, Eirene 5(1966) 117 ff. - Pannóniai szerepükről: Mócsy, Die Bevölkerung . .. 152.