Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Természettudományok - Kádár Géza–Uherkovich Gábor: A pécsi Tettye-forrás limnológiai-vízminőségi jellemzői

12 KADÂR GÉZA - UHERKOVICH GÄBOR Mint várható volt, az alakos elemek zömét ásványszemcsék, összetett talajrögöcskék, talajlakó algák, gombahifák, talajlakó élesztőgombák tették ki, de várható volt az is, hogy lelünk mintáinkban a növénytakaróból származó alakos elemeket (gomba- és mohaspórák, pollenek, parányi növényi maradékok), sőt rovarokból származó kitinrészecskéket (kitinváz részek, lepkepikkely) is. Ilyen természetes eredetű alakos elemek jelenléte mindaddig, amíg minimális mennyiségben fordulnak elő (tehát amikor nem a felhőszakadások utáni zavaros karsztvízről van szó, amely ivóvízként amúgy sem kerül felhasználásra), nem érintik a karsztvíz ivóvízi minőségét. De előkerültek mintáinkból olyan mikroszkopikus alakos elemek is, amelyek a terület antropogén eredetű szennyezettségére utalnak, mint olaj cseppek, szénszemcsék, rozsdaszemcsék, textilrostok, bituminszemcsék. Ezek - bizonyos kémiai és bakteriológiai adatókkal együtt — egyértelműen jelzik a Tettye-forrás vízgyűjtője védelmének nem kielégítő voltát a jelenben. A következőkben részleteiben is bemutatjuk a Tettye-vízben észlelt mikroszkopikus alakos elemeket (1. a 6. ábrát is). A nagyobb méretű talajlakó baktériumok közül megfigyelhettük a Chromatium weissei PERTY jelenlétét (egy ízben feltűnően nagy mennyiségben), továbbá a fonalas Cladothrix-típusú baktériumokét. A talajlakó élesztőgombák közül egy Hansenula sp.-t (H. saturnus KLÖCKER H. et P. SYDOW?) tudtunk meghatározni. A gombaspórák közül Fusarium-spórák és különböző teleuto-spórák jelenlétét állapíthattuk meg. Jelentős számú algaszervezetet észleltünk mintáinkban. Ezek közül egyeseket egészen a fajig, míg másokat csak a nemzetségig sikerült meghatározni. Kékmoszatok = Beggiatoa alba (VAUCH.) TREVIS., Calothrix sp (C. marchica LEMM. forma ?), Oscillatoria sp. (O. tenuis AGH. ?), Spirulina maior KÜTZ. - Páncélos ostoros = Peridinium sp. (páncél részlete). - Kovamoszatok — Achnanthes sp. (A. lapidosa KRASSKE ?), Anomoeoneis sphaerophora (KÜTZ.) PFITZ., Cyclotella comta (EHRBG) KÜTZ., С ocellata PANT., Cyclotella sp., Cymatopleura solea (BRÉB.) W. SMITH, Epithemia sorex KÜTZ., Gomphonema anqustatum (KÜTZ.) RABENH., G. parvulum (KÜTZ.) GRUN., Melosira granulata (EHRBG) RALFS, Navicula cryptocephala KÜTZ. var. veneta (KÜTZ.), Navicula sp. (váztöredék), Nitzschia sp. Pinnularia sp., Stephanodiscus sp. (S. dubius FRICKE HÚST. ?), Stephanodiscus sp. (S. hantzschii GRUN. ?), Synedra acus KÜTZ. (élő sejtek, üres vázak és váztöredékek egyaránt előkerültek e fajból, a kovamoszatok közül talán a leggyakoribb volt). A 17 féle kovamoszat egy része nyilván a talajból, néhányuk pl. nedves mohapárnából került a karsztvízbe, de annak a lehetősége sem zárható ki, hogy néhányuk - az algák némelyikének mixotróf táplálkozására és analóg barlangi esetekre gondolva — hosszabb-rövidebb ideig a kőzetüregekben is élhetett. A zöldmoszatok közül a Scenedesmus acuminatus (LAGERH.) CHOD. és egy további Scenedesmus sp. (S. naegeli BRÉB. ?) került elő mintáinkból. A vízgyűjtőn élő mohák spóráiból is sikerült többet kisebb-nagyobb biztonsággal azonosítani. Mészkedvelő, ill. napos, száraz helyeken élő és karsztbokorerdőkben előforduló fajok spóráiból kerültek elő = Funaria spp., Leucodon sciuroides (L.) SCHWAEGR., Pterigoneurum pusillum (HEDW.) BROTH., Rynchostegiella algiriaana (BRID.) BROTH., Syntrichia ruralis (L.) BRID., Weisia viridula (L.) HEDW. A vízgyűjtő virágos növényeinek pollenjei közül is több előkerült mintáinkból, ezek közül kettőnél csak a családig, háromnál a nemzetiségig, kettőnél pedig a fajig lehetett a meghatározás során eljutni = Gramineae-csalàdbeli, Papilionaceae-csáládheli, tölgy faj (Quercus sp.), hárs faj (Tilia sp.), mogyoró (Corylus avellana L.), fekete fenyő (Pinus nigra ARN.). A szöveti szerkezettel rendelkező növényi maradványok között láttunk pl. moha-levél darabot, fenyőfa szövetet, kétszikűek trichómáit. A humiíikálódott növényi maradványok színükkel és a szétesés mértékével jelezték, hogy milyen mértékű a humifikálódásuk. Az észlelt ásvány szemcsék között sokon fel lehetett ismerni a kristályos szerkezet maradványait. Az összetett talajrögöcskék nagyobb és kisebb ásványszemcsékből, agyagkolloidokból és kisebb humiíikálódott szerves törmelékekből álltak össze. 6. ábra. Néhány alakos elem a Tettye-forrás vizéből. 1. Chromatium weissei PERTY — 2. Zöldmoszat (Scenedesmus sp., S. naegelü BRÉB. ?) — 3. Zöldmoszat (Scenedesmus acuminatus [LAGERH.] CHOD., egyes sejt és cönobium) — 4. Ásványszemcse, a kristályos szerkezet felismerhető maradványaival — 5. Fiatal gombahifa — 6. Kovamoszat (Gomphonema parvulum [KÜTZ.] GRUN.) — 7. Lepkepikkely — 8. Mohaspóra (Pterigoneurum pusillum [HEDW.] BROTH. ?) — 9. Pollen (Quercus sp.) — 10. Mohaspóra (Funaria sp.) — 11. Pollen (Quercus sp.) — 12. Fenyőpollen (Pinus nigra) — 13. Kovamoszat (Synedra acus KÜTZ.) — 14. Gomba teleutospórája (Puccinia graminis ?) — 15. Gombaspóra — 16. Ásványszemcse, a kristályszerkezet telismerhető maradványaival — 17. Kovamoszat (Stephanodiscus sp.) — 28. Kisebb és nagyobb ásványszemcsékből, valamint szerves detrituszból álló, 125 \im átmérőjű, talajcsomócska — 19. Mohaspóra (Rynchostegiella algiriana [BRID.] BROTH.) — 20. Pollen (Tilia sp.) — 21. Mohaspóra (Funaria sp.) — 22. Talajlakó élesztőgomba (Hansenula sp. ?).