Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)

Régészet - Ecsedy István: Őskori leletek Dunaszekcső-Várhegyről

ŐSKORI LELETEK DUNASZEKCSÖ-VÁRHEGYRŐL 99 badeni ill. kosztoláci telepek voltak.

21 A DélkeletDunántúl területén is helyi előzmény nélkül, már kialakult fázisában jelenik meg. Terjeszkedése kelet és észak felé tehát lényegében párhuzamos a kosztoláci típusú telepek Duna-menti megjelenésével, és valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha okozati összefüggést feltételezünk a Vucedol kultúra megerősödése és a kosztoláci népesség északi irányú mozgása között. A hódítást megelőző szomszédság magyarázza a tipológiai hasonlóságokat (egyes tálformák, kultusztárgyak), amelyek semmiképpen sem elegendőek ahhoz, hogy a Vucedol kultúra genetikus előzményét lássuk a Duna-vidék kosztoláci típusú leleteiben.— Ezen az alapon úgy tűnik, hogy a dunaszekcsői Várhegyen megtelepülő kosztoláci csoport csak rövid ideig birtokolhatta a jól védhető telephelyet, ami a Vucedol-Zók kultúra - minden jel erre mutat - egyik északi bástyája, jelentős erődített telepe lett. Ezzel a helyzet rövid időre stabilizálódott: a Mecsek-Dunaszekcső vonaltól délkeletre a DK-i Alpoktól a Dráva és a Duna mentén a Vaskapuig terjedő zónában a Vucedol-Zók kultúra, ettől északra és keletre pedig a késői badeni korszak kultúráinak és csoportjainak népessége vesz részt a bronzkori fejlődést előkészítő eseményekben ill. változásokban. Ezek között az új típusú fémművesség megjelenése és elterjedése, valamint az égéi területek további - bár távoli és közvetett - hatásainak érvényesülése a további etnikus infiltrációk révén eltünteti majd a badeni és kosztoláci népesség anyagi kultúrájának maradványaival együtt a jól épült, virágzó Vucedol-Zók típusú telepeket is.

23 21 Ez a kor a változatlan szomszédság változó helyzetének korszaka a késői Baden, Cotofeni, Kosztolác, gödörsíros, Vucedol és korai Glina III kultúrákat illetően. Föltétlenül érdemes P. Roman fentebb már idézett, kitűnő cikkének (1980, 227. o.) figyelmeztető megjegyzését megszívlelni: „Die Abgrenzung eines bestimmten kurzzeitigen Horizontes aus der Entwicklung der Kostolac - Kultur in einem beschränkten Verbreitungsgebiet unterstützt jedoch nicht die Behauptung, dass die gesamte kultur überall in ihrem Verbreitungsgebiet nur eine kurze Entwicklung besessen hat, sondern jene Zeitbegrenzung bleibt nur für die geographischen Raum gültig, für welchen sie festgestellt worden ist." (Az én kiemelésem: E. I.) 22 Ld. fentebb a 20. jegyzetet. 2:] Ecsedy (1979) 108-111. 24 Dimitrijevic (1977-78) 2-27. 25 Ecsedy (1979) loc. cit.; U.ő. (1980) 96-97. 26 Ecsedy (1979) 106, 16. jegyzet. 27 A „nyereg alakú oltárok" nyilvánvalóan bucranium-jellegű votív tárgyaknak, a szentélyekben, áldozóhelyeken álló nagyobb méretű oltárok kis modelljeinek, tehát a kisméretű szentélymodellekkel, oltárkákkal, kocsimodellekkel végső soron rokon jellegű tárgyaknak tekinthetők. Ezek a tárgyak a korai neolitikumtól kezdve főként a balkáni-égéi kultúrák holdudvarának övezetében jelennek meg. így a KörösStarcevo, Vinca, tiszai kultúrák anyagában találjuk meg a lényegében folyamatos hagyománynak ezeket az elemeit. A tiszai kultúra végén bekövetkező etnikusLelőhelyünk Vucedol-Zók anyagára visszatérve, meg kell mondanunk, hogy ez idő szerint nem tartjuk lehetségesnek a kultúra belső tagolását. Dimitrijevic periodizációja a Kosztolác - Vucedol sorrend és genetikai kapcsolat feltevéséből indul ki,

24 ami eleve kétségesnek látszik. A feltárt telepanyagok átfogó elemzése nélkül minden más periodizálás hasonlóan önkényes lenne, ezért nem vállalkozhatunk a dunaszekcsői leletek „besorolására" sem. A Lánycsókon feltárt és a Zók-Várhegyről ismert leletek alapján az a véleményünk, hogy a belsődíszes tálak a kultúra fiatalabb szakaszának jellegzetes típusai,

5 késői derivátumaik jellemzik a Somogyvár-Vinkovci, Makó, Kosihy-Caka, Nyírség együtteseket is.

26 Korábbi eredetűek, és a VucedolZók kultúrával eltűnnek a hasvonalukon koncentrikus körökkel díszített, remekül kidolgozott edények, melyek Dunaszekcsőn nagy számban kerültek elő. Fontos megjegyezni, hogy Zók-Várhegy hatalmas leletanyagában nem ismerünk nyereg alakú oltárokból származó töredékeket, amelyek a dunaszekcsői anyag jellegzetes, a lelőhely pusztulásának különböző szakaszaiban gyűjtött, tehát nem csupán egy-két kultikusnak tekinthető objektumból származó leletei.

27 Mindezek alapján úgy véljük, hogy Dunaszekcső-Várhegy és Zók-Várhegy nem teljesen azonos korúak a Vucedol-Zók korszakon belül. A zóki leletek részletes vizsgálata híján csak sejtéseink lehetnek, de éppenséggel nem, kizárt, hogy Dunaszekcső leletei ezidőszerint á VucedolZók kultúra legkorábbi települését képviselik hazánk területén - aminek bizonyítása a kultúra északulturális átrendeződés véget vet ennek a korai kontinuumnak, a késői rézkortól kezdve a kultikus tárgyak „készlete" újra megjelenik, .és kimutatható a késői bronzkorig. A Kárpát-medencében tehát az égeibalkáni eredetű hagyomány megszakadása és megújulása egyaránt a zóna történeti változásaihoz, az ezekhez kapcsolódó kulturális átrendeződéshez- köthető. A formailag hasonló, vagy azonos jellegű, viszont különböző korú tárgyak előkerülését tehát nem valamiféle sajátos genetikus kapcsolat, „átütés", hanem a balkáni-égei zónával korábban meggyengült kapcsolatok újbóli, kialakulása, erősödése magyarázza. Ennek a kérdésnek a részletes taglalása a jelen anyagközlés kereteit messze túlhaladja. A tárgyakkal kapcsolatos kultikus gyakorlat mibenlétét, vallási-mitológiai hátterét nem ismerjük. Annyi.bizonyosnak látszik, hogy a kosztoláci kultúra ugyanúgy készített bucranium-szerű holdidolokat mint a Vucedol-Zók kultúra. így nem kizárt, hogy a Dunaszekcsőről ismert példányok közül néhány - például a pontsoros díszítésűek - a kosztoláci népességhez kapcsolhatók. Ha ez így is lenne, nem a két kultúra keveredése, hanem a kulturális kapcsolat révén kialakult azonos jellegű tárgyak ismétlődő megjelenése a lehetséges magyarázat. Ld.: Kalicz-Raczky (1981) 5ff. (további irodalommal); Dimitrijevic (1977-78) 18-19 (a Vucedol és a kosztoláci kultúra példányainak felsorolásával). Megjegyezzük, hogy ugyanilyen jellegű és funkcióm tárgynak tartható a Ceric-Plandiste lelőhelyről közölt, tömör, hengeres talpon álló töredék is (Ll. : Uo. 19., Taf. I/1L). • '