Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Természettudományok - Uherkovich, Ákos: Lepidoptera on birch and alder in South and West Transdanubia, Hungary

LEPIDOPTERA ON BIRCH AND ALDER 49 A Dél- és Nyugat-Dunántúl égeren és nyíren élő nagylepkéi (Lepidoptera) UHERKOVICH ÁKOS Magyarországon 2 nyírfa-faj (Betula pendula és B. pubescens) és 3 égerfa-faj (Alnus glutionsa, A. incana és A. viridis) fordul elő. Közülük a közönséges nyír az erdőterület 0,3%-át, a mézgás éger az erdőterület 1,2%-át borítja, a többi 3 faj mennyisége jelentéktelen. 27 olyan nagylepkefaj fordul elő a Dél- és Nyugat-Dunántúlon, amelyek a fenti tápnövényeken élnek. A tápnövényeket a legfontosabb szakirodalmak alapján állapítottuk meg (Forster-Wohlíahrt I960, 1970, 1973-1980, Herczig et al. 1980, Hruby 1960, Mészáros 1981). Szerző a következőképpen csoportosította a nyíren és égeren élő fajokat: 1. Monofág nyírevők; 2. Amfifág fajok, amelyek a nyírt előnyben részesítik; 3. Amfifág fajok; 4. Monofág égerevő fajok; 5. Polifág, nyíren és égeren is élő fajok. A fajok fele egynemzedékes, a többinek két nemzedéke van évente. Mennyiségük általában nem jelentős, egyedül a monofág égerevő Hydriomena caerulata F. lehet domináns vagy szubdomináns a Dráva-síki vagy belső-somogyi égeresekben; egészen kivételesen más faj is domináns lehet (területünkön egy ízben a Tethea duplaris L. volt domináns még). Fénycsapdák ezeket a fajokat (és még néhány araszolólepkét) nem valódi mennyiségüknek megfelelően fogják, mivel sajátos viselkedésük miatt nem hullanak bele a csapdába. A nyírevők elterjedése és a csapadékviszonyok között szoros összefüggés figyelhető meg a Dél- és Nyugat-Dunántúlon: faj számuk legnagyobb a délnyugati határ mentén (az Őrségtől a Baranyai Dráva-síkig), a 800 mm-es izohiétán belül. Ezeken a helyeken mindenütt él a nyír, helyenként nagyobb mennyiségben is (Őrség, Belső-Somogy egyes részei) . Az égerevők nem mutatnak ilyen szoros összefüggést a csapadékmennyiséggel, gyakorlatilag mindenütt él 1-2 fajuk, ahol akár csak egy kisebb éger-csoport is tenyészik. A Dél- és Nyugat-Dunántúlon számos faj az elmúlt 20-25 évben kisebb-nagyobb mértékben kiterjesztette areáját. Ezek között több, nyíren illetve égeren élő faj is van (Uherkovich 1981c, 1984). A terjedéshez a kiterjedt erdővidék különösen kedvező körülményeket biztosít.