Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Művészettörténet - Mendöl Zsuzsa: A Zsolnay-gyárban készült kerámia közkutak, szökőkutak

A ZSOLNAY-GYÄRBAN KÉSZÜLT KERÁMIA KÖZKUTAK 331 worth; С. Philips in Weston super Mare John Mat­thews vezetése alatt 1870 után ugyancsak gyártott kerámia díszkutakat is. Láng Adolf, a Sugárút Építési Vállalat vezetője a Zsolnay-gyártól rendelte számos épületének - töb­bek közt a régi Műcsarnoknak (Budapest, Népköz­társaság út 71.; 1874) terrakotta díszítő elemeit, ta­gozatait, s egy delfines falikutat (2. terrakotta fazon­könyv, 634-638). Vázákkal tűzdelt, tört vonalú tim­panonnal zárt keretelésű mező középtengelyében fejjel lefelé elhelyezett delfin vízköpőből áll, alatta akantuszlevélből kiemelkedő kagyló fogja fel a vi­zet. A delfin vízköpőként és ornamentumként az ókortól napjainkig a kutak kedvelt motívuma. E falikút mázas, csillogó felületével feladatának ele­gánsan, reprezentatívan felelt meg (télen a szabad­ban szétfagyott). Pilaszterekkel tagolt kerámia hátfallal kerámia kézmosók magánházakba is készültek, még az első világháború után is: Neuschloss Kornél megrende­lésére szállították a 16. terrakotta fazonkönyv 4355. számú, 1914-ben bejegyzett tervét. A reneszánsz idején kialakult forma: kerek vagy sokszögű medence közepére állított pilléren vizet köpő szoborral, vagy a központi tengelyre fűzött ki­sebbedő tálakkal - szinte napjainkig a szökőkutak alaptípusa maradt. Tulajdonképpen ehhez a fel­építéshez kapcsolódik Alpár Ignác Herkulesfürdőre a fürdőház halijába tervezett majolika szökőkút ja (1882) 6 (2. terrakotta fazonkönyv, 672). Jelenleg Pécsett már pirogránitból két példányban látható: a Zsolnay-gyár udvarán és a Vasváry-villa (MTA­székház) előtt. A Zsolnay-gyár későbbi szökőkút­terveinél is alkalmazta e kút vájatolt oldalú, golyó­sor szegélyes medencéjét. A 3,2 m átmérőjű meden­cében 4 m magas a több szintre tagolt, gazdag or­namentikájú építmény. A vízi élővilágot reliefben ábrázoló hasas törzs körül három díszes balluszter e gy-egy vízfogó kagylót emel. A középtengely posz­tamenséhez három oldalról volutás gyámkő kapcso­lódik. E posztamens egyetlen díszes testű ballusz­tert emel, amelynek lábazati gyűrűit delfinek kap­csolják a posztamenshez. A balluszter tetején lévő golyón derékig ruhátlan - eredetileg kezében nyilat és vesszőt tartó -, eléggé vértelen mintázású Ámor­gyermek áll. A főalak az ornamentikával egyenlő hangsúlyt kapott, elaprózottan díszes, vibráló felü­letű a natúr színű részletek a zománcosokkal együtt kellemesen hatnak. Az oroszlánlábakon álló, neoreneszánsz, maszkos posztamensre állított gyümölcsfüzéres, puttófejes kehely kerti vázát - amelyet a terrakotta fomra­könyvben talált bejegyzés szerint Klein Ármin ter­vezett 1886 körül - gyöngyös szélű medencébe állítva szökőkútként is alkalmazták. Áz 1920-as evekben! majolikamázas pirogránitból készítették 6 Alpár Ignác: Szökőkút ma jolikából Herculesfürdő­re, in: Művészeti Ipar, II. évf. 1887. 1720. old. többek között a pécsi klinikák megrendelésére, kö­zülük egy a Rét utcai Ideg- és Elmeosztály kertjé­ben ma is működik. (3. terrakotta fazonkönyv, 769). Olyan alapformává vált, amelyet csúcsdísszel ­többnyire figurális plasztikával ellátva századunk­ban újjáéledő eklektika tett szökőkúttá. A kehely­formájú tartó peremén lévő gyermekfejek méltó hangulati előkészítésül szolgáltak a kút vízköpőként funkcionáló csúcs-szoboralakjához. A gyár tulajdo­nosai előtt ismert volt az a kereskedelmi alapsza­bály, miszerint „a vásárlónak személyiségét érvé­nyesítő alternatívát kell nyújtani". Nos, e kutacska megrendelhető volt delfint szorongató szárnyas gyermekalakkal (2. terrakotta fazonkönyv 862/a), amely pontos mása volt Verrocchio ismert, a firen­zei Palazzo Vecchio udvarán álló kútja főalakjának. 7 Ma egy példánya Pécsett a 3. sz. Bölcsőde halljá­ban látható (Kilián u. 2.). Kezében halat fogó, vagy hattyú nyakát szorongató gyermekalakkal is meg­rendelhető volt. (8. terrakotta fazonkönyv 3131. és 2548. számok). Éppen a Verrocchio figurával való összehasonlítás leplezi le plasztikai erőtlenségüket, keresettségüket. Tervezőjük nevét nem ismerjük, feltehetően mintaátvételek voltak s az eklektikus módszerrel összeálló kútelemként a két világháború közötti időszakban Nikelszky Géza által rajzolt Zsolnay-gyári kúttervajánlatok között is szerepel­tek. Felépítésében az előbbiekkel azonos a pécsi Sze­recsen (egykor Sipőcz) gyógyszertár neorokokó be­rendezéséhez illő rocaille-os díszű ivókút, amelyet Zsolnay Gyula tervezte indián öltözékű szerecsen­figura díszít (1883 körül, 6. terrakotta fazonkönyv, 1958. sz.). A Zsolnay-gyár kútterv-ajánlatai között szerepel egy kígyókkal körülfogott virágdíszes váza, amely alatt gyerekek játszanak, levágott sarkú hasáb tal­pazatra állítva kétféle típusú medencével. (Terra­kotta fazonkönyv, 2441.). Az eklektikus, neoroko­kós-naturális elemeket kissé szecessziós ízzel ötvö­ző csoportozatot Korb Flóris és Giergl Kálmán épí­tészek rendelték meg 1901-ben. Feltehetően épület­plasztika volt, s Nikelszky tervén lett kútdíszítő szoborrá. Igényesebb, önálló megoldások e témában a Zsol­nay-gyárban a századforduló után születtek, mikor a Zsolnay családtagokról mintázott portrék révén a kor vezető szobrászával: Stróbl Alajossal kerültek kapcsolatba, s a gyárnak sikerült a tervező munká­ra megnyernie a mesternek két, hasonló szemléletű 7 Fotóját lásd: Enciklopédia Italiana, Treves, Trec­coni Tumminelli Milano, 1932. XV. köt. CXXVII. kép­tábla. Ugyancsak e kútfigura másolata kerámia kúton: Fontana in maiolica delle Premiate Fabbriche Riunite di Ceramiche Faenza. Lavoro delle Fabriche Cavina. in: Giacomo Mazzotti: Le Maioliche d'arte all'esposi­zione di Faenza. Agosto-ottobre 1908. Firenze Ufficio della „Rassegne Nazionale", 1909.

Next

/
Thumbnails
Contents