Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Művészettörténet - Láncz Sándor: Az Európai Iskola művészeiről

AZ EURÓPAI ISKOLA 317 Rozsda Endre: Kompozíció, 1946., p. cer. kréta, 21X28 cm (JPM 57.236) épülnek: jellemző formái a szabálytalan alakú négyszög, a cikcakkvonal és a hullámszerűen terjedő görbevonal (Kompozíció I., IL, 1947). A legalsó réteg a leghalványabb színű és a legkevésbé intenzív: erre terül rá egy erősebb, sötétebb és nagy tömegű réteg, ezt a másodikat pedig hullámzó vonalháló borítja. Kompozíciói a tértől elvonatkoztatottak, a végtelent kívánják felidézni, éppen evvel fejezi ki a legmélyebb tudatalatti rétegekből feltörő vágyait és érzéseit (erotika, félelem) : a maszkformákra való utalás pedig a neoprimitiv miszticizmust idézi. Képeinek formavilága a szürrealizmusnak azt a tételét látszik igazolni, mely szerint a kép értelme nem más és nem több, mint „a szem emlékezete és öröme". Találóan jellemezte képeit az Arts kritikusa 1957-ben Párizsban rendezett kiállítása alkalmából: „művei az őrjöngő részletektől hemzsegő automatizmus alkotásai, melyek a tudatalatti állapotban dolgozó művész minuciózus szenvedélyét mutatják meg". Schubert Ernő 1903-ban született Bácsfán. Fényes Adolf magániskolájának látogatása után 1924-ben került a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Réti István és Csók István növendéke volt. 1930-ban ő is részt vett a KUT-fiatalok nagy botrányt okozó kiállításán. 1932-ben a Tamás-galériában rendezett kiállítást. 1933-ban csatlakozott a Szocialista Képzőművészek szerveződő Csoportjához és 1936-ban részt vett a Tamás-galériában rendezett „Űj realisták" kiállításán. Ez időben már intenzíven foglalkozott bútorok és bútorszövetek tervezésével, ezekkel idehaza és külföldön több díjat nyert. 1945-ben a Képzőművészek Szabad Szervezete egyik alapító tagja, az Iparművészeti Akadémia újjászervezője és egyik vezetője, majd az 1948-ban létesített Iparművészeti Főiskolának négy éven át főigazgatója. Ez időben keveset alkotott. 1956 után intsnzívebben foglalkozott ismét textiltervezéssel. 1960ban hunyt el. Irodalom Kassák Lajos: A KUT fiataljai, in: Perneczky Géza: Kortársak szemével. Corvina, 1967. Korner Éva : Magyar művészet a két világháború között. Gondolat és K. A. K. Bp. 1963. 29. 1. Művészeti Lexikon IV. kötet. Akadémiai Kiadó, Bp. 1968. Művészete a kassáki képarchitektúra elveiből nőtt ki. Korai csendéletein a motívumokat elvonatkoztatott, majdnem teljesen elvont geometrikus formává alakította át: ennek az elvontságnak azonban ellentmond a dolgok textúráját hangsúlyozó felfogása. A mértanias leegyszerűsítést a színek dekoratív harmóniája ellenpontozza: ez képeit ízessé, elevenné avatja. A harmincas évek közepétől előbb bútortervezéssel foglalkozott, majd a szövetre tért át: modern változatok mellett stílszöveteket is készített. Eközben időnként kijárt Szentendrére festeni. Ez a szokása a felszabadulás után is megmaradt, kevés szabad idejében - elsősorban nyaranta - ott dolgozott. 1945 után tevékenysége elsősorban művészetpolitikai, szervező és pedagógiai jellegű: tagja volt a Művészeti Tanács keretében alakult Iparművészeti Szaktanácsnak, részt vett az Iparművészeti Iskola főiskolává szervezésének munkálataiban, s itt megalapozta a lakástextil-tervezés metodikáját. A kiállításokon főként csendéleteivel vett részt: ezek tárgyát a mindennapi környezetből merítette. Képein az előtér és a háttér síkszerűen fogalma-