Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Művészettörténet - Láncz Sándor: Az Európai Iskola művészeiről

304 LÄNCZ Anna Margit: Nő virággal, vászon, olaj, 27X22 cm (JPM 78.17) git művészetének is alapvető eleme a szín a maga szimbolikus értékével. Alkotásait nehéz valamiféle kategóriába sorolni; kifejezésmódja többrétegű, átvitt tartalmakat hordoz. Ezt sem könnyű meghatározni, hiszen a képzőművészeti szimbólum mindig is hajlamos arra, hogy kicsússzon a nyelvi meghatározás egyértelműsége alól. Művei amellett, hogy önarcképek, egyben maszkjellegűek is: miközben megnyilatkozik, megnyílik bennük, ugyanakkor el is rejtőzik. Jól jellemzi művészetét Mezei Árpád: „Anna Margit... tulajdonképpen mondanivalója víziós jellegű, de nála valóban a végső egyszerűség volt a cél és ezért a bonyolult Chagall-féle primitivizmustól következetesen továbbhaladt az ősember és a gyermek primitivizmusa felé ... Szintézisében ... a willensdorfi Vénusztól a modern költészetig terjedő korszakot foglalja egybe."

6 Az 1945-1948-ig terjedő időszak igen termékeny volt Anna Margit oeuvre-jében. A háború nagy megrázkódtatásai már csupán néhány alkotásban re ve válódnak, így az Özvegy (1945), a Fej (1946) tésztás színei idézik a tragikus időket.. Hamarosan egy harmonikusabb, tiszta színekből konstruált képi világra váltott át, amelyeken jól felismerhető Vajda Lajos hatása. Képeiből, mint egyszótagos főnevekből, melyek személytelenségükkel egyszerre .• 6 Mezei Árpád: Az Európai Iskola előzményei. MDKC-II-666. SÁNDOR deklarálnak és prezentálnak (ez mind a primitív művészetnek, mind a népművészetnek a lényegéhez tartozik), mint színes építőkockákból áll össze a világ (pl.: Katona, Múzsa, Fiú, valamennyi 1946). Bábui a keletkezéstől a szerelmen át az elmúlásig minden emberiről szólnak, mágikus létükkel egyszerre idézik a csodát s maguk is valami csoda szülöttei. A képeken ormótlan körök, bennük néhány egyenes meg/vagy görbe vonal: mindössze ennyiből kerekedik ki egy ember dinnyefeje, szeme, háromszögforma nyaka, egy nő almakeble. Ezek az alkotásai két geometrikus formára, a körre, és a háromszögre épülnek. Mindkettő összetett jelentésű: a fej körformája a világ alapvető szimbólumai közül való, s mint ilyen, az oszthatatlan teljességet is képviseli, a lét tökéletességére is utal: a háromszög pedig a fény, a világosság jelképe. A megszakítatlan, lendületesen ívelő kontúrvonal a maga szüntelen mozgásával, tökéletességével, megváltoztathatatlan voltával, melyben sem kezdet, sem vég nem lelhető fel, az időt jelképezi, annak szüntelen és megállíthatatlan folyamatát. Ezekhez a gondolatokhoz illeszkednek színeffektusai is. Anna Margit színszimbolikájában a magyar népművészet színvilágát alkalmazza, így például a Savonarolán (1947) a bíborvörös háttérrel párosuló fekete kereszt a tragikus drámaiságot, a Játékon (1948) a fehér-rózsaszín-világoskék együttese a tisztaságot, a jóságot, az Anna Margit: Fej, 1946, papír, olaj, 275X287 mm (JPM 78.18)