Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Művészettörténet - Hárs Éva: A Modern Magyar Képtár új szerzeményei

258 HÁRS JPM-ben lévő, a gyűjtési korszakot megelőző időből származó képek az iparművészeti és helytörténeti tárgyú interieur-kiállításokon, ahol a korabeli életmód és környezetkultúra megismerését segítik. így, bár a képzőművészeti gyűjtés meghatározott irányától ez a műtárgycsoport idegen, a komplex megyei múzeum más területén hasznos. Akik nem értenek egyet a képzőművészeti gyűjtés különböző irányú megosztásának szükségességével, megkérdezhetik, hogy nem vagyunk-e túlságosan is szigorúak e tekintetben? Hiszen a többi muzeológiai szak sem osztja meg egymás között a gyűjtés feladatkörét. A régész itt is, ott is kiássa a földből az ott rejlő őskori, népvándorláskori, vagy római leletet, s nem cseréli el más múzeummal azért, hogy egyik, vagy másik korszakra specializálódjon, aszerint, hogy gyűjtési területére melyik a jellemzőbb. Nem törődik a néprajzos sem azzal, hogy bizonyos használati eszközöket éppúgy begyűjtenek az ország többi részén is, mint az ő körzetében. Igaz, nem is különböznek sokban az ország régészeti és néprajzi kiállításai egymástól. Csakhogy ezek leletanyaga mégis az adott földrajzi terület gazdasági és társadalmi viszonyait tükrözi, az adott hely történeti múltját eleveníti meg. Ismeretterjesztő feladatának tehát a feltárás helyén felel meg a legjobban. A tudományos kutatás azután úgyis figyelembe veszi a mennyiségi szempontokat is. A képzőművészeti gyűjtés azonban csak igen ritkán korlátozódhat a helyi területre. Feladatköre többnyire országos hatáskörű, hiszen a művészeti élet decentralizációja hazánkban még nincs azon a szinten, hogy a gyűjtést földrajzi területek szerint lehetne megosztani. A kortárs képzőművészet termése nagyszámú, de a múzeumi gyűjtés szempontjait figyelembe véve mégsem mérhető a régészeti, vagy néprajzi leletek számával. Ezzel a viszonylag kisszámú, muzeális értéket jelentő, az utókornak feltétlenül megőrzendő műtárgy-anyaggal érdemes célszerűen sáfárkodni. 2. Szerzeményezés 1979-1983 között Az 1979-es esztendő szám szerint és tartalmában is jelentős gyűjteménygyarapodást eredményezett. A Művészeti Alap több fontos művet adott át képtárunknak, illetve vásárolt meg kérésünk szerint. Hasonlóképpen segítette szándékainkat a Kulturális Minisztérium Képzőművészeti Osztálya. így jutottunk hozzá Barcsay Jenő öt festményéhez, közöttük nagyméretű, kiemelkedő értékű Triptichonjához. A mai szentendrei művészet vezető mestereinek sorából megvásároltuk Bálint Endre Triptichon ikonosztáz című alkotását, amelyet szerzéseink főművei között tartunk számon. Vásárlás és csere útján került a gyűjteménybe Gyarmathy Tihamér két korai, 1945-1949-ben készült műve, s ÉVA hasonlóan ebből az időből Lossonczy Tamás hat festménye, valamint Marosán Gyula két képe. E művekkel a magyar absztrakt művészet kezdeti periódusának megismertetéséhez jutottunk közelebb. í Martyn Ferenctől megvásároltuk „A fasizmus szörnyetegei" című, 10 lapból álló rajzsorozatát, melyet 1944-ben, a fasiszta terror idején rajzolt Budapesten. Ez a sorozat érzékeny rajzi megoldásaival, szimbolikus tartalmával és expresszív erejével a maga korában és hazánkban egyedülálló, így a megszerzése is kiemelkedő jelentőségű. Martyn Ferenc az életművéből létrehozott múzeumi gyűjteménynek adományozta ugyanekkor ötven rajzát. Ezekből még ebben az évben állandó jellegű kamarakiállítást rendeztünk. Odaajándékozta továbbá, korábbi adománya kiegészítésére 23 festményét, közöttük több, 1940-45 között készült fontos, nagyméretű művét, mint pl. a Hárman a tengerparton (1943, 13. tábla). Vitorlás fekete lobogókkal (1940). Menhir (1943). Mindezek a művek a pécsi „múzeum utca" Martyn-házában, mint zártkörű életmű bemutató szerepelnek, a nagyközönség számára pedig időről-időre változó anyag mutatja be a művész munkásságát. Hagyatékból jutott a gyűjteménybe Schönberger Armand harminc műve, főként szén- és tusrajzok. Viktor Vasarely újabb szerigráfiáit küldte el, szám szerint 73, nagyméretű, színes lapot. Munkásságát bemutató kiállítását e müvekből kiegészítettük. Ez évi gyűjtésünk eredményes volt olyan szempontból is, hogy a minisztérium felkérésére szervezett Nyolcak és Aktivisták, valamint az ezt kiegészítő, modern magyar művészeti tendenciákat bemutató kiállítás anyagát gazdagíthattuk. Kiegészítettük másik, ugyancsak Európa több városában bemutatott „Konstruktivista magyar művészet" című kiállításunkat is. Az elsőhöz Bohacsek Ede Tájkép-ét, Bortnyik Sándor Kompozíció három figurával és a Ma-album műveit vásároltuk meg. A Tendenciákat Barcsay Jenő és Bálint Endre Triptichonjaival gazdagítottuk, a Konstuktivisták-at Fájó János, Bak Imre, Martyn Ferenc, Ország Lili, Vilt Tibor műveivel. Hagyatékból megvásároltuk Csontváry Kosztka Tivadar: Tavasznyílás Mosztárban című festményét, a Baranya megyei Tanács támogatásával. Az év szerzése 437 műtárgy volt. 1980-ban felmértük gyűjteményünket és megállapítottuk a főbb hiányosságokat. Úgy találtuk, hogy bővítenünk kell a nagybányai festészetnek a lírai felfogású plein-air-től továbblépő, a cézannei szerkesztő elvek felé tekintő csoportját. Az eddigieknél jobb kvalitású, erőteljesebb művekkel kell képviselni Ferenczy Károlyt és korai, lehetőleg az aktivista korszakból származó képpel Kmetty János művészetét. Célul tűztük ki az Uitz-gyűjtemény korai anyagának festményekkel történő kiegészítését és az aktivista grafika bővítését, azzal a gondolat-