Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Néprajztudomány - Begovácz Rózsa: Házasságkötés és szokásköre a Dráva menti horvátoknál

HÁZASSÁGKÖTÉS A DRÁVA MENTI HORVÁTOKNÁL 233 Dva deverka nuz polje odese Lepoj Mari u dvor najurise; - Lepa Maró je 1' ti sestre zavo? - Sto bi meni sestre zavo bilo, Sestra mené na dal'ko me daje Preko praga na Oboljska vrata. A menyasszony egyik idősebb nagybátyja talpig fehérbe öltözött, ö volt a gombás ember (gjiuar). Kezében tányért tartott. Tányérjában tojásrántotta (cicvara) volt, ezt kínálgatta: Gombát vegyenek, gombát (Gjive, gjive kupite)\ - közben villával verte a tányér szélét. Aki vett a rántottából, annak fizetnie kellett. A kapott pénzt aztán a menyaszszonynak adta. A mulatság kellős közepén a násznagy felállva, e szavakkal parancsolt csendet: - Testvéreim, harangoznak! (Braco, zvoni!) Felemelvén poharát, kezdte mondandóját: Két sógor mező mellett elhaladván Mara udvarába betérvén: - Szép Mara, sajnálod-e nővéred? - Miért sajnálnám nővéremet? Nővérem engem messzire adott Túl a küszöbön a hoboli kapuhoz. - Emelem poharam, kérem a magasságos Istent és Mária anyánkat, és Istennek összes szentjeit, az apát és az anyát, az öregapát és az öreganyát, a keresztapát és a keresztanyát, a fiú- és leánytestvéreket, az összes közeli és távoli rokont. Szabad-e? A násznép kórusban felelt: - Szabad! (Evo naklanjam casu! Prosim od gospodina boga oca i majke Marije i od sviju sveti i svetici bozji, od jape i od majke, od starog jape i stare majke, od krsnog jape i krsne majke, od sestri i od brace, i od sviju dale snji i bliznji rodov. Jel je pro sto? - Prosto!) Ezt háromszor elismételték. Ez után énekelték