Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Történettudomány - Cserdi András: Komló falu birtokszerkezetének alakulása a XIX. század második felében I.

KOMLÓ FALU BIRTOKSZERKEZETE I. 211 A határnak tehát ezen a részén a rétek területe növekedett, néhány négyszögöl híján annyival, amennyivel a szántók területe csökkent. Káposztás 1864-ben a területet még Káposztái Körtvélyesnek jelölték. Nagysága akkor 9652 D volt. 1890-re a neve már csak Káposztásként szerepelt, területe pedig 10 234 D-re nőtt. (6 kh 52 D-ről 6 kh 634 D-re.) Mindkét időpontban a szántógazdálkodás területe foglalta el a határ legnagyobb részét. A szántó nagysága 1864-ben 9391 D (5 kh 1391 D) volt. Ebből a német gazdák részesedése volt a kisebb, 4468 D (48%), a magyar gazdáké pedig 4923 D (52%). 1890-re a szántó területe 9882 D-re (6 kh 282 D) növekedett. A német gazdák területe 7388 D-re (74,7%) gyarapodott, a magyar gazdáké pedig 2494 D-re (25,3%) csökkent. 1864-ben a szántókhoz viszonyítva jelentéktelen mennyiségű, 261 D rét volt itt több gazda kezén. Ez a mennyiség, bár növekedett 1890-ig, továbbra is jelentéktelen maradt, 352 D. Ezen a területen is 6 gazda osztozott. A terület növekedése az egyéb határrészek rovására történt, és az itt található művelési ágak mindegyike nőtt időszakunk alatt. 1864-ben Komló község harasztosa 99 D-nyit tett ki, 1890-ben pedig 244 D vízmosása feküdt itt. Körtvélyes Ma már nem élő név. Területe 1864-ben 41193 D-t (25 kh 1193 D) fogott át, 1890-re pedig 40 672 D-re (25 kh 672 D) fogyott. A terület jellemző tevékenysége mindkét időpontban a rétgazdálkodás volt. 1864-ben 35 581 D (22 kh 381 D) rét terült itt el, melyből a magyar gazdaságok 17 783 D-t (49%) használtak, s nagyjából ennyi jutott a nem magyar gazdaságokra is (17 798 D). 1890-re a rétek összterülete növekedett. A 36 784 D-nyi (22 kh 1584 D) rétből a német gazdaságok műveltek 26 786 D-t (72,8%), a magyar gazdaságok pedig csak 9998 D-t (27,2%). A jellemzőnek mondható rétek mellett kisebb szántók is feküdtek itt mindkét időpontban. 1864ben 5612 D volt a szántóföldek itteni területe, s ennek 45%-át, 3568 D-t műveltek a magyar gazdaságok, a többi 3044 D pedig a német gazdaságokra jutott. 1890-re a szántóterület lecsökkent 3828 D-re, melyet 5 német gazda és 3 magyar gazda 2347:1481 D arányban művelt. Dávidíöld A szomszédos Jánosi és Szopok falvakkal érintkező domboldal mindkét időpontban elsősorban szántóknak adott helyet. A terület nagysága 1864ben 88 266 D, 1890-ben pedig 89 013 D (55 kh 266 D, majd 55 kh 913 D), tehát jelentéktelen mértékben, 747 D-lel növekedett. A szántók nagysága ennél jelentősebben nőtt. 1864-ben 87 290 D (54 kh 890 D), 1890-ben pedig 88 299 D (55 kh 299 D) volt, tehát 1009 D-lel több mint korábban. Az első időpontban a szántóterület nagyjából egyenlő arányban oszlott meg a német és a magyar gazdák között. Az előbbiek 43 928 D, az utóbbiak pedig 566 D-lel kevesebb, 43 362 D földet műveltek. Ez az egyenlő mennyiség természetesen a kevesebb létszámú magyar gazdáknak kedvezett. 1890-re az arány eltolódott, s a 88 299 D-es területből a német gazdaságoké volt 63 087 (71,4%), a magyaroké pedig 25 212 D (28,6%). 1864-ben találhattunk még itt 140 D harasztot, és 836 D legelőt. A kettőből 1890-re már csak 714 D legelő maradt. A fentieken kívül 1864-ben a községnek még volt itt 93 D legelője, a komlói iskolának 1250 D szántója, a Jánosi plébániának pedig 1294 D szántója. 1890-ben már csak a jánosi plébánia változatlan mennyiségű szántója volt meg. A többi terület a magángazdaságok 747 D-es növekedésében szívódott fel, illetve a szomszédos határrészekhez került. Somági tét Területe 1864-ben 28 749 D (17 kh 1549 D), 1890-ben 26 431 D (16 kh 831 D) volt, de ez utóbbi időben 3729 D nem komlói, hanem jánosi gazdák területeként szerepelt. 1864-ben a terület túlnyomórészt, 1890-ben pedig már kizárólagosan rét volt. 1864-ben a rétből 8901 D-t használtak a magyar gazdák (33%), a német gazdák pedig 17 402 D-t. A rétek összterülete tehát 26 303 D (16 kh 703 D) volt. 1890. évben a rétekből a német gazdák 18 847 D-t (83%) hasznosítottak, a magyar gazdák pedig 3855 D-t (17%). 1864-ben 2246 D szántója is feküdt itt a magángazdaságoknak, melyből egy magyar gazda is részesült, 118 D-lel. A szántó jelentéktelen területe 1890-re rét lett. Nyáros 1864-ben 81 600 D (51 kh) volt a magángazdaságok területe, 1890-ben pedig ennél valamivel több, 81 773 D (51 kh 173 D). Mindkét időpontban a terület javarésze szántó volt. 1864-ben a szántóból a magyar gazdaságok 46 075 D-t (61%) birtokoltak, míg a nem magyar