Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány III. A Blackwell által összeállított jellemrajzok (folytatás)

AZ ISMERETLEN BATTHYÁNY III. 181 rezte neki politikai nézetei ellenzőinek becsülését is. Petényi Zsigmond báró, nagy tudású törvénytudós és igazságos bíró, ki mindig, a régi és az új kormány alatt is nemes, független jellemnek mutatkozott. Valóban tiszteletre méltó külsejű idős ember volt, kinek magas, széles homloka nagy észbeli képességeket mutatott, míg katonás modora, éles szemének átható pillantása - amit az idő nem tett homályossá - inkább egy veterán harcosra, mint firenzei békebíróra emlékeztetett.

62 Vukovics Sebestyén, igen becsületes ember, őszinte meggyőződésű, mindig nyílt és egyenes viselkedésű, de az érdemes magyaroknak ahhoz az osztályához tartozik, akik szélsőséges eszméket fogadtak el, pusztán azért, mert divatban voltak és kötelességüknek tartották, sőt, mint nemesek, társadalmi rangjukban hagyták magukat megszégyeníteni. Horváth Mihály, Csanád püspöke, felvilágosult és liberális gondolkodású méltósága a római katolikus egyháznak, értékes és igazságos ember, de csak ritkán vállalt cselekvő részt a közügyekben. Csányi László, Kossuth kereskedelmi és közmunkaügyi minisztere, a régi ellenzéki iskola tagja, aki a megyegyűléseken gyakorolta magát és - törékeny 34 VIZ(?) az 1832-36-os és az 1839-40-es országgyűlések 36 az 1847-48-as országgyűlés 30 A magyarországi háború tapasztalatai után alapelvként fektethetjük le, hogy egy reguláris hadsereget, ha sikert akarunk, csak egy reguláris hadsereggel lehet szembeállítani ; frontvonalon levő csapat ellen (TROOPS OF THE LINE) csak egy másik élvonalbeli csapatot lehet állítani, mindegy, hogy hogy nevezik őket, akár honvéd zászlóalj is a nevük; - a legfontosabb az, hogy legyen egy erős, jólszervezett tüzérség. A háború idején a honvéd zászlóaljak is harcoltak úgy, mint az osztrákok, s a huszárok is - akiknek vakmerő bátorsága közmondásos -, de nem állíthatjuk ellentmondás veszélye nélkül azt, hogy sikereinket főleg tüzérségünk ügyességének és erejének köszönhetjük. 37 1848. december 31-én 38 viz(?) Deák, Bishop, Lenovics, gróf Majláth György és gróf Majláth Antal 39 1848. január 8-án *° 1839-ben 41 1840. április 29-én 42 Pesti Hírlap, 1841. 43 1844-ben 44 lásd a 26. számú jegyzetet 45 lásd a 139. oldalon 46 lásd a 36. számú jegyzetet 47 megegyezik a német „Landsturm"?-mai 48 Az öreg Blüchert „Előre Marsall"-nák hívták (Verwörts), Görgeinek ebben az időben „Hátra Marsall" volt a gúnyneve (Rüchwörts), s a kifejezés, amit használt „győztünk és visszavonultunk", közmondásossá vált. 49 lásd a 169. oldalon. m Valóban majdnem minden királyi jogot gyakorolt, egészsége dacára - kormánybiztosként igen fontos funkciót gyakorolt, lelkesedéssel, aktivitással és energiával, s ez képessé tette őt, hogy leküzdje azt a számtalan nehézséget, amivel szembekerült. Miután oly nagy szilárdságot és határozottságot mutatott a forradalom legviharosabb szakaszában, Csányi végül lemondott arról az ügyről, amit oly hathatósan támogatott, s kapcsolatba lépett Görgeivel, hogy megbuktassa a kormányt, aminek ő is tagja volt. Ez a magatartás - habár nem mentette meg őt az osztrák bitófától -, s az a félénkség, ahogy sorsát fogadta, lelkiismeretességének tulajdonítható, ami a gyengeség és elkeseredés pillanatában annak az embernek vak eszközévé tette őt, aki tönkretette hazáját. Duschek Ferenc, Kossuth pénzügyminisztere, osztrák ex-tisztviselő, ki főhivatalnok volt (államtitkári címet adtak neki) Kossuth pénzügyminisztériumában. El kell ismerni, Duschek jól értette a dolgát, minden idejét annak szentelte, s éjjel-nappal írt lankadatlanul, de megmaradt hivatalnoknak, talpnyalónak és osztráknak, de ez nem akadályozta meg a kormányt abban, hogy belé helyezze (jobban mondva rossz helyre helyezze) bizalmát, s minden alkalommal konzultáljon vele. kivéve a kegyelem jogát, ezt a jogot a legfelső bíróságra ruházták rá, de hasonló felelősségnek volt alávetve a parlamenti kormány minisztereként - s ez a felelősség, amint a gyakorlat mutatja, majdnem egyenértékű a felelőtlenséggel. 51 Nem óhajtottam elkövetni azt a barbárságot, ami kezd terjedni az angol nyelvben, a nemzet, nemzetek kifejezést a nép, népek szóval helyettesítettem, s idézőjelbe tettem őket nehogy megfosszam az olvasót attól a sok ostobaságtól, amiben a részlet bővelkedik. 52 egy haszontalan kísérlet franciának pl. Franks = frank = szábaétti 53 Lásd az 52. oldalon 54 A Times szerkesztőjének írott levélben, ami a Times 1851. december 20-i számában jelent meg (b) 55 lásd a 154. oldalon 56 lásd a 11. oldalon 57 Seregeink július 1-én elfoglalták 58 Ebben a levélben - a Kék Könyv 253. oldalán a 232. számú levél - Lord Palmerstont Magenis (?) - kielismert osztrák tekintély (c) következőkről tájékoztatja : „Vannak nemkívánatos személyek (?) akik úgy vélik, hogy Görgei azért vonta össze az 50 ezer fős magyar csapatot Komárom alatt, hogy egy kedvezőbb kapitulációról tárgyaljon a birodalmi tábornokkal. Ismeretes, hogy januárban kezdeményező lépéseket tett Windischgrätz hercegnek, de azt a választ kapta, hogy -Lázadókkal nem tárgyalok«". Akik még mindig hajlamosak bízni Görgei állításaiban, utalhatnak „igazmondó" emlékirataira (I. kötet, 19. fejezet, 125. old.), ahol az áll, hogy 1849. januárjában Windischgrätz tett kezdeményező lépéseket, de ezt Görgei természetesen méltatlankodva visszautasította, habár Magenis azt mondja, hogy Görgei közeleJegyzetek