Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Régészet - Kárpáti Gábor: Elpusztult középkori települések Pécsváradon

118 KÁRPÁTI GABOR 2000 3. kép. A 2. sz. lelőhely (a fenéken jelzett 1. és 2. sz. alatti részeken végeztünk régészeti megfigyeléseket) gavonalban haladó lekarcolt egyenessel, egy esetben fogaskerék mintával díszített fazéktöredékek voltak. A környező területen - és a tőle északra fekvő szántóban is hasonló korú töredékek találhatók a felszínen (I. tábla 7., 10., 11., III. tábla 1-2.). 3. sz. lelőhely (5. kép) Pécsvárad, Mecsek környék u. 36. A telek új tulajdonosai szőlőforgatáskor egy rézpénzt találtak, amit néhai dr. Csősz Gyula a MNM numizmatikai osztályán meghatároztatott : III. Béla rézpénze CNH 101. A numizmatikai osztály értesítése után a jelzett helyen terepbejárást tartottunk. A domboldal viszonylag lapos - talán mesterségesen is alakított részén a frissen forgatott szőlőben embercsont-törmeléket, habarcsos köveket találtunk. Ezekből a felszínre került jelenségekből egy középkori temetőt és (középkori?) épületet (templom?) lokalizálhattunk. Amennyiben az épület valóban templom (ez csak ásatással állapítható meg), akkor az a régóta keresett Szent Miklós templommal azonosítható.

3 4. sz. lelőhely (6. kép) Pécsvárad és Zengővárkony között a gesztenyéshez vezető út felénél mintegy 280 m-es magasságban egy enyhén lejtő szigetszerű dombfok nyúlik dél felé (ez emlékeztet az apátság várdombjára, de annál lényegesen tagolatlanabb). A felette levő területet Goricának (ami Hegyalja) nevezik. A domb déli részén régebben gyümölcsöskertek voltak. Északi része vizenyős, bokros volt. A közelmúltban itt szántókat alakítottak ki. Az egyik bérlő. Kis János, családjával vállvetve immár két éve gyűjti a felszínre került leleteket. Segítségükkel a falu kiterjedését, a temető helyét is megállapíthattuk. 3 Kiss A. Bp. 1983. Baranya megye X-XI. századi sírleletei. 4. kép. A 2. sz. lelőhely