Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)
Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1944–1958 között
204 CSERDI ANDRÁS ezért a területet kapta a kőbányászat lehetőségével. A Segélyalap értékelése szerint a szerződés igen kedvezőtlen volt a kőbányára nézve, mégis, mivel a helyzet megoldására jobb lehetőség nem kínálkozott, úgy döntöttek, hogy ezt fogadják el. Egyúttal azt is kijelentették, hogy figyelemmel kell kísérni a lehetőségeket, és amint mód nyílik rá, aszerint kell a szerződés pontjain enyhíteni, vagy kihasználni a lehetőségeket. Időszakunkra jellemző volt az ipari üzemek irányításának gyakori átszervezése. Ettől a komlói kőbánya sem menekült meg. Az átszervezések néhány vonatkozását már érintettük, most azonban összefoglaljuk röviden a változások sorát ! 1948. júliusában az ország kőbányái munkaközösségbe tömörültek. Az ideiglenes központi igazgatóság Budapesten működött, és a kötelékébe tartozott a komlói bánya is. Ezzel az összevonással egyidejűleg megszüntették a korábbi körzeteket, megszűnt a pécsi körzet is. 1948. október 13-án került sor a komlói kőbánya államosítására. Egyúttal a bányaüzem a Budapesten létrehozott Kőbányaipari Nemzeti Vállalat kötelékébe került. Ezt követően ismét körzetesítették a bányákat, visszaállították a pécsi körzetet is. Problémát jelentett a pécsi körzeti igazgatóság elhelyezése, mivel a korábbi összevonáskor eladták a volt körzeti irodaépületet. Nehezen sikerült megszerezni a Káptalan u. 2. sz. ház egy részét, ahol az új körzeti igazgatósági irodát berendezték. 1951. szeptemberétől a körzeteket ismét megszüntették, és a volt pécsi körzet bányáit más-más felső szerv vette át. A komlói kőbánya az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá került. 1952. január 1-től a bánya a KOMI kezelésébe ment át. Átlagosan 450 fegyenc dolgozott itt, 70-72 fegyőr felügyelete alatt. A börtönüzemet erős kerítéssel vették körül, és a raboknak barakkokat építettek. A régi munka s gárdából csak azok maradtak meg, akik a bánya és a gépek működéséhez nélkülözhetetlenek voltak. 1954-ben a kőbányában Komlón a KOMI üzemet felszámolták. Ez év július hó 1-től ismét az Építésügyi Minisztérium kötelékébe került a bánya, ezúttal az É. M. 7. sz. Kőbányavállalat Komló elnevezéssel. Ez a név korszakunk végéig nem is változott. 7. A kőbánya dolgozói A felszabadulást követően a kőbánya törzsmunkásságának a javát elvesztette azáltal, hogy a szénbányához helyezték át őket. (Időszakunkban egyéb81 Jelentés a kereskedelmi és közlekedési miniszter 1194./1945. sz. rendelete alapján az Államépítészeti Hivatalnak. 82 Az 1946. évi mérleg adatai. ként tendenciaként érvényesült a szénbánya munkaerő elszívó hatása.) 1945. március 28-án a kőbánya létszáma 70 fő volt. 81 Ez a létszám a bányafenntartás munkájának elvégzésére volt elegendő. A következő év végén, 1946-ban, már 250 fő az üzem létszáma, 82 bár más források csak 200 főt említenek. 83 A létszám 1952-re 403 főre növekedett. 1953-ban egy jelentés szerint 402 ipari munkás és alkalmazott volt a bányánál, valamint 1 ipari tanuló és 2 építőipari munkás. 84 Ezt a KOMI időszaka követte a bányában, a rabok és fegyőrök számáról már szóltunk. A KOMI felszámolása után az erősen felduzzasztott létszám hirtelen lecsappant. Év 8 ° munkáslétszám ebből nő alk. szám 1955 165 12 50 1956 171 13 55 1957 173 - 16 46 1958 219 21 47 Az előzőekhez képest alacsony létszám csak nehezen növekedett. Erőteljesebb növekedés 1957-1958. között következett be. Növekedett a női munkavállalók száma, ami a gépesítettség előrehaladására is mutathat. Kedvezőnek tűnik az alkalmazotti létszám enyhe csökkenése. A bemutatott számok átlagos létszámok. Természetesen a létszám az év során is ingadozott. így pl. 1956-ban volt időszak, amikor 155 ipari munkás dolgozott a bányánál 22 alkalmazott és 16 építőipari munkással együtt. Az összlétszám akkor 193 fő volt. Az 1958. évben márciusban volt a legmagasabb a munkáslétszám, 234 fő, a legalacsonyabb januárban, 189 fő. Áprilisban 20, februárban 25 alkalmazott dolgozott a kőbányában. Az összlétszám januárban volt a legalacsonyabb, 213 fő, márciusban és szeptemberben pedig a legmagasabb, mindkettő esetben 257 fő. Ebben a nagyarányú létszámingadozásban jelentős szerepe volt a fluktuációnak is. Nézzük az alakulását! 86 Év 1955 1956 1957 1958 Távoztak/fő 241 165 266 146 1955-ben és 1957-ben az összlétszámot meghaladó nagyságú volt a fluktuáció. 1956-ban is csak alig maradt az összlétszám alatt. Ebben szerepe volt a nehéz fizikai munkának, a szénbányához képest kevés anyagi juttatásnak, a kolonalizáció alacsony fokának. 83 Dunántúli Népszava, 1946. december 15. 200 munkáscsaládot fenyeget súlyos nyomorral a komlói kőbánya leállítása. 84 Feljegyzés a munkáslétszámról és összetételéről. 85 Kimutatás a Komlói Kőbányaüzemben. 86 A komlói munkásság életkörülményei. 1955-1959. Szerkesztette: Uz György. Komló, 1961. 57. p.