Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Régészet - Ecsedy István: Ásatások Zók-Várhegyen (1977–1982)

ÁSATÁSOK ZÓK-VÁRHEGYEN (1977-1982) 85 lemezhető korszakot nevezhetjük a késői rézkornak, eneolithikumnak, vagy átmeneti korszaknak. Mindazonáltal ez a metallurgia mégis a legkorábbi, sokszor az „in statu nascendi" bronzkor sajátos, megkülönböztető jegye.

52 A korszak egyik lényeges sajátossága, hogy ennek a metallurgiának a terjedése mindenütt az új kultúrák kialakulásához kapcsolható, a délkelet-északnyugat irányú kulturális diffúzió világosan követhető. Nem látszik szükségesnek hangsúlyozni, hogy sem a típusok, sem a technológia nem a sztyeppéi infiltrációk, nem a „Kurgan Culture" közvetítésével jutott a Balkánra és a Kárpát-medencébe.

53 Az, hogy ez a fémművesség helyi, önálló, független fejlődés során alakult volna ki, szintén kizártnak tartható, hiszen az Ezero I, Cotofeni, Baden kultúrákra éppenséggel a fémszerszámok és fegyverek szinte teljes hiánya jellemző, a Boleráz korszakra keltezhető leletek csak a korábbi Pfyn, Mondsee, Lasinja-Balaton metallurgia szórványos továbbélését tanúsítják.'

54 52 Roman (1981) 172—173. 53 Vulpe (1970) 10—13; Ecsedy (1978) 64. jegyzet A kezdőpontok az Észak-Balkánon jól meghatározhatók: itt a többé-kevésbé azonos korszakhoz tartozó Mihalic (Ezero II) és Vucedol kultúrák, ezektől északra pedig a Somogyvár-Vinkovci, Mákó-Kosihy-Caka, Glina III-Schneckenberg B-Jigodin telepeken jelennek meg a bronzkori metallurgia első emlékei.

55 Ha nem feledkezünk meg Ezero és Thermi, valamint Poliochni és Trója sokat emlegetett kapcsolatairól, a rokon edényformákról és díszítésekről, akkor elkerülhetetlenül szemünkbe ötlik a metallurgia nyilvánvaló kapcsolata is - ami valószínűleg ugyanúgy nem jelent kronológiai egyidejűséget, mint ahogy nem jelent egyidejűséget az anyagi kultúra számos más kapcsolatos vonása sem. A magunk részéről hajlunk arra a feltételezésre, mely szerint a Mihalic és a Vucedol fémművesség kibontakozása kronológiailag az Early Helladic III periódussal párhuzamosan, annál nem korábban történt.

5e Ennek eldöntése szempontjából a macedóniai tellek legkorábbi bronzkori rétegeinek vizsgálata, az itt előkerült, a tárgyalt körhöz tartozó fémleletek kulturális meghatározása lehet igazán jelentős. 55 Vuple (1970) loc. cit. (Id.: fentebb a 23. jegyzetet). 56 Ecsedy (1978) 111. passim. Rövidítések (Abbreviations) Bandi (1981) Banner (1956) Benac (1961) Bernabo-Brea (1964) Bóna (1965) Branigan (1974) Chernych (1977) Chernych (1978) G. Bandi: Über die Entstehung der frühbronzezeitlichen Zivilisation von Transdanubien. In: Symp. Budapest - Velem 21-27. J. Banner: Die Péceler Kultur. Arch. Hung. 35. (Budapest 1956.) A. Benac: Studien zur Steinund Kupferzeit im Nordwestlichen Balkan. BRGK 42 (1961) 1-170. L. Bernabo-Brea : Poliochni, Citta Preistorica nell' Isola di Lemnos. (Roma 1964) I. Bona: The Peoples of Southern Origin of the Early Bronze Age in Hungary I-II. Alba Regia 4-5. (1963 -64) 17-63. К. Branigan: Aegean metalwork of the Early and Middle Bronze Age. (Oxford 1974) E. H. Черных: Об европейской зоне циркумпонтийской металлургуческой провинции (ЦМП). ААС 17 (1977) 29-51. Е. Н. Черных: Горное дело и металлургия в древнейшей Болгарии. (София 1978) Chernych (1979) Covic (1976) Dimitrijevic (1978) Dimitrijevió (1979/a) Dimitrijevic (1979) Ecsedy (1977) E. H. Черных: Метални изделия и кальпи за отливане. In : Georgiev-Merpert-Katincharov-Dimitrov (1979) 171-183. В. Covic: Metalurska djelatnost Vucedolske grupe u Bosni. (Melallurgische Tätigkeit der Vucedoler Gruppe in Bosnien.) Godisnjak 13 (Sarajevo 1976) 105-115. St. Dimitrijevic: Zur Frage der Genese und der Gliederung der Vucedoler Kultur in dem Zwischenstromlande Donau-Drau Sawe. Vjesnik Zagreb 10-11. (1977-78) 1-96. St. Dimitrijevic: Lasinjska kultúra (ih: Idem (1979) 137-181. St. Dimitrijevic: Vucedolska kultúra i vucedolski kulturni kompleks. In: A. Benac-N. Tasié (red.): Praistorija Jugoslavenskih zemalja III. Eneolitsko doba. (Sarajevo 1979) 267-342. Í. Ecsedy: Die Funde der spätkupferzeitlichen Boleráz-Gruppe von Lánycsók. JPMÉ 22 (1977) 163-183.