Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Régészet - Ecsedy István: Ásatások Zók-Várhegyen (1977–1982)

ÁSATÁSOK ZÖK-VÁRHEGYEN (1977-1982) 69 legkorábbi Vucedol-Zók gödröket a badeni település legfelső szintjéről (legkorábbi Vucedol-Zók járószint) ásták a Baden és Lasinja-Balaton rétegeken keresztül, hogy a házak építéséhez szükséges agyagot kitermelhessék. A házpadlókat 5-8 cm vastag sárga agyagréteg felhordásával alakították ki, az oldalfalakat cölöpök tartották, melyeknek nyomait néhány esetben a fal vonalának megfelelő, 20-25 cm széles árokszerű mélyedésben találtuk meg (VII. t. 1.). Mivel az egyes házak pusztulását minden esetben a felszín teljes megtisztítása és újabb gödrök ásása követte (VI. t. 1-4.), a házak méreteinek és szerkezetének rekonstruálására alig néhány részletet illetően van lehetőség, a feltárt leletanyag túlnyomó része nem a házpadlók maradványairól, vagy a járószintről, hanem a betöltött gödrökből került elő. Az anyag stratigráfiai értékeléséhez tehát elsősorban a nagyszámú gödör indulási szintjének elkülönítése volt szükséges. A Vucedol-Zók korszakhoz tartozó legkorábbi házak leégtek (Id.: 10. kép). A házak újjáépítéséhez szükséges agyag megszerzése céljából ásott gödrökbe került a leégett házak omladéka és a pusztulási szint hulladékanyaga, így tehát az első települési szinten belül is el lehet a legkorábbi hulladékgödröket az ezekhez tartozó házak pusztulása után ásott gödröktől különíteni. Az ezt követően épített házak nem pontosan a leégett házak helyére épültek, ezért a második építési fázis házpadlói alatt talált gödrök anyaga is jól értékelhető stratigráfiai szempontból. A házpadlórészletek és hulladékgödrök mellett tapasztott és peremes tűzhelyek (VII. t. 4.) maradványai, szabadtéri - többnyire hulladékgödrök felső részében kialakított - tüzelésnyomok kerültek elő az ásatás során, egy esetben pedig az egyik ház belsejében a padló alatti mélyedésben elhelyezett tárolóedényt is sikerült feltárni (VII. t. 4.). A Vucedol-Zók település biztosan elkülöníthető legkorábbi objektumai közül való az 1977-ben feltárt 43. gödör (X. szelvény). Leletanyagában két egyenes peremű, csonkakúpos, díszítetlen tál (2324. kép) mellett egy hasonlóan mészbetétes „Kerbschnitt" sávval díszített, enyhén kihajló peremű tál (22. kép) és egy tojásdad testű, alacsony talpon álló, enyhén kihajló peremű, különlegesen szép díszítésű edény is előkerült. A fehér inkrusztációt vörös okkerrel az égetés után festett sávok teszik különlegesen változatossá (21. kép). A Dimitrijevic által közölt analógiák alapján a zóki település kezdetét a Vucedol-Zók kultúra klasszikus (B-l-B-2) fázisára tehetjük.

27 A későbbi Vucedol-Zók szint házpadlóit és tűzhelyeit a mélyszántás elpusztította ugyan, az innen induló és gyakran mindkét korábbi szint padlóit átvágó gödrök azonban jól elkülöníthető anyagot tartalmaznak. A telep legkésőbbi Vucedol-Zók anyaga 27 Dimitrijevic (1978) Taf. 8/6, 10/11. 19. kép: Edény. Badeni kultúra. Mag.: 5 cm (1977/32. gödör). Fig. 19: Vessel. Baden Culture. Height: 5 cm (Pit 1977/32). 20. kép: Edény. Badeni kultúra. Mag.: 13,2 cm (1977/32. gödör) Fig. 20: Vessel. Baden Culture. Height: 13.2 cm (Pit 1977/32) tehát szintén jól dokumentálható. A felszínhez közeli, bolygatott rétegek anyagától eltekintve teljesen elkülöníthető a Somogyvár-Vinkovci kultúra leletanyaga is, amely egy házpadlók és települési réteg nélküli, nagy területen szétszórt gödrökből és kunyhókból álló telepből származik (Id.: alább „C" terület). Időrendileg tehát a korai Baden és a Somogyvár-Vinkovci kultúrák fogják közre Zokon a Vucedol-Zók korszakot. „B" terület Mint fentebb említettük, a Vucedol-Zók települést dél felől jellegzetes mélyedés határolja. Ennek