Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Természettudományok - Uherkovich Ákos: A Zselic nagylepkefaunája IV. Kelet-Zselic: Palé környéke (lepidoptera)

A ZSELIC NAGYLEPKEFAUNAJA IV. 45 Nymphalidae Argynnis paphia L., Mellicta athalia Rott, Euphydryas maturna L., Araschnia levana L., Polygonia c-album L., Aglais urticae L., Inachis io L., Vanessa atalanta L., V. cardui L., Neptis sappho Pall. Satyridae Coenonympha iphis D. et Schiff., С. pamphilus L., Py­ronia tithonus L., Lasiommata maera L., Pararge aege­ria L., Aphantopus hyperanthus L., Minois dryas Scop. Pale környékének néhány jellegzetes vagy ritka nagylepkefaja A következőkben néhány olyan faj részletesebb adatait ismertetem, amelyek vagy ritkák a Dél-Du­nántúlon, vagy pedig ökológiai sajátságuk folytán jellegzetes elemek. Megadom a paléi fénycsapda ál­tal (illetve az általam) fogott példányokat, a fény­csapda által gyűjtött példányoknál külön nem jelö­löm a gyűjtőt. Cyclophora orbicularia Hbn. - 1980. V. 17., 1981. VI. 28. - Fűzőn élő kétnemzedékes faj. Általában ritka, a legtöbb előfordulási helyéről csak 1-2 pél­dányt ismerünk. Leginkább a Dél-Dunántúlon ter­jedt el (5/1. ábra). Lygris mellinata F. - 1979. V. 28., V. 29. V. 30., V. 31. (2), VI. 1., VI. 2., VI. 3., VI. 4., VI. 5., 1980. VI. 10., VI. 20., VI. 21., VI. 22., 1981. V. 27., VI. 6. - Elterjedésével és az utóbbi időben történt előre­nyomulásával már többször foglalkoztam, dél-du­nántúli elterjedési térképét már korábban megad­tam (Uherkovich 1981a: 6. b. ábra). Plemyria bicolorata Hufn. - 1981. VI. 9. - Ége­ren élő ritka faj. Bár Pálé körül éger csak egészen elvétve fordul elő, mégis egy példányát megfogta a csapda. Elterjedési térképe: Uherkovich (1978a): 9. ábra. Euphya unangulata Haw. - 1979. VI. 20. - A Dél­Dunántúlon elterjedt és sokfelé nem is ritka. A ned­vesebb, hűvösebb vidékeken gyakoribb, a Pálé kör­nyéki szárazabb klíma nem kedvező számára. Itame íulvaria Vili. (brunneata Thnbg.) - 1981. VI. 24. - Az utóbbi 15 évben a Dél-Dunántúlon nem fogtam, de régebbi adatai vannak (Uherkovich 1976, 1981b). 1981-ben egyszerre három helyről került elő: Pálé, Mánfa-Kőlyuk, Cserkút. Bár az utóbbi 2 helyen azelőtt nem gyűjtöttem, számos régebbi gyűj­tőhelyeim egyikén sem került elő. Feltehető, hogy most kezdtek megerősödni és szétterjedni az eddig passzivitásban élő gócok. Lomographa (Stegania) cararia Hbn. - 1979. VII. 31., 1981. VII. 14. - Nemcsak a Dél-Dunántúlon, hanem az ország keleti, északkeleti részén is erősen szétterjedt az utóbbi 2-3 évtizedben. Környékünkön elterjedt, de nem gyakori (vö. Uherkovich 1981a: 6. e. ábra). Nyssia zonaria D. et Schiff. - 1979. HI. 20., 1981. III. 26. - A nedvesebb élőhelyeket kerüli, ezért a Dél- és a Nyugat-Dunántúlon sokkal kevésbé elter­jedt, mint a többi, itt felsorolt (és inkább nedves élőhelyekre jellemző) faj. A Zselic többi részén már nem fogtam, de pl. Kisvaszarban előkerült (Uher­kovich 1977a). A Dráva-síkon is lokálisan él (5/2. ábra). Alcis repandata L. - 1979. VI. 20., 1980. VII. 5. - A Dél-Dunántúl legtöbb pontján ritka, sokfelé nem is gyűjtöttük eddig. Csak egy-két hűvösebb, nyirkosabb erdőben gyakori (pl. szurdok-erdőkben). Perconia strigillaria Hbn. - 1979-ben 29, 1981­ben 1 példány. - A Zselicben, a Mecsekben és a Völgységben helyenként gyakori, de a Dél-Dunán­túlon másutt még nem került elő (Uherkovich 1980a). (5/3. ábra.) Különös, hogy míg 1979-ben 29 példányát fogta a csapda, a következő évben egyet sem és 1981-ben is csak egyet. 1979. évi raj­zásmenetét a 6. ábra mutatja. 6. ábra. A Perconia strigillaria Hbn. rajzásmenete 1979-ben Fig. 6. The activity graph of Perconia strigillaria Hbn. in 1919. Chytolitha cribrumalis Hbn. - 1979. VIII. 5., VIII. 8. (2), 1980. VIII. 18. - Eddigi megfigyeléseim arra mutatnak, hogy ez a faj jóval gyakoribb, mint ahogy arra gyűjtési adatainak számából következtethetünk. Rendkívül rosszul repül, fényre is alig reagál, és éppen ezért élőhelyeitől - nádasoktól - nem távo­lodik el messzire. A paléi fénycsapdától mintegy 100 méterre kis nádas folt volt a völgyfenéken, ezen kívül jókora távolságban nem fordult elő nád. Pechipogo gryphalis H. - Sch. - 1979. VII. 27. ­A Dél-Dunántúlon egyre több helyről kerül elő, részletesebben már közöltem elterjedését (Uherko­vich 1978b: 38. ábra). Ephesia nymphagoga Esp. - 1979. VII. 7. ­Nagymátépusztán, amely Pálétól nincs 15 km-re sem légvonalban, 1978-ban tömegesen rajzott. Ugyanakkor elkóborolt példányait Ropolypusztán is megfogtam (Uherkovich 1982a: 9/5. ábra; 1982b). Autographa iota L. - 1980. VIII. 2. - Nedvesebb erdőkben, szurdokvölgyekben fordul elő, a Dél-Du­nántúlon igen szórványosan (Uherkovich 1982a: 9/6. ábra). Plusia chryson Esp. - 1979. VII. 31. (2), VIII. 2.,

Next

/
Thumbnails
Contents