Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Néprajztudomány - Tarján Gábor. A Dél-Zselic népi építészete

248 TARJÁN GÁBOR sőbb már egy-egy hordót is behoztak a szőlőhegyről. A falubeli pincék azonban nem váltak általánossá. A szőlőhegyi épületeknél ma is jól megfigyelhető, hogy a lukpince a présháznál később épült. A második világháború idején - Somogyhárságyot kivéve - a pincék többségének még nem volt fúrt földpincéje. Azóta viszont általánossá váltak. Lukpincét általában rokonok, barátok segítségével vájják az agyagos, löszös talajba. A szőlőhegyi elszórtan elhelyezkedő pincék között gyakran méhest is találunk. A méhészet nagy múltjáról már beszéltünk. A korábbi időszakot képviselő zsupszalmából fonott kasok már használaton kívül vannak és az ezeket tartó kis faépítmények is. Újabban a kaptáros méhészet folyik. Szakrális emlékek Területünk magyar őslakossága a hódoltság korában tért át a református vallásra. Csak a XVIII. század végi német és magyar telepesek honosítják meg újra a katolikus vallást. Ezért szinte valamennyi szakrális jellegű műemlék a reformátussághoz fűződik. A református népesség a török alatt viszonylag védetten él, természetesen az elnyomatás rájuk is kiterjed. A felszabadító harcok és a rekatolizáció idején sok gyülekezet létjogosultságát kétségbe vonják. Az ezidőből származó adatok sövény falú templomokról adnak számot, előfordul, hogy pajtában tartják az istentiszteletet.

127 Községeink kőtemplomai csak a II. József-féle türelmi rendelet után épülhettek, az akkor uralkodó barokk stílus, puritán protestáns falusi változatában. A születő templomok gyakran festett kazettás mennyezettel készültek, mint a ma is meglevő közeli szennai (1785) és a patapoklosi (1794) templomok.

128 Adataink szerint községeink templomai közül a vásárosbécinek és a somogyviszlóinak volt festett mennyezete, de ezeket az idők folyamán lefestették, elbontották.

129 Ezután vegyük sorra községeink templomait.

130 Magyarlukaía Református imaháza 1847-ben épült, de 1920-ban elbontották. A katolikus templom-iskola jellegtelen stílusban, a 20-as években épült. Somogyhárságy Római katolikus temploma 1779-ben épül, többször átépítették, majd a század elején lebontják. Új temploma a harmincas évek terméke. Figyelmet 127 Tóth E. 1940: 49-50. 128 Tombot 1968. 129 Bottyán 1980: 85. 130 Kovách 1942. 49. Ravatalozó, Somogyhárságy temető érdemel a temetőben található ravatalozó épület. A XIX. század elején készült épület eredetileg az egyik Festetics grófnő mauzóleuma volt. majd a község birtokába került. A köralakú ravatalozó középkori jellegű. Somogyhatuan 1824-ig fatemploma van, valószínűleg sövényfallal. Akkor épül a jelenleg is álló református templom, copf stílusban. 50. Református templom, Somogyviszló