Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Néprajztudomány - Tarján Gábor. A Dél-Zselic népi építészete

A DÉL-ZSELIC NÉPI ÉPÍTKEZÉSE 219 szerének kidolgozásában a többszempontú, komp­lex vizsgálatot tűzi ki célul. Hofer Tamás 27 Dél-Dunántúl településtörténeté­vel foglalkozó tanulmányának anyagát nagyrészt a Zselicből gyűjtötte össze. Levéltári adatok alapján ismerteti a megosztott települések átalakulását, a tagosítást kiváltó gazdasági és társadalmi okokat. A tanulmány házterületünk kutatása szempontjából is nélkülözhetetlen. Füzes Endre 28 a mecseki települést és építkezést vizsgálta behatóan. Figyelme kiterjedt a gazdasági épületekre is, e témakörben néhány alapvető, mo­nografikus igényű tanulmányt publikált. 29 Terüké tünk gazdasági épületeivel foglalkozik Takács Gyu­la 30 somogyi adatközlése is. A hatvanas években indult az egész országra ki­terjedő népi műemlékfelmérés. A munka egyik ké­zikönyve volt Tóth János 31 Népi építészetünk ha­gyományai című építészeti és néprajzi szempont­ból egyaránt előremutató könyve. Tóth János terü­letünket „kemencés-szobás, szenes-házas (konyhás) alsó-dunántúli ház" cím alatt ismerteti, felhasznál­va a korábbi kutatások eredményeit. Több tájékozódó jellegű gyűjtés után felmérés csak 1970-ben készült, a minket közelebbről érintő területről; 32 igaz ekkor még három, múlt század elején épült ház állt Magyarlukafán. Megmenteni már csak egyet lehetett. Itt említem Szász és Szi­getvári 33 nagyrészt Baranyával foglalkozó könyvét, mely számunkra azt példázza, hogy a népi építé­szeti kutatás egyoldalúvá válik, ha a néprajzi szempontokat figyelmen kívül hagyják. Talán segít a helyzeten Barabás és Gilyén* kettős feladatot szem előtt tartó, értékes segédkönyve. Fellendült területünkön a népi építkezés fejlődés­történetében fontos régészeti leletek feltárása. A pécsi Tettyén és Turonyban,­35 valamint a Kaposvár határában fekvő Kecelen 33 Árpád-kori lakóházakat á tak ki, melyek ugyancsak az alföldiekkel egyez­nek meg több vonatkozásban. Egyre több tehát a bizonyíték arra, hogy a közép-magyar kemencés háztípus területünkön általános volt. 37 Hódoltság­kori ásatási anyagból 38 nagymennyiségű török bög­realakú kályhaszem került elő, erősítve a tárgy bal­káni kapcsolatainak feltételezését. 1970-ben kezdték Somogy megye szabadtéri nép­rajzi múzeumának szervezését. Helyéül a zselici Szennát jelölték ki. A néprajzi kutatást Knézy Ju­dit 39 irányította. Útmutatót jelentetett meg a tele­27 Holet 1955. 28 Füzes 1956.; 1959. 29 Füzes 1964.; 1970. 30 Takáts 1953. 31 Tóth J. 1960. 32 Füzes 1967.; Saletros 1970. 33 Szász-Szigetvári 1976. 34 Batabás-Gilyén 1979. 35 Parádi 1958.; Bandi 1963. 36 Bárdos 1979. pülés, építkezés és lakáskultúra kutatásához, feltár­ta a XVIII. századi építkezésre vonatkozó levéltári adatokat, több tanulmányt közölt Belső-Somogy né­pi építkezéséről és folyamatosan rendezi be a Szen­nába kerülő áttelepített portákat. L. Imre Mária 40 Szenna építkezésével foglalkozott. Még élőben ta­nulmányozta a dél-dunántúli háztípus Zselicben fennmaradt utolsó példányainak hagyományos éle­tét. Az 1973-ban létesült országos Szentendrei Sza­badtéri Néprajzi Múzeumban területünket külön tájegység képviseli majd. A telepítést megelőző kutatást Zentai Tünde 41 irányítja. Annak ellenére, hogy kutatásunk eredményeket ért el a dél-dunántúli háztípus vizsgálatában; a ki­alakulás, a hovatartozás kérdése mindmáig nem tisztázott. A tüzelő szerkezet szerinti tipológia értel­mében önálló háztípusról sem beszélhetünk, mivel területünkön alföldi és nyugat-dunántúli elemek ke­verednek. Az alföldi kapcsolatokat a régészeti anyag is alátámasztja. 42 Találkozunk olyan felfogás­sal is, mely a „dél-dunántúli háztípust teljes egé­szében az alföldi lakóház elterjedési területéhez" sorolja. 43 A legutóbb megjelent összefoglalások a korábbi tipológiát ugyan elfogadják, de a kérdése­ket továbbra is nyitottnak tekintik. 44 Ezek megvá­laszolását a régészeti anyag és a történeti-néprajzi kutatás behatóbb összevetése hozhatja meg. A kér­désre egyébként az anyag tárgyalása után, az ösz­szefoglalásban még visszatérünk. A kutatási terület meghatározása A Zselic elhelyezkedése, határai A Zselic elhelyezkedését, határait a kutatás még nem határozta meg egyértelműen. Földrajzi szempontok módot nyújtanak a pontosabb körül­határoláshoz: É-on a Kapós völgye, K-en a Baranya csatorna és a Bükkösdi víz, D-en a Dráva síkja, Ny-on a belső-somogyi síkság által körülvett dom­bos vidék alkotja a Zselicet. 45 Néprajzi szempontok szerint a Zselic meghatá­rozása távolról sem ilyen egyértelmű. Pesty Frigyes helynév-gyűjteményében „Somogy megyének Ka­posvár körül és azon belül lévő érdekes, hegyes­völgyes részét" nevezi Zselicnek. Az 1860-as évek­ben készült gyűjteményben azt találjuk, hogy a Zselicet 26 község alkotja. 46 Filep István 15 község­37 Tálasi 1954: 395. 38 Fehér 1959. 39 Knézy 1971.; 1972.; 1973.; 1974. 40 L. Imre 1973. 41 Zenlai T. 1980. 42 Tálasi 1954: 397. 43 Filep A. 1970: 344. 28. jegyzet 44 Barábás-Gilyén 1979: 72.; Dám 1980: 126. 45 Lehmann 1971: 3. 46 Kogutowicz 1930: 216.

Next

/
Thumbnails
Contents