Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - Rövid közlemények

214 RÖVID KÖZLEMÉNYEK számmal. A jobb oldali felén az 1 P-vel azonos szöveggel, de eltérő alakú betűtípussal és szedésrendezéssel. Két oldalán hullámsugaras kerettel. Az értékszám díszített vonalellipszisben. A két aláírás között 100 értékjelöléssel. Ez a rajz egyezik az előkerült klisé mintájával. Méret: 142x85 mm. 9. 200 Pengő

6 - Hátlap: fehér papíron fekete 1 Pécs város polgármesterének felterjesztése a főispánhoz a búzakölcsön kötvény kibocsátásáról szóló véghatározatról. Kelt 1945. 01. 13-án Pécsi Állami Levéltár. Főisp. ált. 1945-79. „A polgármester a 3180/1944 MEsz. rendeletre hivatkozik, mint eljárásának jogalapjára, mely kimondja, hogy az önkormányzati szervek működésének szünetelése alatt a törvényhatósági bizottság és a törvényhatósági kisgyűlés hatásköre a törvényhatóság első tisztviselőjére száll át." Megj.: A Népi Demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában p. 130-31. Nr. 57. Nach der Befreiung der Stadt Pécs wurde die Geldwirtschaft praktisch gelähmt, weil die Leitung der Stadtverwaltung den überwiegenden Teil des im Verkehr befindlichen Geldes mit sich auf die Flucht genommen hat. Die am 1. Dezember 1944 neugegründete Stadtleitung wollte, auf Initiative des Bürgermeisters Dr. Lajos Esztergát, durch die Herausgabe der sog. „Weizen - Anleihscheine" eine finanzielle Grundlage sichern. Die Anleihpapiere wurden im Weizenpreis von 40 Pengő herausgegeben, die dann in zwei Jahren zurückgezahlt werden sollten. Nach einem Jahr - auf Druck der steigenden Inflation beschloss die Stadtleitung ein Notgeld in 1; 10; 20; 50; 100 Pengő Werten in Umlauf zu bringen, um die „Weizen-Schuldscheine" zurückzahlen zu können. nyomású. Alapnyomat nélküli. Két oldalán függőleges szelvényeken elliptikus keretben szőlő és alma leveles termése. Alul és felül „100" érték jelzéssel. Középen sugaras hullámvonalas szegélyű, stilizált koszorús keretben a négytornyú székesegyház féloldalas látképe. Az előkerült kliséről készült utánnyomatban ismeretes. Méret: 142x85 mm. 2 Németh János: A pécsi Tavasz. Kortárs 1975/5. p. 773-5. 3 JPM. Helytörténeti Gyűjtemény. Lsz. 60/63. (100. P. Gebauer). 4 JPM. Helytörténeti Gyűjtemény. Lsz. 29/63. (100. P. variens). 5 JPM. Helytörténeti Gyűjtemény. Lsz. 29/63. (A 10,20 és 50 P-ős pénztervek elő- és hátlapi tervezetei. Tervező: Gebauer Ernő grafikus.) 6 A szerző gyűjteményében. Hágen Józseí Das Notgeld haben Ernő Gebauet und András Bajcsa entworfen. Die Druckereien in der Stadt waren betriebsunfähig, darum mussten die Abschläge der 1 und 100 Pengő Notgeldscheine in der Hausdruckerei des Büros des Bürgermeisters gemacht werden. Zum Drucken der 1 Pengő Scheine wurden, wahrscheinlich aus Spargründen, auch die unbedruckten Seiten der vorher in der Hausdrukerei hergestellten Druckschriften verwendet. Die 10, 20, 50 Pengő Scheine blieben nur im Entwurfsstadium, wurden nicht gedruckt. Die Druckarbeiten der vollen Emission und das in Umlauf-Bringen des Notgeldes wurden vom städtischen Militärkommando eingestellt; mit der Begründung, dass das Notgeld zur Inflation beitragen würde. Józseí Hágen JEGYZETEK Der Notgeldentwurf in Pécs im Jahre 1945