Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1944–1958 között

206 CSERDI ANDRÁS megye a pénz megérkezéséig 40 ezer Ft kölcsönt adott a kőbányának.

100 A helyzet lassan javult 1952-ig, amikor a KOMI vette át a kőbányát. Működése alatt hasonló problémák az intézmény jellegéből következően sem lehettek. Bár a viszonyok nem voltak rózsásak akkor sem. 1952-ben a rabok között ételmérgezés történt, mivel az előző napon 5 órakor készült tojásos tésztát másnap éjjel kettőkor szolgálták fel.

101 1955. december 31-én - miután egy éve, hogy megszűnt a rabtábor -, a komlói kőbányánál még egy üzemorvos sem működött.

102 A munkások juttatásainak alakulását vizsgálva a következő években, a következő képet kapjuk:

103 Év 1955 1956 1957 1958 Nyereségrészesedés/Ft 1300 959 Jutalom igazgatói alapból/Ft 133 23 46 164 Családi pótlék/Ft 442 438 445 538 Táppénz/Ft 533 523 673 681 Újítás/Ft 12 17 5 14 Pénzbeli össz/Ft 1120 1001 2469 2356 Munkásszállítás/Ft 1624 1707 2121 2182 Szappan/Ft 3 14 9 13 Védőétel/Ft 11 28 32 Természetbeni össz/Ft 2753 2588 3725 3395 1956-ra 1955-höz viszonyítva mind a pénzbeni, mind a természetbeni juttatások összege csökkent, 1957-re viszont jelentősen megugrott, 1958-ra megint csökkent. A számokból levonhatjuk azt a következtetést, hogy az egy főre jutó béren kívüli juttatások alapján csak csekély mértékben javult a munkások életkörülménye. A javulás egyedüli forrása volt a nyereségrészesedés bevezetése. 1957-ben pl. a munkások között 560 ezer Ft nyereségrészesedést osztottak ki. Ekkor indult meg a törzsgárdarendszer új kialakítása is. Az 5, 10, 15 éve a kőbányánál dolgozók az évi fizetésük 10, 20, 30%-át kapták meg hűségjutalomként. Volt aki kettőezer, volt aki 3 ezer Ft-ot kapott. A kifizetett összegek 76%-át betétkönyvekben adták ki, akik nem így kérték, azok természetesen készpénzben vehették át a jutalmat.

104 Növekedett ugyan a táppénz és a családi pótlék is, de a növekvő összegek ez esetben nem jelentették egyértelműen az anyagi jólét növekedését is, íoo д vármegye 40 ezer forintot kölcsönzött a komlói kőbányának. Dunántúli Népszava, 1946. december 17. lül BmL. 69. csomó. Az 1953. január és december hónapok között keletkezett tanács vb. jegyzőkönyvek. Az 1953. évi március 18-i egészségügyi beszámolóból. 102 Az 1955. évi kimutatás. 103 A komlói Munkásság életkörülményei. Szerk. : Uz György. Komló, 1961. 24. p. 104 Űj Komló, 1958. április 26. sőt, a növekvő táppénz romló feltételeket enged sejtetni. Növekedett a munkásszállításra fordított összeg is, de ez inkább a kőbánya munkaerőgondját mutatja meg. A védőétel és a szappan költségeinek minimális növekedése javított még valamenynyit a helyzeten. 9. Pénzügyi mérleg A pénzügyi mérleg megvonására is inkább csak az első időszakra vonatkozó adataink vannak. Az 1944. évet 310 353,41 pengő adóssággal zárta a kőbánya.

100 Ez a pénzügyi helyzet aztán jó ideig inkább romlott mint javult. 1945. I. félévében a komlói bánya bevétele 58 600 pengő volt, igen kevés, hisz a Megyefai Mészkőbánya bevétele akkor 183 000 pengőt tett ki.

106 1945. augusztusában a múzeumépület még hátralevő tartozásának kifizetése után a Pécsi Takarékpénztárnak 142 000 pengővel tartozott a kőbánya, a megyei háztartási alapnak pedig 58 000 pengő követelése volt a bányával szemben.

107 Mivel a pénzszerzés fontos volt a kőbányának 1945. decemberében állapodtak meg a pécsi, szekszárdi és kaposvári államépítészeti hivatalokkal, hogy ezek folyósítanak a kőbányának készpénzt, cserében pedig a bánya a pénzfolyósítás napján érvényes kőárak szerint akkor szállít a hivataloknak követ, amikor azok igénylik.

108 Az erőteljes infláció időszakában ez a megállapodás mindegyik fél számára előnyös volt. Az így kapott pénz azonban még a rések betömésére sem volt elég. A bánya normális üzemviteléhez 12 millió pengőre lett volna szükség.

109 1946. december 31-én a bányának a következő adósságai voltak: a vármegye közúti alapjának 5 964,50 Ft, Baranyavármegye villamosítási alapjának 30 000,- Ft, a Dél-magyarországi Kereskedelmi Banknak 16 640,- Ft. Az össztartozása tehát 52 604,50 Ft volt, ami igen magas összegnek tekinthető ahhoz mérten, hogy igen rövid idő alatt gyúlt össze. E szerény számmal szemben 1947. február 27-én már 203 414,36 Ft volt a kőbánya tartozása.

110 Igaz, a Megyefai Mészkőbánya is tartozott a komlói kőbányának 14 708,- Ft-tal.

111 105 Folyószámlakivonat az 1944. december 31-i adósságokról. 106 A Segélyalap 1945. július 4-i ülésének jegyzőkönyve. 107 A Segélyalap 1945. augusztus 29-i ülésének jegyzőkönyve. 108 A Segélyalap 1945. december 5-i ülésének jegyzőkönyve. íoa Uo 110 1947. február 27. Kimutatás a tartozásokról. 111 Az 1946. évi mérleg.